Budapest épületei életre kelnek

The Budapester

A képek sokszor többet mondanak ezer szónál. Nem könnyű megragadni és feldolgozni egy olyan nagy múlttal rendelkező város történelmét, mint amilyen Budapest. A képeken keresztül azonban meg lehet ragadni és be lehet mutatni egy-egy érzést, hangulatot. Erre vállalkozott a Budapest Brand is, akik a város 150. születésnapja alkalmából felkértek 151 illusztrátort, hogy jelenítsék meg Budapest történetét 1873-tól 2023-ig egy-egy képen. Minden alkotó kapott egy évszámot és egy tematikát az adott évben történt nevesebb eseményekkel, majd szabadjára engedhették a képzeletüket.

A projekt a Budapester nevet kapta, amelyet a The New Yorker híres, rajzolt címlapjai ihlettek. Az elkészült képek november 17-én tekinthetőek meg a Városháza udvarán. Kedvcsinálónak kiválasztottunk 5 alkotást, amelyről az alkotók is mondanak egy-egy gondolatot.

1890

Az illusztráció témája május 1-jének első alkalommal való megünneplése 1890-ben a Városligetben. Az évszám nagyszerűen kombinálható volt az általam kedvelt manuális technikákkal. Mivel kevés képi forrás  állt rendelkezésemre ebből az évből, a képalkotás során a múltat idéző, elmosódó emlékvilágot szerettem volna megidézni. A századvégi viseletet, illetve Városligeti Műjégpálya és Csónakázótavat használtam kiindulópontként. A kép alapja Tetra-Pakból, kézi karcolású alapról készült egy hagyományos nyomtató műhelyben magasnyomással. Ezt követően linóleummetszéssel adtam hozzá az akromatikus színeket, majd a szkennelést követően digitálisan formáztam a képet elektronikus felhasználásra. A Budapesten eltöltött öt év alatt rengeteget inspirálódtam a város építészetéből, a tradicionális és modern kultúra jelenlétéből és a magyar irodalomból. A londoni Camberwell College of Arts MA képzőművészeti szakán mélyítettem el a nyomtatástechnikai ismereteimet. Az ott alkotott munkáim során a hazai kulturális örökség, vizuális és érzelmi hangulat központi helyett kapott.

SCHMEL NÓRA

1920

Ez egy képzeletbeli fénykép a Vámház körút divatlányairól, kezükben a Horthy Miklós kormányzóvá válását címlapon lehozó újsággal. Ezek a budapesti lányok szerintem nem sokban különböznek Budapest jelenkori emberétől: érzékenyek, idegesek, sietnek, büszkék, sokoldalúak, valamennyire azért nyitottak, de mégis nagyon vigyáznak az értékrendjükre, kívülállókat nem engednek közel magukhoz. De ezek csak az én benyomásaim, vidéken nőttem fel, szeretem nézni és irigylem is mások pestiségét. 

KISS VIRÁG ELEONÓRA

1938

Budapest belvárosa számomra mindig az egyetemista éveimet idézi. A Képző épülete szinte szemben helyezkedik el az Andrássy út 60-nal. Útban az egyetemre gyakran vizsgáltam ezt az épületet. Amikor az 1938-as évet kaptam témaként nem is volt számomra kérdés mi lesz a kép központi motívuma. Erre a házra tökéletesen felfűzhetők azok a sajnálatos események, amelyeket ez az év hordoz, míg a  nyilasok éppen főhadiszállásukká tették ezt az épületet, addig az eucharisztikus kongresszus miatt az Andrássy út tele volt gyóntatószékekkel.

KARAI KLAUDIA  

2017

Én a 2017-es évet és a hétvégenként a gyalogosoknak átadott Szabadság híd témáját kaptam kiindulási alapnak, amelyhez könnyű volt kapcsolódnom, hiszem én is részt vettem az eseményen, amely nagyon szép emlék számomra. Imádom Budapestet, szerintem egy izgalmas, folyamatosan pulzáló, bár sokszor kifejezetten idegesítő, ezzel együtt is szerethető város. Viszont problémának látom, hogy túlságosan autocentrikus, és sok potenciálja nincs kihasználva ezáltal. Emiatt is voltak szerintem fontosak a Szabadság hídon tartott események, mert láthatóvá tették, hogy a város funkcionális, alapvetően közlekedésre használt részei is működhetnek izgalmas közösségi térként. Az ezeken az eseményeken összegyűlt hatalmas tömeg is jól mutatja, hogy erre nagy igény lenne a helyi lakosság körében, és remélem, hogy lesz még sok hasonló kezdeményezés, és hosszú távon is folytatódik a város emberközpontúbbá formálása.

