Várhegyinek le kell mondania mandátumáról?

"A jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Attilának le kell mondania parlamenti képviselői mandátumáról" - ez Géczi József Alajosnak, az Országgyűlés mentelmi bizottsága szocialista elnökének véleménye.

Az előzmények

Az Orbán-kormány egykori államtitkárát folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyon hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt hétfőn ítélte felfüggesztett egyéves börtönbüntetésre a Pest Megyei Bíróság. Várhegyi vagyonkezelői kötelezettségét megszegve 154 millió forintos kárt okozott Szolnok önkormányzatának. A jogerős ítélet mellékbüntetéseként Várhegyinek félmillió forintot kell fizetnie. A szövevényes ügyben a hatóságok a Várhegyi 1994-95-ös szolnoki polgármestersége idején történteket vizsgálták. A politikus ügyvédje felülvizsgálati kérelmet nyújt be.

Összeférhetetlenség

Géczi József Alajos az Indexnek nyilatkozva utalt arra, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szólót törvény 1997-es módosítása szerint összeférhetetlenség áll fenn abban az esetben, ha valakit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek. Géczi József Alajos ugyanakkor hozzátette: arról vita várható, hogy ezt a szabályt csupán a letöltendő, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell-e. Nem hivatalos véleménye szerint mindkét esetben megvalósul az összeférhetetlenség.

Amennyiben a bíróság írásba foglalt jogerős ítéletét az Országgyűlés elnöke megkapta, a Tisztelt Háznak is dönteni kell a mandátum sorsáról. A plénum kétharmadának szavazata szükséges ahhoz, hogy amennyiben a képviselő nem mond le, kikényszeríthesse ezt.

1997. évi V. törvény 17. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselônek a mandátumát, a) akit a közügyek gyakorlásától jogerôsen eltiltottak, b) akit szándékos bűntett miatt jogerôsen szabadságvesztésre ítéltek,