Tippek a nagy tekeréshez
Minden, amit a Balatoni Bringakörről tudni érdemes
Minden, amit a Balatoni Bringakörről tudni érdemes
A Balatoni Bringakör az ország egyik legfontosabb nevezetessége, amiről nem túlzás azt állítani, hogy átrajzolta a hazai turizmust. Tömegeket vonz a tóhoz és annak környékére, nagy szerepe volt abban, hogy sokkal hosszabb lett a balatoni szezon, és a megépítse óta eltelt közel két évtized alatt számos vendéglátó- és szálláshelyet hívott életre.
Cikkünkben összegyűjtjük, milyen bringákkal és túlélőfelszereléssel érdemes nekivágni a nagy kalandnak, bemutatjuk a tervezett kerékpárút-fejlesztéseket, elemezzük a régi és az új nyomvonalak előnyeit és hátrányait. Tippeket adunk, hol érdemes leszállni a nyeregből, látnivalókat, büféket, éttermeket, bringás pihenőket ajánlunk, és bennfentes információval látjuk el azokat, akik bevállalják, hogy néha letérjenek a főcsapásról.
Első fejezet
„Soha nem felejtem el a halálfélelmet, amikor tizenévesen kerekeztem a 71-esen a strandra, és majdnem leszorított az útról egy kamion. És azt a megkönnyebbülést sem, amikor a már kiépített bringaúton gurultam, és tudtam, itt biztonságban vagyok”
– meséli egy Balaton környéki bringás, aki már a kerékpárút előtt is rengetegszer kalandozott a Tapolca-Szigliget-Badacsony tengelyen. Tényleg egy kaland volt, mert az út szélén, bizonyos szakaszokon nagyon erős forgalomban kellett haladni. A Bringakör természetesen nemcsak a helyieknek volt megváltás, hanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész hazai turizmust átrajzolta.
A valamivel több mint 200 km-es kör nem tartalmaz durva szintkülönbségeket, amatőrök is simán bevállalhatják. A látványra, ami a Szépkilátónál, Tihanyban, vagy az akarattyai Magaspartnál fogad minket, nehéz szavakat találni, és lassan, de biztosan a szolgáltatások is felnőnek a családi és baráti programok, csapatépítők, versenyek során tekerő tömegekhez. További előny, hogy szinte bárhol fel lehet pattanni egy vonatra, ha aznapra elég volt a tekerésből. A bringakör egy kincs, amit csak részben használunk ki, a nem megfelelő úthálózat miatt. Egyelőre.
Utak bringások nélkül, vagy utak bringásoknak?
A Balatoni kerékpárút kiépítése 1993-ban kezdődött meg. Mivel három megyén - Zala, Veszprém és Somogy – és számos településen halad át, nem egységes, és az egyes önkormányzatok különböző időszakokban, a helyi adottságoktól függően építették ki, vagy jelölték ki kevésbé forgalmas útszakaszokon nyomvonalat. 2002-re már teljesen körbe lehetett biciklizni a tavat.
A kerékpárút legújabb szakaszai is csaknem nagykorúak már, és sok helyen nagyon elhanyagolt, néhol kifejezetten balesetveszélyes állapotba került a bringakör. Van, ahol csak egy keskeny sávot hagyott a növényzet, máshol a gyökerek akadálypályává tették a burkolatot, a beszakadt (és azóta megjavított) hidak pedig sérülést is okoztak már - bringásnak és kerékpárnak egyaránt. Igaz, mióta a Magyar Közút vette át az önkormányzatoktól a külterületi kerékpárutak kezelését, a bejelentésekre gyorsan eltűnnek a súlyos úthibák, és kezelik az igazán problémás szakaszokat. A korábban balesetveszélyes hidakat ideiglenesen felújították, de a későbbiekben vasbeton szerkezetűre cserélik majd.
De nemcsak az elhasználódás miatt van szükség a bringakör felújítására és a nyomvonal felülbírálására. A koncepció még egy egészen más filozófia alapján készült:
„Az út tervezésének idején még ellentmondásos volt a kerékpározás megítélése,nem született például egyértelmű iránymutatás arról, hogy mi az alapvető cél: a kerékpárosok eltávolítása a közutakról az autózás érdekében, vagy az autózástól függetlenül egy komolyabb kényelmi szintet és túraélményt biztosító, önálló hálózat építése, melynek igénybevétele fakultatív, ahogy ezt tőlünk nyugatra is általában szabályozzák”
– foglalja össze a kilencvenes végének, és a kétezres évek elejének dilemmáit az Indóház cikke.
A folytonosság felülírta a praktikumot, a bringautat gyalogosutakra vezették, sok lett a kerülő, a kanyar és az irányváltás, ami egyrészt a gyalogosok és a bringások konfliktusait eredményezte. Másrészt pedig azt, hogy stock fotókra illően, a tájat csodálva tekerni fantasztikusan lehet, tempósan haladni viszont nem nagyon. Ez különösen az északi partra igaz, ahol a bicikliút több helyen is eltávolodik a parttól, és kaptatókkal vezet be a településekre, hogy aztán pár száz méter múlva vissza kelljen gurulni a vasúttal nagyjából párhuzamos alsó nyomvonalra. Az ezredfordulón megtervezett bringakört tehát teljesen újra kell gondolni.