TÓTH NÓRA

“Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel.”

Budapestet pont az teszi igazán színessé és változatossá, hogy 23 különböző kerületből áll. Vannak belvárosi részek, régi, romos házakkal, külterületek, amelyek nem sokban különböznek egy vidéki kisváros hangulatától és zöld övezetek, dombokkal, fákkal, madárcsicsergéssel. Pontosan ez inspirálta az ötletet, hogy a város 150. évfordulója alkalmából egy könyvbe gyűjtsenek össze olyan történeteket, legendákat, amelyek egy-egy kerülethez kapcsolódnak. Az egyes történetek megírására 23 népszerű kortárs írót kértek fel. A Budapesti Nagyregény november 17-én jelenik meg, a Budapest Napon, ezzel is emlékezve és tisztelegve a főváros születésének évfordulójáról. Kiválasztottunk egy pesti és egy budai kerületet, amelyek történetét és nevezetességeit most egy-egy anyagban meséljük el. 

Ezért is szeretjük Zuglót, Pest legzöldebb kerületét

Akik Pest zöldebb, csendesebb részére vágynak, egyértelműen Zuglóba költöznek. De szívesen járunk a Városligetbe futni, kutyát sétáltatni, fürdőzni vagy korcsolyázni is. Itt található a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum, az Állatkert, valamint a nemrég átadott Magyar Zene Háza is. A következőkben összegyűjtöttük, miről nevezetes Zugló, miért tölt be fontos szerepet Budapest életében, és mit gondol róla a kerület neves szülötte és lakosa, Tóth Krisztina írónő.

A kerület neve már a két világháború között kialakult. 1873-tól 1930-as évekig a mai Kiszugló és Nagyzugló városrészeket Kis-Szugló és Nagy-Szugló néven ismerték, és Terézvároshoz tartoztak. 1935-től vált önálló kerületté, 1950-ben már Zugló néven.

Sok pompás épületet köszönhetünk Zuglónak. A 20. század elején a kerületben épült fel a Szépművészeti Múzeum, valamint a Hősök tere és a Széchényi fürdő. A Városliget, amely már a 18. század végén kedvelt kirándulóhely volt, a honfoglalás 1000 éves évfordulója alkalmából kapott nagy szerepet, itt rendezték meg 1896-ban az  Ezredéves Országos Kiállítást. Az ünnepségre készült el a Vajdahunyad vára is, amely Hunyadi Mátyás erdélyi családi kastélyának pontos mása.

A Városligeti Műjégpályán 1870 óta lehet korcsolyázni, idén nyár óta pedig vízibiciklizni, sőt SUP-ozni is tudunk a jégpályát váltó tavon. A Városliget fejlődése nem állt meg itt. A nagyszabású Liget Budapest Projekt részeként 2019-ben felújításra került a pazar Millenium Háza, 2021-ben elkészült a Magyar Zene Háza, 2022-ben pedig átadták az új Néprajzi Múzeumot, amelyek még több látogatót csábítanak a Ligetbe.

Innen pár perces sétára találjuk a Fővárosi Állat- és Növénykertet, amely először 1866-ban nyitotta meg a kapuit. Bár a Vidámparkot 2013-ban bezárták, az 1908-ban épült, gyönyörű körhinta még ma is működik az Állatkert részeként. Innen nem messze áll az 1894-ben épült Gundel, Budapest egyik legismertebb étterme. 

De a Városligeten túl is várnak ránk csodák Zuglóban. Ott van például a Japánkert, ahol igazi lelassulást és elcsendesedést élhetnek át az ide érkezők. A Stefánia úton található a Magyar Királyi Földtani Intézet, ami Lechner Ödön egyik legszebb alkotása. 

Zugló tehát nemcsak csodás épületeket adott Budapestnek, hanem egy zöld, nagyon élhető, csendes kerületet is a fővárosnak.

