Sokan megvilágosodtak a kurva nagy gáztároló sztorijától

Az ország sorsára mostanában különösen érzékeny köz örömmel kapta fel és adta tovább az energiamező-paráról szóló levelet: számtalan webes fórum mellett a levél tartalmával foglalkoztak az Info rádió Energiainfo című, az energia és a politika kapcsolatáról szóló október 23-i adásban, a szöveget szó szerint vette át a Szolnoki Napló, a kaposvári Kapos.hu, a TV2 Mokka című műsora is nyilatkozatot kért a szerzőtől, a Hoaxkábel címén naponta minimum tízen érdeklődnek az igazságról.

Antimagyar forrásból

A szöveg eredetileg a Matula Magazinban látott napvilágot, Homoki-Szabó Attila cikkeként. Bár a Matula már többször villantott a hazai politikai eseményeiből kovácsolt agyszüleményeivel, hírneve ellenére a cikk megjelenése után még a szocialisták között is akadtak olyanok, akik megvilágosodtak az abban leírtak alapján.

A gázügyi világ-összeesküvés összefoglalója azonban főként a kuruc.info-nak köszönheti karrierjét, és ennél a radikáljobbos orgánumnál okozta a legnagyobb zavart is. A Kurucinfo először utánközölte a cikket, kvázi tényfeltárásként kezelve, de egy nappal később, amikor már az ellenzéki sajtó jelentős része átvette, megváltoztatta véleményét, szokásos pszichotikus stílusában oktatta ki azokat a jobbosokat, akik komolyan merik venni az "antimagyar és etnocionrasszista, kereszténygyalázó írásairól hírhedt Matula" állításait.

A világ legnagyobb gáza

Az Energiamezők Magyarországon című cikk az utóbbi hetek belpolitikai válságának leglényegébe avatja be, az eddig csak a felszínt kapirgáló olvasókat. A történet zanzásítva sem rövid: az EU, sőt a G8 csoport nagykutyái elhatározták, hogy Magyarországon hatalmas energiatározó és -fejlesztő komplexumot építenek fel, hogy megoldják Európa energiaéhségét. Az utóbbi években Gyurcsány Ferenc, aki lényegében a nagy tervnek köszönhetően került Medgyessy Péter helyére, a beruházás előkészítése érdekében rohangál Tony Blair, Vlagyimír Putyin és Henry Kissinger között. A világ legnagyobb energetikai beruházásának titkos szervezőmunkája Bush elnök budapesti látogatása idején éri el csúcspontját, amikor a szintén Budapesten tartózkodó Gazprom vezérkar Alekszej Miller első számú vezetővel az élen zárt ajtók mögött lepapírozza Magyarország jövőjét.

Gyurcsány azonban kihagyta a nagy buliból "szocialista nehézipari maffiát", Puch Lászlót, Knopp Andrást, Kapolyi Lászlót, akik bosszúból eladták az őszödi beszédet a Fidesznek. Orbán a szeptember 23-i, a Hősök terére tervezett, de végül lemondott nagygyűlésen a hangfelvétellel akarta lemondatni Gyurcsányt. A miniszterelnök azonban időben információt kapott, és "elrontva Orbán játékát" maga szivárogtatta ki a hanganyagot. A demonstrációhullám még jól is jött a kormányfőnek. Közben azért Putyint is meg kellett nyugtatni Szocsiban, és Berlint is biztosítani kellett, hogy az oroszok szándékai nem változtak. Orbán csak október 4-én az üzletemberekkel való találkozóján tudta meg, hogy mire megy ki a játék, de ezt követően azonnal bejelentette a Fidesz nagygyűlésén, hogy nem akarja megbuktatni a kormányt, cserébe Gyurcsány elfogadta, hogy 2009-ben önként kiszáll.

(A cikk karrierje egyébként szépen mutatja, hogy Magyarországon mekkora tömegpszichózissá vált a xenofób populizmus. A Homoki-Szabó-írás valójában nem vádolja korrupcióval sem Gyurcsányt, sem Orbánt, sőt, mindkét pártvezetőt úgy mutatja be, mint aki képes korlátozni saját hatalmi ambícióit egy Magyarország számára fontos óriás-beruházás érdekében. Legtöbben mégis azt próbálták ebből levezetni, hogy a politikai elit velejéig korrupt, és bábként mozgatják külföldről.)