Szélesebb, észszerűbb, biztonságosabb
A Balatoni Bringakör komplex fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügy (a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.198.pontja alapján). A fejlesztési tervek elkészültek, a munkálatok azonban az ígéretek ellenére még 2018-ban sem kezdődtek el, hatalmas csúszásban van a projekt.
A Magyar Kerékpárosklub Balaton területi szervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), valamint helyi önkormányzatokkal együttműködve dolgozik azon, hogy egy logikusabb, optimálisabb, veszélytelenebb és attraktívabb nyomvonalon történjen a bringás közlekedés a Balatonnál. A civil szervezet Facebook-oldalán folyamatosan beszámol a fejlesztési tervekről és a munkák haladásáról.
De nézzük, milyen szakaszokon várhatunk nagyobb változásokat!
Ahol ennek nincs fizikai akadálya, ott 3 méter széles lesz a kerékpárút. Balatonakarattyán például a nem túl népszerű, dombos Árpád utca jelentős része kikerül a bringakörből, és egy másik, kiváló burkolattal rendelkező, kis forgalmú úton, az Ady Endre utcán vezet az új nyomvonal, amelynek végén már ott a felejthetetlen panorámás magaspart és a Kisfaludy sétány.
Ezt a szakaszt leaszfaltozzák és reménykedni lehet abban is, hogy szerint forgalomtechnikai megoldással korlátozzák a gépjárműforgalmat. Az új szakasz sokkal látványosabb lesz, és sokkal kisebb szintkülönbségeket tartogat majd.
A Nagy bringakör
„Aligától Balatonboglárig a fizikai korlátok miatt sajnos nagyon kevés szakaszon lehet önálló kerékpárutat kialakítani, és itt a fejlesztés abban merül ki, hogy a kijelölt kerékpáros útvonalon kátyúzások történnek. Mi abban bíztunk, hogy a kijelölt útvonalon, ahol szükséges, teljes kopóréteg-csere történik. Attól félünk, hogy ezek a javítások csak pár évig tartanak ki, és mi ezt nem neveznénk komplett felújításnak”.
Hubik Tibor, a Magyar Kerékpárosklub Balaton alapítója és vezetője is egyetért ezzel a tervvel, a déli partot érintő koncepciókkal azonban sok ponton nem.
A balatonboglári új nyomvonal kialakítását sem tartja jó ötletnek: „Bogláron 12 töréspontja lesz a nyomvonalnak, az általunk javasolt kettővel szemben. A parkolóban, a strand közelében, a sétálóutcán és a Fő téren halad majd keresztül, és tudjuk, mennyi problémát okoz Balatonfüreden a Tagore-sétány lezárása a kerékpáros közlekedők elől a sok rendezvény miatt. Bogláron sok lesz a nyomvonalat megtörő utca és a konfliktushelyzet, gyakorlatilag nem lehet majd haladni”.
Az ideális megoldás az lenne – és ez más helységekre is vonatkozik - hogy ahol szükséges és lehetséges, ott párhuzamos nyomvonalat jelölnének ki. „Érthető, hogy a települések vezetősége azt szeretné, hogy a bringások ne csak áttekerjenek az üdülőhelyeken, hanem megálljanak, ismerkedjenek a hellyel és ott költsék el a pénzüket. Azok a kerékpárosok viszont, akiknek nem ez a prioritás, hanem csak el akarnak jutni A-ból B-be, mehessenek egy alternatív, „gyorsabb”, kijelölt útvonalon. Aki siet, továbbra is ezt fogja használni, ezért szükség van arra, hogy ezeket az utcákat bringabaráttá tegyék különböző forgalomtechnikai megoldásokkal” – fejti ki bringás szervezet vezetője. Megemlíti azt is, hogy Ausztriában sok helyen működik a kétféle nyomvonal, de nem sok reményt fűz ahhoz, hogy ez nálunk, a bringakörön is megvalósulhat.
Pozitív változásként értékeli, hogy a Balatonfüred és Tihany közötti szakaszon elbontják a haladást jelentősen lelassító és balesetveszélyes rondellákat, és valószínűleg Balatonszepezdnél is találnak megoldást arra, hogy a partközelben vezessen az út (nem kizárt, hogy a strand területéből fognak lecsípni), és így nem kell választani a faluba vezető kaptató és a 71-es úton való tekerés között.