A Hegyvidék, ahova a budapestiek is túracipőben járnak

A Budai-hegység erdős, lankás domboldalai, a mindig nyüzsgő Városmajor, valamint a budapestiek kedvenc kirándulóhelye, a Normafa, mind a főváros egyik legelitebb kerületeként számontartott Hegyvidéken találhatóak.

A XII. kerület legzöldebb fővárosi kerületként van számontartva, nyugati részét a Budai-hegység erdői borítják. Hivatalosan kerületként 1940 óta létezik, ekkor vált ki az első kerületből, de már az őskorban lakott terület volt, később pedig Aquincum tehetős polgárainak villái és majorságai épültek fel a mészkő lankákon. A középkorban az erdőborította területen sűrű volt a forgalom: a mai Budakeszi út nyomvonalán kereskedők és utazók haladtak Pozsony és Bécs felé, forrásainak vizét a várba vezették, Mátyás király itt vadászott vadkanra, és itt állt a pálos kolostor, amiről az a hír járta, hogy hatalmas tornya a budai várra is árnyékot vet.  

A kerület első városias külsejű része a Mária Terézia lányáról elnevezett Krisztinaváros, a kintebb eső területein svábok telepedtek le, akik szőlőtermesztéssel foglalkoztak, és sorra alakultak a majorságok. A század végi filoxérajárvány fájó véget vetett a területen végzett mezőgazdasági tevékenységeknek, de a túrázók és a fővárosi elit felfedezte magának a Budai-hegység dombjait, Jókai és Eötvös nyomában sorra költöztek a szép környezetre vágyó emberek a Sváb-hegyre és környékére. 

Ha a XII. kerületről beszélünk, nem hagyhatjuk ki a Normafát sem, amely a város legkedveltebb kirándulóhelye és a Svábhegy legmagasabb pontja. A Normafánál már a múlt században nyüzsgő élet folyt, egészen a második világháborúig. 1930-ban itt épült meg Magyarország egyik legjelentősebb síközpontja is. Aki tiszta levegőre és gyönyörű panorámára vágyik, annak elég csak buszra szállnia és máris a természetben érezheti magát. 

A kerület jelképe, talán legismertebb látnivalója az Erzsébet-kilátó, az épületet a főváros legmagasabb pontján, a tenger felett 527 méteren található János-hegyen emelték 1910-ben közadakozásból. Névadója Ferenc József felesége, Erzsébet császárné, aki többször is járt e helyen. A neoromán mészkő épületből gyönyörű kilátás nyílik nemcsak a városra, hiszen jó időben akár a Magas-Tátráig ellátni. Amikor Budapestet ellepi az őszi szmog, az Erzsébet-kilátónál sokszor akkor is élvezhetjük a ragyogó napsütést. A kilátó alatt fekvő Hármaskút-tetőre érkezik fel a Libegő, az 1970-ben átadott drótkötélpályás felvonó. 

A Budai-hegység nevezetes helyeit köti össze a Gyermekvasút, ami a Hűvösvölgytől a Széchenyi-hegyig kanyarog a dombok között. Úttörővasút néven kezdték építeni 1948-ban, eredetileg az akkor tervben lévő Csillebérci úttörőtáborhoz szerettek volna tömegközlekedést kialakítani, hiszen ekkor még nem jártak erre buszok. A közel 12 kilométer hosszú pályaszakasszal rendelkező vasúton nagyrészt gyerekek látják el a szolgálatot, és a kisvonaton való utazás élményén túl sokan értékelik a megállók terméskő épületeit és az azokat gazdagon díszítő kerámiaábrákat, mozaikokat.

A XII. kerület egy merőben eltérő hangulatú rész a “klasszikus”, százéves épületekkel, keskeny utcákkal és élénk forgalommal teli Budapesthez képest. Itt kicsit olyan, mintha lelassulna az idő, akár a hegyen sétálunk, akár Németvölgy utcáin.

