Kérdeztünk, majd visszavonták a milliárdos számítógép-közbeszerzést

Cikkünk - témájából adódóan (közbeszerzés Magyarországon, illetve információtechnológia) - tömve van terminus technicusokkal. Próbáltunk ugyan érthetően fogalmazni, ahol mégsem sikerült, ott csillagot talál, a *-hoz tartozó magyarázatot a keretesben keresse.

A történet május 18-án, csütörtökön kezdődött, amikor a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 24 ezer számítógép közbeszerzésére kért ajánlatot az erre jogosult húsz szállítócégtől. A cégeknek május 22-én, azaz már hétfőn kellett volna ajánlataikat beadniuk a körülbelül 4-5 milliárd forintos tenderre.

A beszerezni kívánt számítógépeknek olyan műszaki követelményeket támasztottak, amelyek egyrészt túlzásnak tűnnek a nagy takarékoskodásra készülő államigazgatásban, másrészt egy-két gyártóra és két-három szállítócégre korlátozták volna az esélyes indulók számát a lehetséges 15-20 helyett. A nyertes cégek szeptember 30-ig szállíthattak volna számítógépeket az államnak.

Hogyan vásárol számítógépet az állam?

Az államigazgatásban (minisztériumokban, intézményeikben, hivatalokban, rendőrségen, az APEH-nél stb.) nem az egyes intézmények veszik meg maguknak a számítógépeket, hanem a KSZF szerződik a szállítócégekkel, és a leszerződött keretből kérhetnek le gépeket a hivatalok.

A KSZF, hogy megtalálja az alkalmas számítógépgyártókat és -szállítókat, minden évben kiír egy tendert, annak alapján keretmegállapodást* köt a szállítócégekkel. A legutóbbi megállapodás 2005-ben köttetett, összesen 20 CISC-szállítóval*. Ők aztán tárgyalásos eljárásban, zárt körben versenyeznek tovább egy-egy közbeszerzésért (általában pár ezer gépre kiírt keretszerződésekért). Ezek a szállítók így vállalják, hogy a nyertes ajánlatukban szereplő számítógépeket, alkatrészeket igény esetén leszállítják, beszerelik és karbantartják - mindezt legfeljebb a keretmegállapodásban megállapított összegért.

(A különféle intézmények természetesen nem egyszerre kapnak X ezer számítógépet, hanem időről időre, szükség szerint 50-500 darabot hívnak le a beszerzett keretből. A keretmegállapodás tehát egy potenciális szállítási lehetőség.)

Keretmegállapodás nélkül maradnak

A legutóbb egy éve kötött keretmegállapodás 2006. június 2-ig érvényes, a napokban jár le. Az Index információi szerint azonban a választási kampány, illetve az új kormány felállása körüli bizonytalanság miatt az új keretmegállapodásnak még a tervezetét sem kezdték el fogalmazni, a meglévőt viszont nem lehet meghosszabbítani. Szakmai berkekben őszre várják az új keretmegállpodás meghirdetését.

A KSZF így némi cselhez folyamodott, mivel gyakorlatilag a keretmegállapodást egy példátlanul sok gépről szóló, szeptember 30-án lejáró keretszerződéssel "hosszabbítja meg". Ennek alapján egészen októberig szállíthat a három nyertes szállítócég, míg a többi 17 biztosan nem. (Az ilyen közbeszerzések működésének megértéséhez valójában egy háromszintű rendszert kell elképzelnünk. A nagy, egész évre szóló keretmegállapodást kisebb, de még mindig nem konkrét eladást jelentő keretszerződésekkel töltik ki. Azután ezeken belül rendelik meg a konkrét tételeket.)

A nyári holtszezon hardverigénye* köztudottan kicsi az államigazgatásban, amely évente körülbelül 75 ezer számítógépet fogyaszt el, de ezt a mennyiséget jóval kisebb tételekben szerzi be, jórészét az első és a negyedik negyedévben, azaz év elején és év végén. Az eredeti kiírásban szereplő 24 ezer számítógép az egyéves fogyasztás harmadát jelenti, de nem csekély az új kiírásban szereplő 18 ezer gép sem. (Általában ennél egy nagyságrenddel kisebb, néhány százas, illetve ezres tételre szoktak tendert kiírni.)