Hubik javaslata, hogy a nyomvonal továbbra is Balatonudvari és Fövenyes közötti álomszép Gesztenyefasoron maradjon, majd egy erdei földutat alakítsanak át kerékpárúttá, úgy tűnik, elfogadásra kerülhet. Így nemcsak egy szép tájban gyönyörködhetnénk a 71-es út helyett, hanem megúsznánk Balatonakaliban a bringakör legnagyobb emelkedőjének nagy részét is. Ez a kaptató ugyanis csaknem 1 km hosszú, és alaposan próbára teszi a kevésbé edzett hobbikerékpárosokat.
A természetkárosítás ugyanakkor nem megengedhető, még a bringaút kedvéért sem. „Azt valljuk, hogy minden fát próbáljunk megmenteni, inkább egy kicsit kanyarodjon jobban, vagy legyen 10 méterrel hosszabb a bicikliút. „Ha pedig mégsem menthető meg, akkor ültessünk helyette hatot” – teszi hozzá a Kerékpárosklub balatoni felelőse.
A térkép a 2019. május 16-i állapotokat mutatja.
Mivel a kivitelezés a balatoni kerékpárutaknál is csúszik, az idei nyári szezonban még nem kell nagyobb építkezésekre és elterelésekre számítani, a nagy volumenű dolgok csak ősszel fognak elindulni. Aki naprakész akar lenni, annak érdemes indulás előtt átpörgetni a MKK Balaton oldalát, és tanulmányozni a fejlesztések állapotát mutató térképet.
Második fejezet
Mielőtt elindulunk
Aki csak egyszer is tekert a balatoni bringakörön egy fél napot, azzal előfordulhat, hogy függő lesz, és időről időre visszatér. Ma már sokkal egyszerűbb megtervezni és teljesíteni a kört, mint az első években, amikor nem voltak még alkalmazások, amelyek megkönnyíthették a dolgunkat, és szervizekből, bringás pihenőkből is sokkal kevesebb volt a kerékpárutak mentén. Bár kellő rugalmassággal azt is lehet élvezni, ha eltévedünk a kis falvakban, vagy a semmi közepén, jobb, ha felkészülten vágunk neki az útnak.
A tervezéshez hasznos lehet egy távolságmutató táblázat, és van egy sor alkalmazás, amivel magunkkal vihetjük az egész bringakör térképét, és megtervezhetjük az állóképességünknek, időnknek, tempónknak megfelelő programot.
A bringakör nem egységes, és valószínű, hogy sok helyen nem fogjuk követni a nyomvonalát. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi számít kerékpárútnak, és mi nem, hol szabad kerékpározni, és hol nem. Bringázhatunk kerékpárúton, kerékpársávban, gyalogos- és kerékpárúton, nyitott kerékpársávban, gyalogos-kerékpáros zónában, kerékpáros nyomon, leállósávon vagy kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetve kétirányú kerékpáros közlekedés számára megnyitott egyirányú utcában. A részletekért érdemes tanulmányozni a Magyar Kerékpárosklub vonatkozó aloldalát.
Attól, hogy kerékpárúton tekerünk, nem törvényszerű, hogy nekünk van elsőbbségünk!
Ha elsőbbségünk van, akkor is előbb győződjünk meg arról, hogy megadják azt, és csak utána hajtsunk az úttestre!
A Balatontipp 24 szakaszra bontva, részletesen mutatja be a körutat a legfontosabb tudnivalókkal. A Mozgásvilág térképe utca-szintű részletességgel követi a hivatalosan kijelölt balatoni kerékpárút nyomvonalát, megkülönböztetve a különálló kerékpárutakat és a közúton kijelölt szakaszokat. A térképet le lehet tölteni a Google Earth, vagy egyéb GPS alkalmazásokhoz, így akár 3D-ben is láthatjuk a bringautakat.
A BringaMánia App kinőtte Budapestet és vonzáskörzetét, és bekerültek a térképarchívumába a Balaton környékének kerékpáros útvonalai is. Hangos navigációt is választhatunk, így tekerés közben is könnyen használhatjuk az appot.
Aki az offline rákészülés híve, és lemenne a hivatalos bringakörről, hogy megnézzen minden eldugott romot, kilátót és útba ejtsen pár pincészetet, annak Zsiga Henrik Balaton, Bringával c. útikönyve lapuljon a bringástáskájában.
Milyen bringát válasszunk?
A legtöbben ún. cross biciklivel indulnak bringatúrára - ez a klasszikus túrakerékpár (trekking) sportos verziója, ami ideális vegyes terepre.
Mivel nincs felszerelve kiegészítőkkel, sokkal könnyebb, mint túrabringák, és mi állíthatjuk össze a bringa felszereltségét, az ízlésünk szerint és a túra céljainak megfelelően - mondja Pádár Márió, a MOM Hervis áruházvezető helyettese. Előfordulhat, hogy nem szeretnénk csomagtartót, mert nem megyünk olyan hosszú túrára, de szeretnénk sárhányót és kitámasztót, vagy fordítva.
"Aki hosszú távra készül, és viszi magával a csomagjait is, annak érdemesebb túrakerékpárral nekivágni az útnak" - tanácsolja a szakember.