Két megatározót is terveznek

Mint minden jó összeesküvés-elmélet, a Matula-cikk is valós tényeken alapszik. A magyar-orosz legfelső szintű tárgyalásokon valóban már hosszabb ideje központi téma egy óriási magyarországi gáztározó megépítése. Sőt, ha a Putyinék által is dédelgetett ötlet egyszer megvalósul, két megatározó is létesülhet náluk. Az ukrán gázkrízis után eldőlt, hogy az ország egy 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tározóval próbálja meg függetleníteni magát a piac rövidebb távú zavaraitól. A tartalékraktár az import teljes leállása esetén 20 napra elegendő földgázt biztosítana az országnak. A rövid távú biztonság 150 milliárd forintjába kerül majd a költségvetésnek. A Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség gázügyi igazgatója, Debreceni Ferenc elmondta, hogy erre a tározóra kiírt pályázat első köre már lezárult, egy hónap múlva derült ki, hogy a bejutott MOL és az EON közül melyik építheti meg saját tervei alapján.

Energiapolitikai dimenziók

A stratégiai tározó mellett viszont egy, a magyar költségvetésnek is jelentős bevételi lehetőséget nyújtó kereskedelmi tározó és elosztó is napirenden van. Az Európa felé alternatív exportútvonalakat kereső Oroszország tervei grandiózusak, ha megvalósul, 10 milliárd köbméter befogadására lesz alkalmas, ami meghaladja a Gazprom teljes évi magyar eladásait. Magyarország előnyét földrajzi elhelyezkedése és geológiai adottságai biztosítják. Olcsóbb megoldás lehet a beruházás számára a korábban kitermelt földgáz helyére a földbe visszasajtolni import gázt, és a természetes tározókból irányítani a hazai és a külföldi, uniós vásárlók felé. Az Indexnek korábban nyilatkozó (a Matula-cikkben is idézett) Oroszország-szakértő, Póti László szerint a Putyin-vezetés 2001 óta sorakoztatta fel a katonai mellé még egy nagyhatalmi dimenzióként az úgynevezett az energiaügyet. Azóta került a külpolitikai szótárba az "energetikai diplomácia" kifejezés, ami a magyar viszonylatra is érvényes. A két fél elvi egyetértése ellenére eddig nem született konkrét döntés a megvalósításról, de ez nem gátolja meg a magyar kormányzatot abban, hogy 100 százalékra vegye a projekt esélyeit.

A Matula-cikk alapállítása, miszerint ez a tárolórendszer oldaná meg Európa energiaéhségét, nyilvánvaló hülyeség. Európa energiaigényei nagyságrendekkel nagyobbak annál, mint amit egy ilyen tároló ki tud elégíteni. Az oroszok is egyre több csatornán próbálják eljuttatni a fontos piacot jelentő Nyugat-Európába földgázukat (például állandó diplomáciai téma a Balti tenger alatt épülő, Ukrajnát kikerülő német-orosz gázvezeték építése), közben a nyugat-európai energiaipari cégek pedig megpróbálnak pozíciókat szerezni a rendkívüli nyersanyagkinccsel rendelkező Oroszországban. Ezen kívül Európa más országokkal, például közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokkal is próbál energiakereskedelmi kapcsolatokat építeni, hogy ne függjön annyira az orosz szállításoktól.

Blair hallott róla?

Forrásaink szerint igaz, hogy Tony Blair is tud a tervekről, de a brit miniszterelnök nem értelmi szerző, csupán Gyurcsány informálta az oroszokkal tervezett beruházásról.

Kapolyi László, aki maga is olvasta a Matula cikkét, hülyeségnek minősítette a rá és ismert párttársaira vonatkozó részeket, de mint mondta, már immunis az ilyenre. Az MSZP-frakció energetikai üzletekben utazó milliárdosa az Index kérdésére elmondta, hogy tud az Oroszországgal folyó tárgyalásokról, de abban sem tárgyalóként, sem szakértőként nem vett részt. Kapolyi visszaemlékezése szerint az ukrán gázválság idején a parlament gazdasági bizottságában maga javasolta Kóka János miniszternek, hogy hozzanak létre egy kereskedelmi tározót az országban, ami a költségvetés számára sem lenne haszontalan. A szociáldemokrata politikus szerint egyébként közismerten jó orosz kapcsolatai ellenére azért maradt ki a előkészületekből, mert az SZDSZ által vezetett illetékes gazdasági tárca nyilván a maga szakértőinek bevonása mellett döntött.

Új atomerőmű nem lesz

A hoaxszá vált Matula-cikk energiatároló és –fejlesztő központot emleget, miszerint a gáztárolók mellett Magyarországon épülne egy újfajta, kísérleti nukleáris erőmű is. Ilyen beruházásról valójában szó sincsen. Az EU-nak van ugyan egy széles körben ismert nukleáris programja, de ez egy kísérleti fúziós reaktor kifejlesztését tűzte ki célul, és már az is eldőlt, hogy a fúziós erőmű Franciaországban lesz. Ebben a projektben egyébként részt vesznek magyar kutatók is. (Itt meg lehet nézni, kik és hogyan, és mi ez az egész.)