Ötvenévenként egy forradalom

Egy éve megdőlt a magyar könnygázrekord, több százmillió forintos kár esett a főváros közterületein, a Deák téren elindult egy T-34-es tank, a magyar és a külföldi hírcsatornák dobálózó és barikádépítő tüntetők, viperával verekedő rendőrök képeit mutatták, és előkerültek a magyar utcákon addig ismeretlen gumilövedékek. Az idei évfordulón az időjárás biztosan zordabb lesz.

Az október 23-ai események gyújtópontja a Kossuth tér volt. Az őszödi beszéd kiszivárgása óta tartó tüntetést a forradalmi évforduló központi ünnepsége szakította meg. A térre számos külföldi közméltóságot hívtak meg, ezért a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva beszüntette a tüntetést, 23-án hajnalban szeptember 18-a óta tüntető csoportoknak el kellett hagyniuk a Kossuth teret.

Bár egy ideig szó volt arról is, hogy az akkor már paravánnal körülzárt tüntetőknek nem kell elvonulniuk, a rendőrség utólag jogosnak találta az intézkedést, mert a tüntetők sátraiban "veszélyes eszközöket", néhány fejszét, konyhakést, brikettel megtöltött zoknit és benzines kannát találtak. A tüntetők szerint ezek mind a sátorozás kellékei voltak.

A demonstrálók egy-két kivételtől eltekintve maguktól elvonultak, de a környező utcákban tovább demonstráltak. A hajnalban csupán néhány tucatnyi demonstrálóból reggelre több száz fős tömeg lett, és a Bazilikánál hallgatták a Kossuth téri vezérszónokokat.

Miután a Kossuth téri demonstrációt több szervezet is a magáénak tudta, így a rendőrökkel is többen tárgyaltak a visszatérés lehetőségéről. Nem lehetett biztosan tudni, hogy a rendőrség visszaengedi-e őket a térre, vagy sem. Mindenesetre a délután kettőkor a Corvin közben gyülekező, párezres tömegben már elterjedt, hogy délután háromra visszamehetnek a térre.

A tüntetők végigvonulva a körúton, a Nyugatit érintve az Alkotmány utcánál próbálták megközelíteni a teret, ám útjukat kordon és rendőrsorfal állta el. A tömeg benyomta a kordont, egy rendőrt pedig lábon szúrtak. Ekkor kezdődött a tömeg és a rendőrök közötti utcai csata, ami egészen másnap hajnalig tartott.

A tüntetők egy része ma is azt állítja, a rendőrök támadtak rájuk, mások szerint a tömeg hátulja tolta át a kordonon az elejét, míg megint mások az első sorokban váratlanul feltűnő - sem előtte, sem utána a Kossuth téren nem látott - erőszakos elemeket hibáztatják a balhéért.

A rendőrök végig túlerőben voltak, a tömeget könnygázgránátok bevetésével a kiszorították az Alkotmány utcából, és a Deák tér felé kezdték el tolni. A tüntetők a Deák téren barikádokat állítottak fel, a rendőrök pedig - utóbb kiderült, igen szakszerűtlen, veszélyes és nem rendszeresített fegyverekből kilőtt - gumilövedékkel kezdték el lőni a tömeget. A Deák téri csata több órán át tartott, tüntetők és járókelők tucatjai sérültek meg.

A leglátványosabb és egyben a legveszélyesebb jelenet az volt, amikor máig tisztázatlan okokból egy kiállított T-34-es tank beindítható állapotban maradt a Városháza parkban, és egy páncélos veterán megindult vele, majd százötven méter után megállt.

A rendőrök több esetben igen brutálisan verték össze a demonstrálókat, ráadásul teleszkópos botokat, viperákat is használtak, illetve alig néhányan viseltek azonosító jelvényt vagy számot, annál többen símaszkot, ami miatt a későbbi felelősségre vonás teljesen lehetetlenné vált.

A helyzetet súlyosbította, hogy a Fidesz az Astorián több tízezer ember előtt tartott nagygyűlést öt órától. A demonstráció már egy ideje véget ért, amikor a frontvonal odaért, de sokan nem tudtak vagy nem akartak hazaindulni, ezért a tüntető tömeg az Astoriánál hirtelen megsokszorozódott és ellenszegülőbbé vált a folyamatos - utólag eltúlzottnak talált - rendőrattak miatt (könnygáz, gumilövedék, lovasroham).

Több brutális rendőri fellépés is történt, egy munkást például szemen lőttek, félig megvakult, Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét pedig súlyosan megverték a rendőrök, amikor beszélni akart velük.