Árban a túrakerékpár jobban megéri, mert jobban felszerelt, és a túrabiciklit jobban meg lehet pakolni, ráfér a táska, a hálózsák, stb. Amit a szakember egyáltalán nem javasol a bringakörre, az a mountain bike. „Széles a kereke, kicsi a lánctányérja és nagyon nehéz vele tekerni, az áttétezése terepre való, nem aszfaltra” – mondja.
Nagyobb gyerekeknek szintén választhatunk túrakerékpárt, már 24-esek is kaphatók, a legkisebbek pedig gyerekülésből élvezhetik a túrát.
Az elektromos bringának is abszolút van létjogosultsága egy ilyen hosszú túrán. Előfordulhat, hogy nem vagyunk olyan kondiban, hogy bevállaljuk az emelkedőket, de nem szeretnénk lemaradni a csapattól. Akkor is ideális megoldás, ha velünk jönnek a nagyszülők is, vagy idősebbek is tekernének velünk. Elektromos rásegítéssel nem kell nagy erőt kifejteni a tekeréshez, az akkumulátort egy éjszaka alatt fel lehet tölteni, és energiatakarékosabb módban használva 70-80 km-t is meg lehet tenni vele egy töltéssel.
Ami legyen nálunk
Bár a bringás pihenőkben és a szervizekben szükség esetén a segítségünkre sietnek, és a bringaúton tekerőktől is nyugodtan kérhetünk segítséget, nem árt, ha mi is felkészülünk a kisebb hibák orvoslására. A kerékpárt indulás előtt mindenképp nézessük át egy szervizben, hogy ne útközben legyen valami baj, mondja Pádár Márió. Legyen nálunk szerviz- és defektkészlet, és a pumpa is alap - ha nincs is nálunk tapasz, kevésbé súlyos defekt esetén egy pumpával is kihúzhatjuk a legközelebbi szervizig úgy, hogy óránként fújunk a kerékbe.
A kerékpáros ruházat úgy van kialakítva, hogy jól szellőzzön, és praktikus zsebekkel is el van látva. A biciklisnadrág ülőfelületi részén levő zselé vagy szivacs megakadályozza, hogy egy hosszú, 50 km-nél hosszabb túra során a ruházat és az ülés irritálja a fenékrészt. (Mindenki ismeri az érzést, amikor nem elég, hogy izomláza van az első nap után, még kék foltok is jelzik a belső combján a nyeregben töltött időt.)
Aki nem szereti a bringás öltözetet, lengébb, funkcionális ruházatban tekerjen, ami lehet futó- vagy túracucc is, mondja a szakember. A lényeg, hogy ne pamutból legyen, mert az beszívja és magában tartja az izzadtságot. Fontos a réteges öltözködés is: a vízpart nagyon hamar lehűl, ezért mindig legyen kéznél egy melegebb réteg ruha. Ha kimelegedünk, még mindig le tudunk egy réteget venni, kiizzadva ugyanakkor könnyen megfázhatunk a naplementével érkező hűs levegőn.
Alapvető kiegészítő a bukósisak – igen, még a bringakörúton is. A gyökerektől hullámos, néhol igen rossz állapotban levő utak tudnak meglepetést okozni. A szemüveg nemcsak az UV-sugárzástól, hanem a szembe repülő rovaroktól is véd. A legcélszerűbb cserélhető lencséset viselni, amit többféle fényviszony esetén is ki tudunk használni. Ne hagyjuk otthon a bringáskesztyűt sem, és olyan cipőt válasszunk, ami jól szellőzik, és tartja a lábat, tanácsolja a szakember.
Egyéb hasznos bringás appok
Nem feltétlenül a bringakörútról szólnak, de érdemes letölteni őket, ha nyeregbe pattanunk:
Haladó bringásoknak nélkülözhetetlen alkalmazás, ami nemcsak GPS, hanem edzési funkciókkal is bír.
Virtuális kerékpárszerviz a zsebünkben: segít a karbantartásban és a javításban, ha valamilyen probléma van a bringával, és nincs a közelben segítség.
Kötelező felszerelés
Ez legyen még nálunk
Acél-, alu- vagy karbonváz?
A Hervisnél 70 ezer forintos ár felett minden kerékpár aluvázas, aminek óriási előnye, hogy kb. 20%-kal könnyebb az acélváznál és nem is rozsdásodik. Egy bringakörre mindenképp ez a legjobb választás, hisz a karbonvázas kerékpárok a felső kategóriába tartoznak és nem hétköznapi használatra valók, ráadásul sérülékenyek.
Nyereg és kerék
Nagyon fontos, hogy a nyereg kényelmes legyen, ha megtehetjük, teszteljük ezt is az edzések során. Sokszor ugyanis csak több óra után derül ki, bírjuk, vagy érdemes-e másik után nézni. Az sem mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb kerekű biciklivel indulunk útnak.
Érdemes a nagyobbat választani: kisebb gördülési ellenállást eredményez, könnyebben veszi az akadályokat, ezért hosszú távon kényelmesebb ezzel tekerni. A 26-os méret – ami korábban alap volt a MTB kerékpároknál - mára a múlté.
