Nem sikerült megakadályoznia a Palkovics-tervet, de most visszaszerezné az intézeteket a legnevesebb magyar professzor. Freund Tamás azonban előbb békülni akar. Pénz, politika, szekértáborok - interjú az MTA új elnökével.
A világhírű agykutató elnökként a kormánnyal való kiegyezést és nem politizáló Akadémiát ígér.
Nem akarnak súlytalan tudósklubbá válni, de kerülik a konfrontációt a kormánnyal.
Az innovációs miniszter szerint semmiféle einstandolásról nincs szó, sőt, bárki is lesz az MTA új elnöke, neki kötelessége lesz vele együttműködni.
A tudósok komoly kisebbségbe kerültek a tanácsban, amely kizárólag a miniszterelnöknek felel.
Sokkal egyszerűbb feltételekkel kerülhetnek be a tudományos elitbe az eddig erre alkalmatlannak tartott, de a kormánnyal együttműködni kész emberek. Az új szabályozás kifejezetten hátrányosan érinti a fiatal kutatókat.
Az Akadémiának mindent újra kell gondolnia és ki kellett lépnie egy nemzetközi szervezetből, amióta elvették az intézeteit - mondja Lovász László.
Az akadémiai jelölőbizottság viszont csak részben fogadta el a szavazást a kevés szavazat miatt.
MTA-elnökjelölt lenne a fiatalságot mételyező kormánykritikus kutatókról író agykutató. Most megmagyarázza a szavait.
Freund Tamás kritizálta a kutatóhálózat elvételét, de bizonyos kutatóktól ő is megszabadult volna.
Az Akadémiát megcsonkító törvény lesz a téma. Az MTA hálózatát már szeptemberben átveszik.
Az MTA kutatóintézet-hálózatával kapcsolatos problémát szerinte azok gerjesztették, akik a régi rendszerben pozícióban voltak.
Szerinte kezdeni kell valamit azokkal a kutatókkal, akik "miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert".
Az MTA-tól elvett intézeteket összefogó intézmény szeptember 1-én kezdte meg működését.
Lovász László szerint a jogszabály sérti a tudomány szabadságára és a tulajdonra vonatkozó cikkelyeket.
A Nature feketelistájára került Magyarország, Anglia viszont szívesen fogadna vezető kutatókat és szakembereket.
November végére vagy december elejére tűzné ki Lovász László a közgyűlést.
Villámgyorsasággal ül össze az irányító testület, hogy már szeptembertől az új irányítás alatt működjenek.
A kutatórendszer feje nem mondja meg, milyen tanácsokat adott Orbánnak, és mindegy, hogy mit gondol az Akadémia megcsonkításáról.
Maróth Miklóst, a saját barátját és tanácsadóját nevezte ki Orbán az Akadémiától elvett kutatóintézetek vezetőjének. A migránskampány tudós arca már a Kádár-rendszerben is jó kapcsolatokkal rendelkezett.
Az Akadémia korábbi alelnöke lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke.
Maróth Miklós vezeti majd az Akadémiáról leválasztott kutatóhálózatokat, de a lap szerint lehet, csak néhány hónapig.
A világhírű fizikus és hálózatkutató Barabási Albert László nem ért egyet az MTA megcsonkításával, de szerinte hiábavaló lett volna ha megszólal.
Az ITM jelöltjei közt erősen a fizika dominál, az MTA több tudományos területet lefedne.
Az MTA kutatóhálózatának egyik vezető kutatója, Muraközy Balázs családostul hagyja el az országot a mostani támadások miatt, és nem is terveznek visszaköltözni. A Liverpoolba távozó kutatóval beszélgettünk a kivándorlás szempontjairól, az akadémiai kutatás bedarálásról vagy épp, hogy miért húz el mellettünk a régió.
A lap szerint egy MTA-s program politikai kifizetőhely, a kutatóközpont tételesen cáfol.
A törvény szerintük az akadémiai szabadságot sérti, ezért a visszavonását kérik a kormánytól.
Az államfő nem talált kivetnivalót a kutatóintézetetek einstandolásában. A kormány pedig az utolsó pillanatban még bevitt egy gyomrost az MTA-nak.
Nem állja meg a helyét a sokat hivatkozott német modell az MTA szétverésénél, de az innovációs miniszter nem adja fel.
Az egyik legnevesebb tudományos lap a német tiltakozásról is ír, megemlítve, hogy már csak Áder Jánoson múlik a kutatóintézetek elvétele.