Egynapos határidő

Az első ajánlattételi felhívást tehát május 18-án kapták kézhez azok a szállítócégek, amelyek a CISC számítógéprendszerek* (noteszgépek, asztali szgépek) szállításáról szóló keretszerződés alapján erre jogosultak. Május 19-én, azaz pénteken a KSZF módosított a felhíváson, és az ajánlat leadási határidejét* május 22-re, azaz hétfőre tűzte ki. Az ajánlat megtételére mindössze egy nap jutott a máskor szokványos egy-két hét helyett.

Az összesen 22 500 asztali számítógép (és monitor), illetve 1500 (opcionálisan 1875) noteszgép (notebook) beszerzését három részteljesítésre* bontva (3-szor 7500 PC és monitor, illetve 500+25% noteszgép) teljesíthetik a nyertes szállítócégek úgy, hogy egy részteljesítésen belül egy gyártó termékeit szállítják, azaz végül 3-3 cég (3 szállító és 3 gyártó) került volna ki győztesen.

Az ördög a számítógépek hátoldalán található apró lyukakban rejlik

Egy részteljesítésen belül a szállítónak hat-hét féle konfigurációt, azaz számítógépet kell szállítania a felhívásban szereplő műszaki elvárások szerint. Az első felhívásban azonban a műszaki elvárások rendszerét úgy állították össze, hogy a három részteljesítést csak két gyártó (a Hewlett Packard, HP és a CHS Computer) terméke, illetve az ezeket a termékeket szálltó cégek tudták teljesíteni.

Csak a HP-nek van ugyanis itthon olyan noteszgépe, ami az Intel kétmagos, 1,83-2 gigahertzes (GHz) processzorával (összesen 3,66-4 GHz!), egyszerre 4 USB-csatlakozóval*, dokkolócsatlakozóval*, PCMCIA*, párhuzamos és soros porttal*, illetve kiegészítő akkumulátoros csatlakozóval* bír.

Az ördög a részletekben rejlik: ebben a kategóriában sok más gyártó is van a piacon, de egyik sem rendelkezik a felsorolt perifériális alkatrészek mindegyikével, ami ugyan a számítógép működésének szempontjából elhanyagolható, arra mégis elég, hogy a többi gyártó kimaradjon ebből a versenyből.

Hasonló volt a helyzet a tender 3. részteljesítésénél is, ahol egy másik apró feltétel szűkítette az esélyes versenyzők körét: a kiírás után egy nappal, május 19-én módosítottak a kiíráson, és az egyik konfigurációnál kötelezővé tették a dual BIOS* funkciót. A dual BIOS ismét egy olyan dolog, ami a mindennapos irodai munkánál fel sem merül, egy viszonylag új, biztonsági megoldásról van szó. Dual BIOS-os alaplappal felszerelt, irodai munkára való számítógépet szinte csak a CHS Computer gyárt. A helyzet tehát hasonló, mint a HP noteszgépeinél, vagyis a lehetséges gyártók száma egy-kettőre korlátozódott volna.

(Ezt igazolja az is, hogy a második, május 29-én meghirdetett kiírásban ezek az apróságok kikerültek a műszaki követelmények listájából, vagy mellé írták: "átalakítóval is megoldható".)

A gyártók mellett a szállítócégeket is megtizedelte a speciális kiírás, mert akik az adott termékkel éppen nem rendelkeztek, az ajánlattételi határidő rövidsége miatt nem tudtak terméket váltani.

Szűk mezőnnyel indult a végül felfüggesztett verseny

Mint arra szakmai berkekben számítottak, a 1. és a 2. részteljesítésre beadott ajánlatokban egy kivétellel mind a 12 pályázó cégnél HP-termék szerepelt. A 3. részteljesítéssel csupán 6-an próbálkoztak, de 4 pályázó anyaga nem teljesítette a feltételeket, mert nem tudott dual BIOS-funkcióval rendelkező alaplapot felmutatni. A szállítócégek közül az 1. részteljesítésben a Trendex Holding*, a 3.-ban a CHS Computer tulajdonában álló Kventa Kft. tűnt a legesélyesebbnek.

Általában mind a 20 szállító tud versenyezni, az arányokat (melyik cég, mennyiből mennyit szállít) a piaci erőviszonyok döntik el, de az is ritkaságszámba megy, hogy csupán két gyártó terméke taroljon egy 4-5 milliárd forintos közbeszerzéses üzleten.

Az informatikai vállalkozók hiába tiltakoztak

A különös közbeszerzésen a pórul járt szállítók és gyártók is fennakadtak, ernyőszervezetük, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) még a kiírás napján levelet írt a KSZF-nek, sérelmezve az eljárás rövid határidejét, a több szállítónak teljesíthetetlen feltételeket, illetve azt, hogy miért a nyári holtszezonban, a választások után akar az állam új - köztük csúcskategóriás - gépeket vásárolni.