Így készüljünk a Balaton-kerülésre
Ha nem bringázunk rendszeresen, érdemes rákészülni egy kicsit a Balatonkörre fizikailag is, hogy ne mi legyünk azok, akik miatt lassabban halad a csapat, ne kelljen minden emelkedőn tolni a biciklit, és ne vágja haza a második napunkat az iszonyatos izomláz. Ha nem vagyunk jó formában, előbb növeljük az állóképességünket, és csak utána vágjunk bele a több mint 200 km-es túrába! Természetesen nem kell egyből félnapos edzéseket tartani, fokozatosan növeljük a távot.
Sokat segít az izomláz csökkentésében, ha bemelegítünk és nyújtunk – ezt egy kocogás előtt is megtesszük, miért lenne más mindez, amikor nyeregbe pattanunk? Reggel érdemes egy rövid, de alapos átmozgatással kezdeni a napot, hogy bemelegedjenek az izmaink, a bringázással töltött nap végén pedig nagyon fontos, hogy alaposan nyújtsunk. A combizom (kvadricepsz), a vádli, fenék- és csípőhajlító izom nyújtása a legfontosabb, és ez néha nem kellemes - a nyújtógyakorlatoknál addig kell feszíteni a testrészt, amíg elérünk a fájdalomhatárig.
Napközben ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadékpótlásról
(és most nem a fröccsre gondolunk), gyakran álljunk meg vizet (vagy komolyabb tempó esetén akár izotóniás italt) inni, és mindig legyen tele a kulacsunk.
Készüljünk fel arra is, hogy a tónál sokkal gyakrabban változhat az időjárás, akár egy órán belül is lehet forróság, a viharos szél vagy a szakadó eső. Legyen nálunk megfelelő öltözék és egy vízhatlan kisebb zsák is, amibe az iratainkat és a telefont tesszük felhőszakadás esetén.
Ha már mindet tudunk, és mindent előkészítettünk, a lejutást is meg kell terveznünk. Több megoldást javaslunk, mindenki ideje és vérmérséklete szerint választhatja ki a neki megfelelőt.
Autóval: A legkényelmesebb, ha pikk-pakk megy a bringák rögzítése a kocsira. Szerezzünk előre infót a szálláshely parkolási lehetőségeiről.
Vonattal: Ma már egyre több bicikliszállító kocsis vonat megy a Balatonhoz, és a menetidő sem vészes, ha csak Balatonvilágosig, Siófokig vagy Balatonfűzfőig vonatozunk. Mivel nagyon sokan utaznak így, főszezonban készüljünk fel, hogy szeretett bringánk első kerekével egy kampóval felakasztva, a hátsó kerekére állítva fog utazni, és a fel- és lepakolás sem lesz egyszerű, ha nagy a tömeg. Ne felejtsünk el külön kerékpárjegyet venni.
Hajóval: A komp és a katamaránok is szállítanak bringákat, igaz, megkérik az árát. Gyors megoldás, ha le akarunk vágni egy szakaszt.
Kerékpárral: Ahogy korábban megírtuk, a Budapest-Balaton bringaút már tervben van, de egyelőre a jövő zenéje. Fanatikus országúti cápáknak persze meg sem kottyan a forgalmas autóúton való tekerés.
Bringa nélkül: Aki meg akarja úszni a kerékpár lejuttatását, vagy nincs a célnak megfelelő bringája, a Balatonnál is bérelhet biciklit. Vannak olyan kölcsönző-hálózatok, amelyek a szálláshelyünkre szállítják a kerékpárokat, és az is megoldható, hogy nem a kiindulási ponton adjuk le a bringát.
Ha nincs kerékpárod, és még nem találtad meg az igazit, a Hervisben biztos, hogy megtalálod a hozzád illőt. További infót a Hervis oldalán találsz.
Harmadik fejezet
Ahol érdemes leszállni a nyeregből
A Magasparttól a Festetics-kastélyig
Badacsonyban több napot is végigtúrázhatunk, ehetünk és ihatunk a környéken, ezért tényleg csak néhány tippet adunk most: ha letesszük a biciklit, felsétálhatunk a Rózsakőhöz és a Kisfaludy-kilátóhoz, megkóstolhatjuk a kéknyelűt az Istvándy borteraszon, vagy élvezhetjük a kilátást a badacsonyörsi Sipos Borház Titkos Pincéjének teraszán. Innen már nincs messze a felújított szigligeti vár, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája tárul elénk, alatta pedig a Várkávézó található a messze földön híres fagylaltjaival és a házi sütijeivel.
A Szépkilátó a következő „kötelező” megálló, ahonnan a Tapolcai-medence tanúhegyeire és a Balaton nyugati medencéjére nyílik kilátás.