Izgalmas, városfelfedező túrára hív minket a Budapest Bejáró

Ismerjük a várost, ahol élünk? Mennyire figyeltük meg azoknak az épületeknek a homlokzatát, amelyek előtt nap mint nap elmegyünk? Benéztünk már azokba a kapualjakba, amelyek mellett olyan sokszor álltunk a buszra várva? A Budapest Bejáró városfelfedező játék arra ad alkalmat, hogy mindenki feltegye magának ezeket a kérdéseket és rájöjjön, hogy a főváros épületei, utcái tele vannak olyan rejtett kincsekkel, amelyeket érdemes felfedezni. Az épületek mögött pedig történetek és emberek vannak, akiknek a munkássága hozzájárult ahhoz, hogy Budapest olyan legyen, amilyennek ma ismerjük.

A Budapest Bejáró koncepciója nagyon egyszerű. A kinyomtatható füzet húsz sétát tartalmaz a főváros különböző részein, közöttük találhatóak olyan frekventált területek mint a Budai Várnegyed vagy a Deák Ferenc tér környéke, míg mások a külvárosba, Csepelre vagy Budafokra vezetnek. A séták során fel kell keresni a füzetben megjelölt épületeket, köztéri szobrokat, és velük kapcsolatban kell rejtvényeket megoldani. A közös pont, hogy a megfejtéshez alaposan szemügyre kell venni az adott építészeti vagy egyéb alkotást, a fejtörők megoldásához fel kell fedezni a megkapó, gyönyörű vagy érdekes részleteket. A Budapest Bejáró segítségével játékos formában ismerhetjük meg fővárosunk rejtett szépségeit. 

A húsz lehetőség közül mi most az újpesti sétát próbáltuk ki, pontosan azért, mert ez a kerület a város talán egyik elfeledettebb része. A IV. kerület nem tartozik a turisztikailag legvonzóbb városrészek közé, és csak 1950-ben lett a főváros része, addig önálló településként működött. Munkáskerületként volt számontartva, itt működött-működik a Chinoin gyár és a Tungsram, a Népsziget területén pedig jelenleg üresen áll az egykori Magyar Hajó- és Darugyár épülete. A szocializmus időszakában, mint annyi más helyen, itt is lakótelepek épültek, de a sokemeletes blokkházak között a mai napig megbújnak a hajdani Újpestet idéző, egyszintes házak a rosszul kivilágított kapualjaikkal. 

A különös hangulatot árasztó városrészben tett sétát a századfordulón épült városházánál kezdtük, az arisztokratikus hangulatot árasztó eklektikus épületet körbejárva Újpest alapításáról ismerhettünk meg részleteket. A közeli neológ zsinagóga kapcsán pedig megtudtuk, hogy milyen nagyszámú zsidó közösség élt Újpesten a Holokauszt előtt. Az újpesti 1-es számú posta épülete erősen kopott, de az elhanyagolt külsejű falakat csodás szecessziós elemek díszítik. A Magyar Autóklub közelmúltban átadott székháza a modern építészet ötletességét dicséri, a lóvasút újpesti végállomása pedig a főváros tömegközlekedésének hajnaláról mesélt nekünk. Az újpesti kirándulás a népszigeti Kecskefarmon ért véget. Ha jó időben sétáljuk végig az újpesti szakaszt, akkor lehetőségünk lesz beülni a Népsziget valamelyik hangulatos vendéglátóhelyére, inni egy üdítőt, és megtervezni a következő sétát. Azok, akik az összes sétát végigjárják ugyanis további „városélmény” ajándékban részesülhetnek, így mindenképpen érdemes belevetnünk magunkat a játékba és ebben a kalandos formában felfedeznünk Budapestet. 

Több, mint színház – Merlin, a „HELY”

A Merlin több volt, mint színház

A rendszerváltás után egyre több független társulat, alternatív színház alakult, akik újraértelmezték a klasszikus drámairodalmat, és egyre több elismerést kaptak, vonzóvá válva a hivatalos kőszínházakban dolgozó színészek számára is. Ezek egyike volt a Merlin, melyet Jordán Tamás és Lázár Kati alapított 1991-ben a Gerlóczy utca 4. szám alatt. A Merlin Színház színitanodája, vagyis a Merlin Színészképző Műhely bázisaként működő intézmény a kezdetek óta befogadószínházként is működött, rövid időn belül a budapesti szellemi és kulturális élet egyik központjává vált. 19 éves fennállása alatt a színház számos társulat, például a Krétakör elindulásában vállalt jelentős szerepet, de a leginkább abban volt úttörő, hogy megteremtette a magyarországi angol nyelvű színjátszást. A sikeres magyar produkciók mellett a Merlin olyan külföldi előadóművészeknek és társulatnak is otthont adott, mint például a The Royal Shakespeare Company. A színjátszáson túl a Merlin menő és alternatív bulihelynek is számított, a kortárs zenei és kulturális események mellett jazztől a komolyzenén át a technoig és az old schoolhouse-ig mindenféle stílusú bulik házigazdája volt. „A MERLIN sosem akart „csak” színház lenni. Mi mindig a „HELY” akartunk lenni Budapesten” – mondta a Merlinről későbbi igazgatója, Magács László.

