Wekler pert nyert volt felesége ellen

2004.07.06. 20:45
Aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűntette miatt kétmillió forint megfizetésére kötelezte a bíróság Wekler Ferenc egykori feleségét, Reisz Teréziát. Az SZDSZ-es politikusról tavaly márciusban jelent meg Torkos Matild tollából cikk a Magyar Nemzetben. Az írásban Reisz többek között azt állította, Wekler házasságuk idején verte őt. Az ítélet nem jogerős, a két vádlott fellebbezett. A bíróság nem vizsgálta Reisz állításainak valóságalapját.
Rágalmazás minősített esete miatt Reisz Teréziát, Wekler Ferenc volt feleségét kétmillió forintos, Torkos Matildot, a Magyar Nemzet főmunkatársát 600 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótitkársága.

A személyes bosszú motívuma

A Wekler Ferenc országgyűlési alelnök kezdeményezésére indult büntetőügyben a bíróság felmentette Tarr Péter harmadrendű vádlottat, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét, mert nem követett el bűncselekményt. Torkos Matild esetében a pénzbüntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették.

A felperes Wekler Ferenc és Tarr Péter tudomásul vette az ítéletet, így az a főszerkesztő-helyettes vonatkozásában jogerős. Reisz Terézia és Torkos Matild azonban fellebbezett, így esetükben másodfokon döntenek.

Aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazást követett el Wekler Ferenc volt felesége és a cikk szerzője a Magyar Nemzet 2003. március elsején megjelentetett cikkel a bírói indoklás szerint. (Az MN cikke >>)

A bíróság rámutatott, hogy az aljas indok nem azért állapítható meg, mert a cselekmény Wekler Ferenc politikai lejáratását célozta, hanem sokkal inkább a személyes bosszú motívuma miatt. Ugyanis a volt feleség az egykori házastársi vagyonért indított polgári perek eredménytelensége nyomán rágalmazta meg Wekler Ferencet például azzal, hogy több évvel ezelőtt bántalmazta.

Nem bizonyították az erőszakot

A cikknek Wekler által vitatott csaknem húsz állítása közül mintegy féltucatnyi bizonyult rágalmazásnak.

Az elsőfokú büntetőperben tartott két érdemi tárgyaláson egyébként nem került sor a valóság bizonyítására. A törvény szerint ezt csak közérdek vagy jogos magánérdek indokolhatja. Egy olyan esetleges bántalmazásnál azonban, ahol feljelentésre nem került sor, sok évvel később a valóság bizonyítása már nem a jogos magánérdeket, sokkal inkább a joggal való visszaélést szolgálná.

A rágalmazás minősített esete a törvény szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.