A gyenesdiási Bringatanya fagyizó nem bringáspihenőként került be a legjobb balatoni helyek közé, pedig az is. A besorolásnál valójában sokkal fontosabb a tény, hogy a bringaút melletti, 14 éve nyílt fagyizó bringatárolója soha nem üres.
Az elsőre talán szokatlan ízek mellett persze klasszikusokat is találunk a pultban, és vannak tejmentes, gluténmentes, cukormentes fagyik is.
Gyenesdiáson már csak azért is érdemes beiktatni egy pihenőt, mert a Bringatanya közelében van a hosszú nevű I. Balatoni Hal- és termelői piac. Édességfronton pedig a Mónisüti a kihagyhatatlan célpont, itt pitékkel, tortákkal és jóféle kávéval tölthetjük fel a belső raktárainkat. A keszthelyi Festetics Kastély termeiben és a hatalmas parkban sétálva egy kis utazást tehetünk a múltba. Ha több időnk van a városra, a Balatoni Múzeum, a Cadillac-gyűjtemény és a Történelmi Modellvasút kiállítás szintén kihagyhatatlan.
A déli part kicsit kevesebb látnivalóval, kevesebb kaptatóval, de több szabadstranddal jár, és itt sokkal több az egy négyzetkilométerre jutó időutazós, retró helyszínek száma. A néha kissé egyhangú, egyenes utakon tényleg úgy érezzük, megállt az idő. Fonyódról újra megcsodálhatjuk a tanúhegyeket, Balatonbogláron felmászhatunk a Gömbkilátóba, kipróbálhatjuk a Paletta híres rántott sajtját, pulled ponty-szendvicsét vagy a Bazalt burgert, és bakancslistás még a balatonszemesi Kistücsök étterem is, ahol nemcsak divatos frázis, hogy szezonális, környékbeli alapanyagokból főznek.
A következő megállóhely lehet a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont és a kilátótorony, ahonnan megnézhetjük, mennyi van még vissza a Bringakörből. Nem sok, de nem is kevés, ezért egy pihenőt mindenképp be kell iktatni mondjuk Zamárdiban Halas Karcsi retró halsütőjében. Itt lehet, hogy 20 percet is várni fogunk a fogasunkra, de ez van, ha minden frissen készül, és nem lámpák alatt izzad sok órán keresztül. Siófokra csak akkor kerekezzünk be, ha bírjuk a tömeget – itt a 45 méter magas Víztorony az egyik legizgalmasabb látnivaló. Érdemes inkább tavasszal vagy ősszel betervezni ezt, amikor nem hömpölyög a tömeg a Petőfi-sétányon. Ha körbeértünk, az egész túrát megkoronázhatjuk egy kézműves sörfőzde-látogatással a Hedon Playgroundban, ahol a kóstolók után a kertben heverészve várhatjuk meg a következő vonatot.
Negyedik fejezet
Azoknak, akik letérnek az bringakörről: a Zöld
Bringás pihenőből, ahol vízszintesbe kerülhetünk és egy kis műszaki segítséget is kapunk - szerencsére nincs hiány. Az előző fejezetben említett közösségi helyek, büfék jelentős része is bringabarát, és senki nem néz csúnyán, ha izzadtan, bringás ruhában foglalunk helyet nálunk.
Vannak bringás pihenők, amelyekbe szinte belebotlik (na jó, beleteker) a balatonkerülő, és vannak, amelyek rejtettebb helyszíneken találhatók, amelyekért egy kicsit kel kell térni a főcsapásról.Ilyen a Zöld is, ami Veszprém és Szentkirályszabadja között, a kevésbé ismert bringaút mellett, a „vadonban” bújik meg.
A tulajdonos, a felsőörsi Rásky Gábor először a helyszínbe szeretett bele a családjával.
„Hat évvel ezelőtt egyszer erre barangoltunk, és megláttam, hogy eladó ez a telek. Felhívtam a tulajt, aki először egy magas árat mondott, aztán ezt sikerült lealkudni. Később azt vettük észre, hogy éppen előttünk, a kerékpárúton állnak meg a bringások pihenni. Innen jött az ötlet, hogy talán be is térnének ide, ha nyitnánk valamilyen vendéglátóhelyet, és 2014-ben megnyitottunk” – foglalja össze a kezdeteket.
Igazi lazulós hely lett a Zöld, játszósarokkal, büfével, pihenőhelyekkel. Nem kizárt, hogy van olyan bringás, aki felülírja a korábbi terveit, és inkább élvezi a nyugalmat az aznapi tekerés helyett. A megfáradt és kalóriapótlásra szoruló vendégek grillételekkel és a búbos kemencében készülő fogásokkal készülhetnek rá a következő szakaszra. Rásky Gábor kenyérlángost, kovászos kenyeret, lecsót, házi pizzát süt a kemencében, az egyik specialitás „a kemencés kelt tésztás golyócskák mártással” nevet viseli. Természetesen a bringások technikai szükségleteire is gondolnak. Árulnak különböző felszereléseket, ragasztót, világítástechnikát, és a kisebb javításokat helyben el is végzik.