És bár a 2000-es években olyan kulthelyek és a magyar független színjátszás megkerülhetetlen játékterei alakultak meg, mint a Trafó, az RS9 vagy 2012-ben a Jurányi, budapesti éjszakai életnek a mai napig fájt a Merlin hiánya.

A Merlin Színház most hétvégi születésnapi programjai ingyenesek, de regisztráció kötelesek, az ÉnBudapestem applikáción keresztül. A részletes programsorozatról itt lehet olvasni.

Mit eszel, Budapest?

Budapest és a gasztronómia elválaszthatatlanok egymástól. Rengeteg hatás, trend és sajátosság jellemzi a főváros ételeit és vendéglátóhelyeit; egyszerre megtalálhatjuk a klasszikus és a modern európai, ázsiai ételkínálatot, a hazai alapanyagokra támaszkodó bisztrókat, specialitásokat és a békebeli hangulat árasztó cukrászdákat is. A 150. születésnap alkalmából egy teljesen egyedi tortát kapott a főváros Buda, Pest és Óbuda jellegzetes ízvilágával.

Budapest tortája

Mogyoró, kávé, csokoládé és áfonya alkotja a november 17-től már kóstolható Budapest 150 tortát. A pályaműveket bíráló zsűri a Belvárosi Auguszt Cukrászda - Müller Csilla cukrász kreációját, a Natalist választotta győztesnek. Minden főbb íz egy-egy városrészt képvisel benne: Pestet a XIX. századi cukrászdák kínálatában megjelenő csokoládé, a budai oldalt a Hegyvidék kedvelt fáit szimbolizáló mogyoró, Óbudát pedig a századfordulóra jellemző kávé.

A második helyezett a tápiószecsői Hisztéria cukrászda alkotása lett, Füredi Krisztián munkája, amely a Duna királynője fantázianeve kapta. A tortában a csokoládé és a pisztácia képviseli Pestet, a mandula Budát, az ibolya pedig Óbudát. 

A harmadik dobogós helyezést a szegedi a REÖK Kézműves Cukrászda és Kávéház szerezte meg Novák Ádám és Haller Dovalovszki Barbara készítette Rózsadomb tortájukkal. Az édesség fő alapanyagának a pisztáciát választották, amely többféle formában is megjelenik, lisztként, pasztaként és grillázsként. A pisztácia domináns ízét az eperrel és rózsával tették harmonikusabbá. 

Krémek krémjei, avagy a főváros történelmi cukrászdái

Az Auguszt maga is 154 éves, az ötödik generációs cukrászdinasztia üzletei város több pontján is megtalálhatók, az elsőt 1869-ben alapította Auguszt Elek, a Tabánban. Kínálatukban a hagyományos sütemények és családi receptek is megjelennek.

A hazai cukrászat nem lenne ugyanolyan a svájci születésű Gerbeaud Emil nélkül, aki többek között a macskanyelv meghonosítója és a zserbó szelet névadója; a Vörösmarty téren működő cukrászda találta ki a dió-lekvár-csoki kompozíciót és nevezte el alapítójuk, Gerbeaud után. Büszkén kijelenthetjük, hogy nincs karácsony zserbó nélkül!

A budai várban Schwabl Ferenc több, mint 200 éve alapította cukrászdáját, a Ruszwurmot, a Mátyás templom szomszédságában. Specialitásuk a tejszínnel készült Ruszwurm-krémes és a mákos-diós patkók. Napjainkban Szamos Miklós cukrászmester az üzlet tulajdonosa.  

