Agresszíven mozgok majd az Everesten
A Föld legmagasabb hegyén, a 8848 méter magas Mount Everesten még sosem járt magyar oxigénpalack nélkül. Sikeres csúcstámadás esetén május végén, június elején Klein Dávid lehet az első. A már sokadszorra próbálkozó hegymászó egy kereskedelmi expedícióhoz csatlakozva, de annak mozgásától függetlenül, egyedül kísérel meg a hegyre feljutni a Spar Everest Expedíció keretén belül.
Az eddigi kísérletek
A most 39 éves Klein 2001-ben indult neki először az Everestnek, akkor a legnehezebbnek tartott útvonalon, a Kangsung falán próbált feljutni expedíciójával. Nem sikerült neki, de nem adta fel, 2005 tavaszán egy nemzetközi csapattal már a hegy nepáli normál útján mászott oxigénpalackkal, de 8500 méterről visszafordult egy vihar miatt. A következő évben már szólóban és palackkal próbálkozott a tibeti normál úton, 8450 méteres magasságból döntött a lejövetel mellett. 2007 májusában is a tibeti útvonalat választotta Várkonyi Lászlóval, és ha a csúcsot nem is érte el, egy kisebb egyéni rekordot azért jegyezhetett, 8600 méter fölé kerül palack nélkül. Ezt rajta kívül csak három magyar mászó mondhatja el magáról, Várkonyi, Ács Zoltán és Erőss Zsolt.
Kleinéknek a következő évben sem volt szerencséjük, a kínai bürokrácia miatt az északi, tibeti normál út helyett a déli nepálira kényszerültek, ott viszont nem építették ki időben a helyi katonák a kötélpályát. Végül nem ez, hanem egy tüdőgyulladás késztette Kleint a visszafordulásra.
2010-ben Várkonyi és Klein újra nekiindult palack nélkül, de az expedíció tragédiába torkollt: Várkonyit elsodorta egy lavina és meghalt, míg Klein sérülései miatt adta fel a mászást
Klein két év múlva szólóban próbált feljutni, de mivel két hetet elvesztegetett, már nem voltak ideálisak az időjárási körülmények ahhoz, hogy esélye legyen a csúcstámadásra, 8000 méteres magasságból vissza is fordult.
Palackkal sem sokan jutottak fel. Első magyarként a felvidéki Demján Zoltán már 1984-ben megmászta az Everestet, majd első magyar állampolgárként Erőss Zsolt 2002-ben lépett a csúcsra. 2007-ben Jelinkó Attila is sikeres csúcstámadást hajtott végre, majd 2009-ben első magyar nőként Ugyan Anita jutott fel.
Lapunk figyelemmel fogja kísérni Klein következő két hónapját, és közben igyekszünk bemutatni mind a magashegyi expedíciózás körülményeit, mind az azzal járó szervezést és egyéb kihívásokat. Április 6-án munkatársunk is Katmanduba repül vele, ahol végigjárjuk a várhatóan macerás adminisztratív ügyek elintézését, majd elkísérjük a hegy kínai oldalán fekvő alaptáborba. Ezután beszámolunk az alaptáborban uralkodó körülményekről, elmegyünk Kleinnel egy-két akklimatizációs túrára, ha lesz rá mód, és megpróbálunk feljutni az előretolt alaptáborba, ha állapotunk és a burjánzó helyi bürokrácia ezt lehetővé teszi.
Oxigénpalack nélkül eddig körülbelül 200 ember jutott fel a Csomolungmára. Az összes próbálkozó száma alapján számított statisztika szerint 18-19 százalék az esély a sikerre. Ehhez nemcsak szerencse és megfelelő mentális állapot szükséges, hanem olyan erőnlét és állóképesség is, ami csak intenzív edzéssel érhető el. Talán nem is kell magyarázni, de a palack nélküli mászás a magaslat oxigénszegény környezetében összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint palackkal haladni. De Klein egy korábbi interjújában éppen utóbbiban látott kockázatot. „Aki palackkal mászik, ki van szolgáltatva a palacknak, hiszen a palackos mászók rendszerint nem akklimatizálódnak annyira, mint a palacktalanok. Ha ők bajba kerülnek, akkor az gyakran katasztrófához vezet: ha késlekedés, vihar vagy téves ítélet miatt elfogy a palackosok oxigénkészlete, szervezetük sokkal-sokkal sebezhetőbbnek bizonyul, mint a miénk. Mi mindig éppen annyira vagyunk rosszul, amennyire rosszul (vagy jól) érezzük magunkat. Önértékelésünk a valós, palacktól független képet tükrözi."
Az indulása előtt hetekben Klein napi kétszer jár el edzeni. Az egyik ilyen alkalomra mi is elkísértük. A mászó már most is jó állapotban van, az orvosi felmérések is ezt igazolták. Kardiológus vezetésével elemezték a szív- és érrendszerét, a pulzushullám terjedési sebességét, intenzitását, meghatározták a főverőér és a nagyartériák merevségét. Ezek azért fontosak, mert oxigénhiányos légkörben a szervezet elkezd vörösvérsejteket termelni, így a vér besűrűsödik és nehezebben kering. Ezt követte a testösszetétel-mérés, a teljes laboratóriumi vér- és EKG-vizsgálat, valamint egy speciális terheléses mérés. Az orvosi és laboratóriumi eredmények alapján Klein Dávid egészséges és jó eséllyel indulhat el a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