Arról is kérdeztük, hogy hogyan változott a bringás társadalom az elmúlt években: „Szélesedett a kör, több család jön, ami szerintem nagyon pozitív” – mondja a hely házigazdája. „Amikor megnyitottunk, főleg a profi és a fanatikus bringások érkeztek hozzánk, akik magáért a gyorsaságért tekernek.
Ez kibővült, szélesedett a paletta a családokkal, a munkából hazatérőkkel, és azokkal, akiknek egyszerűen hiányzik a mozgás és elkezdtek biciklizni. Maradtak a profik is, de az ő arányuk már alacsonyabb”.
A már említett brutális emelkedő előtt vagy után (attól függ, melyik irányból támadunk) mindenképp érdemes útba ejteni egy pihenőt – hogy erőt gyűjtsünk, vagy hogy összeszedjük magunkat.
A kerékpárút melletti Bringakaliban nemcsak profi szervizt találunk, hanem meleg ételeket, hideg italokat és egy üzletet is, ahol bringás öltözetet vehetünk. A kerékpáros pihenő hét éve fogadja a bringásokat.
„Többször körbetekertük a kétezres évek elején a Balatont, és nem volt sehol olyan igazi bringáspihenő, ahol szervizt, vagy kölcsönzési lehetőséget is találtunk volna. Ezért felmerült a gondolat, hogy nyitni kellene egy ilyet” – meséli az alapötletről Rátonyi József, a Bringakali vezetője és egyik tulajdonosa.
Megvették az egykor MÁV-tulajdonban levő telket és egy, a balatoni idény meghosszabbítását célzó EU-s támogatás segítségével felhúzták a két szintes, teraszos épületet. Az első években még inkább a kíváncsiság hozta be a bringásokat, aztán a következő balatoni túrán már előre betervezték a Bringakali megállót, és sokan szállást is a környéken foglaltak.
A bisztróban a melegszendvics és a zsíros kenyér-sör kombó nagyon kelendő, a legtöbb bringás gyorsan bedobja ezeket, aztán gurul is tovább. Mások nagyon megörülnek, amikor megérzik a bográcsos ételek, a lecsó, pörkölt illatát, és maradnak egy kicsit tovább, meséli Rátonyi József.
A szervizben szinte minden útközben felmerülő hibát tudnak orvosolni. A leggyakoribb a defekt, a pedál- és lánccsere, valamint a láncolajozás. Van, aki vesz egy új nyerget, ha kényelmetlennek találja azt, amivel elindult. A tulajdonos szerint egyre jobb minőségű kerékpárokkal érkeznek a túrázók a nyitás éveivel összevetve.
Sok bringás ugyanakkor nagyon felelőtlenül vág neki a bringakörnek. „Sokszor egy tartalék alkatrész sincs náluk, azt gondolják, hogy ünnepnapon, hétvégén is találnak majd valahol egy szervizt a Balatonnál. Bár mi nyitva vagyunk minden nap a szezonban, ez azért nem jellemző a Balaton körül. Előfordult az is, hogy komppal, vonattal hoztak át a javításra szoruló kerékpárokat, még Siófokról is”.
A bringás pihenőben 25-30 kölcsönözhető biciklit is tartanak, és van egy kis üzlet is, ahol versenyekről visszamaradt kerékpáros öltözékeket árulnak (egy felsőt már 1900 Ft-tól megkapunk). A szállásszerzésben is tudnak segíteni, de főidényben biztosabb, ha előre foglalunk. Ha augusztusban állunk elő azzal, hogy egyetlen éjszakára szeretnénk megszállni valahol a családdal, lehet, hogy nem fogunk sikerrel járni.
„Rengeteg a visszajáró vendég, a korábbi években 10-12 ezer ember fordult meg nálunk egy szezonban”. Tavasszal és ősszel több a külföldi biciklis, nyáron főleg a Balatont körbetekerő és kempingekben megszálló családok és társaságok jönnek. „Az új vendégeket arról ismerjük meg, hogy azonnal fotózni kezdik a különleges, bicikliből kialakított kerti csapot, a visszatérő vendégeinket pedig barátként fogadjuk.”
Ötödik fejezet
Ha a térképről nem is, a bringakörről néha érdemes letérni, és felfedezni a kis településeket, a pincészeteket, természeti értékeket. Ehhez nemcsak egy kicsit jobb kondi kell az emelkedők miatt, hanem egy kis nyitottság és rugalmasság is. Itt már nem biztos, hogy pontosan annyi ideig tart az út A-ból B-be, ahogy elterveztük, bármikor közbejöhet egy spontán fröccs, egy fotótéma, egy szép domboldal, vagy bármi, ami miatt úgyis felborul az egész terv. Bemutatunk néhány olyan szakaszt, ahol érdemes letérni a főcsapásról.