Buda másik híres cukrászdája, a Daubner csak az ötvenes évektől üzemel Budapesten, ennek ellenére jelentős rajongótáborral rendelkezik mind a pogácsák, mind a fagylaltok és a krémes terén, talán nincs is szülinap Daubner nélkül.

Jelentősége mára elhalványult, de a mai Ferenciek terén, a Párizsi udvar épületében üzemelt az eredeti Jégbüfé, amely anno szintén árult egy Budapest tortaszeletet. A cukrászda a nevét az üzlet a saját készítésű fagylaltjáról és parfétortáiról kapta, a hely különlegessége volt az utcára áruló gofrisütő és a tökéletes Rákóczi habos.

Gőzhajóval érkezett a gasztronómia

Az elmúlt 150 évben sokat változott a fővárosi vendéglátás, azonban a multikulturális, zsibongó, vagy épp polgári jellege megmaradt, ahogy a legendás egységekből is jó néhány még mindig üzemel.

Azonban a kezdetekhez még távolabb kell utaznunk az időben, egészen 1830-ig, amikor elindult az dunai gőzhajózás Bécs-Pest és Buda között, amely utazókat, kereskedőket hozott a város(ok)ba. A turizmus fellendülésével újabb szállodák, éttermek, kávéházak és cukrászdák is nyíltak, változatosabb, finomabb alapanyagok és fűszerek érkeztek, s ez jótékonyan megalapozta a vendéglátás kulturális fejlődését.  

A korszak kiemelkedő alakja Gundel János volt, aki Mikszáth Kálmán tiszteletére megalkotta a palóclevest. A Wampetics az úri és művésztársaság kedvenc vendéglője volt a Városligetben, specialitása a libafertály (negyed sült liba) és a savanyú uborka levével felütött „Újházi fröccs”, törzsvendégei egy igazán impozáns társaság, többek között Podmaniczky Frigyes, Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, Csortos Gyula és persze Újházi Ede, az azonos nevű tyúkhúsleves ötletadója. A bohém kerthelyiség Gundel néven folytatta tovább, hamarosan a New York Times címlapjára is felkerült: „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus” – írta a világkiállítás magyar pavilonjának ételeit kóstolva a korabeli újságíró. A Gundel azóta is a fővárosi gasztronómia zászlóshajója.

A jelenkor gasztronómiája izgalmas képet mutat Budapesten; 2022-ben két Michelin-csillaggal jutalmazták Széll Tamás és Szulló Szabina magyar alapanyagokra épülő konyháját, a Stand éttermet. Az első hazai csillagos étterem, a Borkonyha és a Costes is évek óta tartja a kiemelkedő minőséget. Akik nem a csúcsgasztronómiába ugranának fejest, azok is találnak tucatnyi vendéglátóhelyet, hiszen a foodtruckoktól a bisztrókig többszáz eltérő arculatú gasztrohelyet számlál a főváros.  

Kávé és irodalmárok: „ezen a kávéházi szegleten”

Talán a leghíresebb magyar kávéház – ha nem is a kínálata miatt – a Pilvax, mely a márciusi ifjak, többek között Petőfi Sándor törzshelye volt, aki előszeretettel mutatkozott Jókai és Vasvári társaságában, közben fekete kávét meg püspökkenyeret fogyasztottak, mellette verseket faragtak. Az épületet az 1900-as évek első évtizedében, a nagy kávéházi divathullám közepette lebontották, helyét egy tábla őrzi.

A kávéházak fénykorát éjjel-nappal nyitva tartó intézményekkel kell elképzelni, ahol művészek, irodalmárok, tudósok, lumpenek is törzsasztalokat tartottak fent, szabad eszmecserét, kerekasztal-beszélgetéseket folytattak, dohányoztak, kávéztak, kevésbé ettek és inkább ittak, viszont néha halhatatlan műveket hoztak létre. A városban több, mint 500 kávéház működött, a törzsvendégek egyikből a másikba vándoroltak, vagy máshová tették át a székhelyüket néhány év után.  

Előkelő kávéháznak szánták, de irodalmárok törzshelye lett a New York, melyet az Otthon Írók és Hírlapírók Köre vett birtokba. A legenda szerint a főpincért, Reisz Gyulát terheli ezért a felelősség, aki hosszú jegyzetpapírt (kutyanyelvet) és itatóst is szolgáltatott az irodalmi társaságnak közel egy évtizeden át. Karinthy, Jókai, Ady, Kosztolányi, Móricz és Krúdy is töltötte itt szerkesztőségi összejöveteleit, majd 1908-tól átpártoltak a Centrálba. Ma a turisták kiemelt célpontja a New York Palota, amely a U City Guide szerint 2011-ben és 2012-ben is elnyerte a Világ legszebb kávéháza címet.  