Este nyolc körül az Astoriánál háromfelé oszlatott, már jórészt fiatalokból álló tömeg késő estére a Kossuth Lajos utcában, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél egyesült újra, és egy közeli építkezésen talált tárgyakból masszív barikádot épített az út közepére, néhány utcával arrébb pedig autókat borított fel.

Az utolsó roham

A rendőrség éjféltől kettőig megtisztította a tüntetőktől a környező utcákat, miközben az utolsó rohamra készült a fővárosi közterületfenntartótól kölcsönkapott hókotróval. Valószínűleg belátták, hogy az intenzív harc csak tüzeli a hangulatot, ezért inkább kivárták, hogy kifáradjanak a zavargók. A kordont pillanatok alatt áttörte a rendőrség, és az ekkorra megritkult tömeg a környező utcákba menekült. Hajnali háromra helyreállt a rend a városban.

A rendőri tevékenység vizsgálatára az akkori országos rendőrfőkapitány, Bene László csak három hónappal később adott parancsot. A jelentés megállapította, hogy az intézkedések törvényesek, de adott esetben szakszerűtlenek voltak. Ehhez hozzájárult az is, hogy a budapesti rendőrség által készített intézkedési terv alkalmatlan volt a biztosítási feladatok végrehajtására. Óriási hiba volt, hogy a zavargó tömeget a Fidesz nagygyűlése felé terelték.

Az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban több tucat feljelentés érkezett az ügyészségre a rendőri visszaélésekről, de a legtöbb esetben az azonosítás lehetetlensége miatt nem jutott el a gyanúsított azonosításáig sem az ügy. Október 23-ával kapcsolatban 27 rendőrt azonosítottak, 18 ellen emeltek vádat, de az őszi események kapcsán már csak 9 van vádemelési szakaszban.

Révész Máriusz esetében - noha megverése egy térfigyelő kamera közelében történt - sem tudott azonosítani az ügyészség elkövetőt, csupán egyetlen rendőrt, aki viszont állítása szerint nem vett részt a verésben.

A felelősségre vonás elmaradt

Tovább szította a kedélyeket, hogy másnap Gergényi Péter igen pökhendi stílusban válaszolgatott a durva rendőri fellépést firtató újságírói kérdésekre. Végül novemberben Gergényi Péter budapesti főkapitány nyugdíjazását kérte, amit viszont Gyurcsány Ferenc nem támogatott, így csak 2007 tavaszán, más okok miatt távozott a főkapitány. Demszky Gábor főpolgármester kitüntetést is adott a főrendőrnek. Nemrégiben az is kiderült, hogy több, az őszi eseményekben felsült rendőr később előléptetést kapott.

Noha a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség is október 23-a előtt arról beszélt, szándékosan akarják megzavarni a forradalom évfordulóját, szervezett félkatonai csoportok készülnek az évfordulóra, végül csak a T-34-es tankot elkötő Horváth György ellen indult eljárás, a vele szembeni legsúlyosabbat - a hivatalos személy elleni erőszak gyanúját - végül elvetették. Azóta sem derült fény viszont egyetlen földalatt szervezkedő, a kormányt fegyverrel megdönteni szándékozó szervezet létezésére, holott a Kossuth tér lezárását ezzel az indokkal kezdeményezték.

A zavargások körülbelül 200 millió forintos kárt okoztak a főváros másnapi becslése szerint. Több mint százan sérültek meg, 15-en súlyosabban. A rendőrök közül néhányan szenvedtek könnyebb sérülést.

A kordon viszont maradt

A Kossuth téri tüntetők másnap már nem mehettek vissza, a külföldi államfők miatt emelt kordont nemzetbiztonsági okokra, terrorveszélyre hivatkozva a kormány nem engedte elbontani. Februárban a Fidesz frakciójának nagy része engedetlenséget tanúsított, és mentelmi jogukkal élve pár órára eltávolították a kordont térről.

A gyülekezési szabadság korlátozása öt hónapig tartott, csak március 15-e után lett újra járható a Kossuth tér, a rendőrség a veszély elmúltával indokolta a kerítést lebontását.

Az október 23-ai események megmutatták, mind eszköztárában, mind az irányításban felkészületlen volt a rendőrség, ezért ősszel és tavasszal új eszközöket szereztek be. Lecserélték a régi, lengyel vízágyúkat, új gumilövedékeket vásároltak, igaz utóbbira aligha lesz szükség: módosították a rendőrségi törvényt, tömegoszlatáshoz már nem lehet gumilövedékes fegyvert használni.