1898-ban 30 magyar elindult, hogy gyarmatosítsa Szomáliát. A szent korona fekete bennszülöttei és a körberöhögött magyar kalandor, kormányzati hátszéllel.

„Hitler és Mussolini meghaltak. Én maradtam, hogy a Hungarizmuson keresztül az igazságot hirdessem.” Kiadták Szálasi naplóját. Rögeszmés messiáskomplexus, de vajon miért ajánlkozott fel Rákosinak?

Széchenyinél is több pénzt, 80 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia megépítésére. A pénzét elfogadták, de magyarnak lenni nem engedték.

Leszármazottai szerint Asboth Oszkár egyáltalán nem volt magát jól menedzselő, találmányaiból jól megélő kókler. Unokája megosztotta személyes élményeit, és azt a kevés családi emléket, amit Asboth halála után meghagytak nekik.

Kik voltak a magyar menekültek? Rákosit utálták vagy Mindszentyt szerették jobban? Egy amerikai kutató 1957-ben tudományos magyarázatot keresett a magyar forradalomra – most megvannak a válaszok.

A közlekedési múzeumban őrzött Asboth-hagyatékból előkerült fotók bizonyítják: nem pont minden úgy volt, ahogy azt a világhírű magyar feltalálónak tartott Asboth Oszkár egy egész országgal elhitette.

Amerikai propaganda és extázisba került hazafiak: a Szabad Európa Rádió ‘56-ban. De mi köze a CIA-múzeumnak a mi forradalmunkhoz?

Ipari alpinisták a vörös csillag ellen: nincs igazi forradalom szoborlincselés nélkül. Képrombolás és '56, amikor a Sztálin-képeket felakasztották az első fára.

Az OSZK új oldalán megtalálhatók a forradalom rádióadásai, az összes, Magyarországon jelenleg elérhető '56-os mozgókép. Mindez térképre helyezve, néhány másodperces részletekre vágva, remekül kereshetően.

Haynau a forradalmár papokkal szemben nem mutatott könyörületet, a vallásügyi miniszterre, Horváth Mihályra pedig biztos halál várt volna. Megszökött, az egyház kitaszította, majd visszafogadta. Nyáry Krisztián írása.

60 éve a mostanihoz hasonló pocsék időben volt a magyar történelem legfontosabb újratemetése, ami aztán megalapozta a forradalmat: Rajk és '56.

Éljen Benyovszky Móric, az önhájpoló kamukirály és gátlástalan rabszolga-kereskedő, akiért 7500 kilométerre is szívesen csatázunk a szlovákokkal.

Lehet még hinni 1945 mítoszában, a szovjet háttér előtti demokráciaflashben? Balos és jobbos szemüvegek, tudományos kétségek a történelem „nulla évéről”.

Petschauer Attila az első magyar celeb sportoló volt. Olimpiát nyert, dalolt a kezében a kard. Aztán befolyásos sportvezetők üzenték meg neki: nem szeretnék, ha egy zsidó lenne a magyar úriemberek sportjának bajnoka.

Olimpia a hitleri propaganda szolgálatában magyar sikerekkel, és egy balos ellenolimpia, aminek a megnyitója helyett polgárháború jött: 1936, amikor a politika maga alá gyűrte a sportot.

Csinos kocsik, színésznők a bársonyülésen, és micsoda tempó: 150 éve indult el Pesten a lóvasút.

Rejtő igazi emberről mintázta a Piszkos Fred-regények emlékezetes mellékszereplőjét. Trebitsch Ignác kora leghírhedtebb politikai kalandora volt, egyszerre rabbinövendék, buddhista szerzetes, kém, forradalmár, bibliakutató és államszervezési tanácsadó.

Biztosan Nobel-díjas, ha nem Magyarországon él és gyógyít – mondta Haynal Imréről egy professzortársa. Minden idők legnagyobb magyar szívspecialistája volt, ezrek életét mentette meg orvosként és becsületes, bátor emberként.

Vadkapitalista suttyóság az első szocialista szépségversenyen és szerelmi konfliktus: még öngyilkossági járvány is kitört Molnár Csilla halála után. Összeszedtük, mit lehet tudni a háttéről.

Pedig jól jönne. A Monarchia felfedezői baltával vágták a kővé fagyott tokajit, de nem vették hivatalosan birtokba a Ferenc József-földet, ahol még Budapest-fok is van.

Gozsdu Manó a magyar nyelv hivatalossá tétele és a kiegyezés mellett fontos román kulturális ügyekben is szerepet vállalt. Az ő nevét viseli ma a Gozsdu-udvar.