A Centrál kávéház törzsasztalosai alapozták meg a Nyugatot: Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc tartozott ehhez a körhöz. 1920 körül József Attila is megfordult itt néhányszor. Továbbá Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Szabó Lőrinc, valamint Karinthy Frigyes is, aki Budáról Pestre költözött, így otthagyta a Hadikot. A második világháború után ismét az irodalmi folyóirat szerkesztői vették birtokba, többek között Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Szabó Magda, Örkény István és Ottlik Géza. Napjainkban teljes értékű gasztronómiai célpont.

A Hadik kávéház csupán másfél évtizede működik újra, irodalmi fénykorában Karinthy, Kosztolányi, Déry, Móricz és Böhm Aranka volt az újbudai patinás kávéház állandó vendége.  

Évtizedek óta az Írók boltja működik az Andrássy úton, az egykori Japán kávéház helyén. Törzshelyének tekintette a sokszor napokra bekuckózó, Nagy Lajossal bablevesező József Attila és Rejtő Jenő is. A Japán akkor lendült fel, amikor az Abbázia kávéház tulajdonosára megorrolt a festőművészek köre, és Lechner Ödönnel az élükön átköltöztek a majdnem szemben található Japánba.

150 éve a pezsgő éjszakai életéről híres a főváros

Budapest a múlt században is igazi bulifőváros volt, sőt kijelenthető, hogy sokkal duhajabb partikban lehetett részük a szórakozni vágyóknak. Bár a legtöbbeknek a pesti Dohány–Király–Kertész utca alkotta háromszög jut eszébe a főváros éjszakai életéről, valójában, ahol csak járunk, ott biztosan találunk egy menő szórakozóhelyet. 

Heltai Jenő a 20. század elején azt írta, hogy „ötven évvel ezelőtt a vidéki urak és gavallérok művelődni jártak Pestre, színházba, orfeumba. Budapestre utazni ezt jelentette: elmenni a Folies Caprice-ba, mulatni a kis Rotton, a nagy komikuson, a legújabb német és zsidó vicceket hazavinni a kaszinóba, Ősbudavár színpadjairól pedig a shimmyt a Nőegyleti bálba”. A művelődni szó ott eufemisztikusan a szórakozásra és duhaj bulikra utal. A 19. század második felére, különösen az 1896-os millenniumi ünnepségek idején pedig egyre másra nyíltak a szórakozóhelyek, kuplék, kabarék, bárok, mulatók, kaszinók, melyek falai között sokkal féktelenebbül dorbézoltak és duhajkodtak, mint manapság. 

A legendás pesti bulinegyed

A Király utcában már az 1800-as évek végén is sok mulató működött, például a szabatosságáról hírhedt Kék Macska, majd sikere nyomán a Fekete, a Tarka és a Vörös Macska, de az üres romházakban megszülető, Európa-szerte egyedülálló „romkocsmás” formáját a negyed a 2000-es évek elején nyerte el, és pár év múlva az egyik legfontosabb turisztikai övezetté vált, a főváros védjegyévé. A romkocsmák nemcsak szedett-vetett bútorokkal berendezett, retró tárgyakkal díszített helyeket jelentettek, hanem igazi hungarikumot is, ahová simán csak beülni, de ahol akár mulatni is lehet, sőt hétvégenként piacozni is.