A KSZF második embere, Kéri Nagy Zsolt igazgató válaszlevelében ugyan az IVSZ egyetlen kifogását sem találta jogosnak, sőt a "vállalkozói oldal félreértéseivel" magyarázta a felemlegetett problémákat, pár nappal később azonban - miután az Index is kérdezősködött az ügyben - szó nélkül visszavonták a tendert.

Az Index múlt hét kedden, az ajánlattétel másnapján küldte el levelét a KSZF igazgatójának, Kéri Nagy Zsoltnak, illetve megkerestük a Hewlett Packardot is, mit gondolnak a közbeszerzésről. Válaszában a HP, amely egyébként aláírta az IVSZ tiltakozó levelét, spekulációnak tartotta, hogy a tendert az ő termékeikre írták volna ki.

A KSZF eddig nem válaszolt kérdéseinkre, mindenesetre múlt hét csütörtökön (az eredményhirdetés előtt egy nappal) megtudtuk, hogy a tendert - annak ellenére, hogy pár nappal korábban még semmi kivetnivalót nem talált benne - a KSZF visszavonta.

Szabadabb verseny: 15 százalékkal olcsóbban

A KSZF a hét elején, 29-én írta ki az újabb tendert, ezúttal már nem 24 ezer, hanem 18 ezer gépre (három részteljeszítésben 5500 pc és 500 noteszgép). A határidő ezúttal is csupán egy nap, de a KSZF-et szorítja az idő, június 2. után ugyanis nem írhat ki tendert.

A műszaki követelményeken ugyan csak apróságokat változtatott a KSZF, de ez épp elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ezúttal több gyártó és több szállító is eséllyel vehessen részt a versenyben. Az új tenderre a korábbi 14 helyett 21 ajánlat érkezett, és az első két részteljesítésre már nem csak a HP termékeivel szálltak be eséllyel, a korábbi 8 gyártó helyett pedig 11 versenyezhetett (a 2. részteljesítésnél megtriplázódott a mezőny).

A csütörtöki eredményhirdetésen a lazított feltételek ellenére nem született nagy meglepetés: az 1. részteljesítésben ugyan az árversenyt* a mostanság a piacon olcsóságával hódító Dell Computerrel versenyző Humansoft nyerte, ám egy apróságon elcsúszott, ezért a Trendex Holding 25 százalékkal drágább ajánlata nyert (a Trendex ezúttal 8 százalékkal olcsóbb ajánlattal versenyzett, mint az előző körben).

(A Humansoft - bár mindhárom esetben a legolcsóbb ajánlattal szállt ringbe - nem tudta terméklistáján a Windows XP operációs rendszer Home verzióját felmutatni, csupán Professional változata van. Míg az előbbi verzió csökkentett hálózati funkciókkal rendelkezik, nem annyira biztonságos és kifejezetten otthoni használatra javallt, a többet tudó Professionalt irodákban használják.)

A 2. részteljesítésben az Albacomp szállítócég nyert saját Albacomp termékeivel, 26 százalékkal olcsóbb ajánlatot téve, mint amit az előző körben versenyben maradt két szállító ajánlott.

A hatezer gépről szóló 3. részteljesítésben a Kventa Kft. nyert, amelyik ugyan a pontozás szerint a 9 versenyzőből csupán a középmezőnyben végzett, de a bírálóbizottság négy, előtte végzett ajánlatot (köztük pl. a Humansoftét) érvénytelennek talált. Mindent összevetve az államigazgatásnak még így is 15 százalékot spórolt meg a második kiírás.

Csúcskategóriás elvárások

Ismét feltűnően magasra tették azonban a lécet a kiírók. Mi szüksége van egy karcsúsítandó államigazgatás közszolgáinak abszolút csúcskategóriás, leginkább filmek lejátszására (sőt filmek vágására), a legújabb számítógépes játékok futtatására alkalmas multimédiás noteszgépre?

Olyan noteszgépre, amiben az Intel legújabb, kétmagos* processzora dolgozik, és ami csak tavasztól kapható Magyarországon, ára egyébként 300 és 400 ezer forint között mozog, célközönsége kifejezetten az üzleti szféra felső köreiben keresendő. Csak összehasonlításképp: az átlagos magyar felhasználó számítógépe háromszor-négyszer lassabb egy ilyen erőműnél.