Akinek elég volt a csillogó víztükör látványából, és nem zavarja, ha a bringaút időnként murvás-bazaltos-poros ösvénnyé változik, tegyen egy túrát Litér irányába, ahol egy igazi szellemváros mellett tekerhet el. Szentkirályszabadjáról vissza lehet tekerni Almádiba – mintha el sem hagytuk volna a bringakört. A Balaton-felvidéki vadon rajongóinak ajánljuk a Balatonfüred-Balatonszőlős-Pécsely-Vászoly-Balatonudvari kört, ahol rá lehet csodálkozni, mennyivel nyugodtabb és lassabb errefelé minden, mint a partközelben. Vászolyban egyébként a Zománc Bisztrócskában, Udvari felé félúton pedig a Laci Pince Csárdában érdemes pótolni a kalóriákat.
Zánka és Badacsonytomaj között több alkalom is adódik, hogy eldöntsük, követjük tovább a partot, vagy bevállaljuk a kaptatókkal és lejtőkkel gazdagon ellátott utat a Káli-medencén át.
Ha egy jó bringa van alattunk, átlagos kondival is teljesíthető ez az útvonal, maximum egy kicsit többször kell megállni pihenni. De itt amúgy sem bírja ki az ember, hogy ne szálljon le szelfizni a festményre illő háttér előtt.
Ha ezt az utat választjuk, Zánkán a Neked Főztem Gasztrokocsmában készülhetünk rá a dombokra, majd a szomszédos Gyógynövényvölgyben kerülhetünk zenközeli állapotba egy időre. Egy fárasztóbb kaptató és egy kellemes lejtő után Köveskál éttermei és borteraszai várnak minket: itt van többek között a Kővirág, a Mi a kő, a Káli Kövek borászat átlagos portának tűnő, de annál több kincset rejtő főhadiszállása a főutcán, a falu szélén pedig a Pálffy borteraszról lehet csodálni a dombokat.
Útba ejthetjük a medence egyik legkülönlegesebb geológiai képződményét, a szentbékkállai Kőtengert, az egészet pedig kipihenhetjük a mindszentkállai romkocsma, a Káli Kapocs udvarán, ahol ütős kávéval és egytálételekkel kedveskednek a bringásoknak (is).
Ha délelőtt járunk errefelé, a Kikötő hostelben bőséges reggelit kapunk. Kékkút irányába is érdemes tenni egy kerülőt, a Levendula Porta bizonyos napokon pazar reggelivel várja a betérőket, és a belépő fejében bóklászhatunk egy kicsit a mesés levendulásukban is, szelíd tehenek tekintetétől övezve.
Szigligetnél csak néhány km-es kitérőt kell tennünk Hegymagas és a Szent György-hegy irányába, és máris egy rakás kitűnő pincészet bűvkörébe kerülünk.
Kóstolhatunk bort többek között a Szászi Birtokon, a Boksay vagy a Nyári Pincében, attól függően, milyen magasra bírjuk feltolni a biciklit, megpihenhetünk a Lengyel-kápolna mellett, és feltölthetjük a kulacsot a közeli Oroszlánfejű kútnál.
Aki pedig az emelkedők helyett inkább a szemlélődős tempóra szavaz, bringázza körbe a Kis-Balatont!
Igazi madárparadicsom a hely, ahol ritka fajok is láthatók, a madárhangok pedig állandó effektként simogatják a városi ember idegrendszerét.
A zalavári Kis-Balaton-ház jó kiindulópont, a Kányavári-szigeten a Búbosvöcsök-tanösvény ismeret meg a hely élővilágával, a madarakra fókuszálva, a kápolnapusztai Bivalyrezervátumban pedig egy kilátóról is megnézhetjük az őshonos állatokat. Matula bácsi kunyhója és a Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten ugyanakkor csak szervezetten, szakvezetéssel látogatható.
Balatonfenyvesen, a Bringaközpontban bringákat is szállító e-yachtot bérelhetünk, hétköznap, elő és utószezonban már napi 50 ezer forinttól, de arra is van lehetőség, hogy csak néhány órát töltsünk a hajókkal vízen. Ha pedig tényleg kevésbé felkapott útszakaszra vágyunk, a déli partról fordítsuk Kötcse és Szólád borospincéi felé is a kormányt.
Balatonkerülés címszavakban
Mikor? – Bármikor, de a tavasz és az ősz a legjobb időszak, hisz ilyenkor kevesebben vannak a tó körül, a hőguta és a leégés sem fenyeget.
Mennyi idő alatt? Bármennyi lehet a sok élmény miatt, de ha a teljesítés a lényeg, az négy nap alatt idősen, gyermekkel, három nap alatt szinte bárkinek vállalható, két nap alatt a sportosabbak letudják, egy nap annak, aki sokat teker.
Mivel? Bármivel, de a sebességhajhászóknak az országúti, a kényelemre vágyóknak a túra, cross és társai az ideális.
Hány évesen? 1-99, de előbbieknek egy kényelmes utánfutó, utóbbiaknak egy jó elektromos rásegítéses bringa nem árt a teljesítéshez.