Bár az utóbbi években számos kihívással kellett szembenézniük, több hely a mai napig szilárdan tartja magát, például a FogasHáz és az Instant fúziójából létrejött Instant-Fogas, az örök klasszikus Szimpla, a Rácskert, a Fekete Kutya vagy a Kőleves. De a bulinegyedhez tartoznak a Gozsdu-udvar bárjai, tapasozói, szórakozóhelyei is, ahogy ideszámíthatjuk a Gödört is, amely a kortárs kocsma, a közösségi tér, a szubkulturális találkozási pont és a klubkoncertes hely egyvelege, és most épp a Király utcában található. Egykori helyén, az Erzsébet téren 2012 óta az Akvárium Klub áll, ahol mindig akad egy jó koncert, performansz vagy kiállítás. Elszakadva a keménymagnak számító Dohány–Király–Kertész utca által közrefogott helyektől a környéken is számos izgalmas szórakozóhely található. Például a Hercegprímás utcában a fúziós ázsiai konyhával büszkélkedő Club Badhanna, a Nagymező utcában lévő, a 80-as években még Piaf Bárként ismert Edith, a népszerű Ötkert a Bazilikától nem messze, vagy az igazán exkluzív Bob a Széchenyi István téren.

Van élet Belső-Erzsébetvároson túl is

De nem kell nagyítóval keresni a szórakozóhelyet a bulinegyeden túl sem. A Budapest étteremutcájának nevezett Ráday utca a rendszerváltás körüli években kezdett csak el igazán pezsegni – újra, hiszen a 19. században menő bulizós környéknek számított, legalábbis éjszaka, nappal ugyanis tánc- és illemórákat tartottak itt a szórakozóhelyek tulajdonosai. 

A Palotanegyedben található Mikszáth Kálmánt tér Budapest egyik legnépszerűbb tere, amely a legendás Tilos az Á-ról volt ismert a 90-es években, ma viszont olyan helyekről, mint a Mixát Udvar vagy a Helló Röfi. És bár a Petőfi híd budai hídfőjénél a 2010-es évek elején megszűnt a legendás Zöld Pardon és a Rió, az egykori ukrán áruszállító teherhajó átalakításával létrehozott A38 kihagyhatatlan koncert- és bulihelyszín a mai napig.

Pest megér egy estet


Ami pedig a melegebb hónapokat illeti, a budapesti éjszakai élet ilyenkor még inkább dübörög. Átengedjük magunkat a dolce vita életérzésnek a Római-part olyan lazulós helyein, mint a Golyós, a Fellini Római Kultúrbisztró, vagy a Két Rombusz; kint hagyjuk a valóságot és bemegyünk táncolni a Budapest Parkba, vagy kiülünk egy pohárra a Kert Bisztróba, a Margitkába vagy a Fröccsteraszra. Augusztusban pedig megnyit a Sziget Fesztivál, amely 1993 óta fogalommá vált nemcsak a magyarok, de a külföldiek számára is. 

Budapest tehát a történelem során mindig is az ország fő szórakozási központja volt, nem véletlenül érdemelte ki a “bulifőváros” elnevezést, hiszen mind a hazai közönség, mind a turisták számára is változatos, mindenféle zenei ízlést és szórakozási lehetőséget felvonultató esti, éjszakai programokat kínál.

Éppen ezért a Budapest 150. születésnapjára készülő programsorozatból nem maradhatott ki a tavaly hatalmas népszerűségnek örvendő bulivillamos sem. A különleges járatra november 16-17-18-án lehet felszállni a két végállomáson, a Deák téren és a Kelenföldi vasútállomáson. A részvételhez előzetes, ÉnBudapesten appon történő regisztráció szükséges! Az applikáción belül a Kedvezmények Budapest Szülinap rovatban a Bulivillamos eseményt kell megnyitni. Egy útra maximum 80 fő tud felszállni, érkezési sorrendben. A különleges partivillamoson DJ-k fogják szolgáltatni a zenét 17 óra és 23 óra között, a pontos menetrend az applikációban található.

Budapest az ország fővárosa. Hazánk megannyi híres művészének, történelmi személyiségének egykori lakhelye. Valóban ezerarcú. Éppúgy megférnek benne a százéves, körfolyosós, romos épületek, mint a legmodernebb irodaházak, a Feneketlen-tó nádasai és a Margitsziget kolostor romjai. Gazdagrét panelrengetege, a VIII. kerület szebb napokat látott utcái és Zugló kertvárosi hangulata. 

Budapest az otthonunk. Szeretjük úgy is, hogy közben látjuk a hibáit, sérüléseit is. Szeretjük, mert szinte minden sarkon az ország történelmének egy emlékével találkozhatunk. Szeretjük, mert itt a múltunk a jelenünk, a jelenünk a múltunk, mindig elvarázsol bennünket és új kalandra hív.