Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Máshol nem lőnek fejre, közelről gumilövedékkel

2006.11.02. 10:24
A rendőrség által látszatra meglehetősen szakszerűtlenül használt gumilövedékekkel 20, illetve 30 méteres távolságból szokás tömeget oszlatni, hacsak nem a megsebesítés a cél. Az Egyesült Államokban inkább fegyveresek ellen használják, de a legritkább esetben lőnek fejre vagy nyakra.

Feltűnően sokan sérültek meg fej-, illetve nyaktájékon az október 23-ai zavargásokban, amikor a rendőrök gumilövedéket használtak a tömeg oszlatására.

A gumilövedék ráadásul több esetben felsértették a bőrt, véres, hüvelykujjnyi sebeket ejtve a tüntetőkön. Az egyik meglőtt áldozat a fél szemére megvakult, egy másik maradandó látáskárosodást szenvedett.

Az még eldöntetlen kérdés, hogy szakszerű volt-e a rendőri vezetés parancsa a gumilövedékek bevetésére, hiszen szeptember közepén háromszor is sikerült a rendőrségnek e nélkül feloszlatnia a spontán utcai demonstrációt és zavargásokat.


Gergényi Péter, egy puska, és a lövedékek

Az országos és a budapesti rendőrfőkapitány október 24-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatták a zavargásoknál alkalmazott gumilövedékeket. Kétféle kalibert használtak: 17,5 milliméteres gumigolyót, illetve egy tucatnyi 7,5 milliméteres gumisörétet tartalmazó lőszert. Mindkét lövedék egy műanyag tokban, úgynevezett fojtásban távozik a fegyver csövéből.

Tisztes távolságból

A lövedékeket a félig olasz, félig magyar tulajdonban álló NIKE-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. gyártja, akárcsak a zavargások idején bevetett könnygázgránátokat.

A lövedékek használatáról Szabó Péter, a kft. ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, hogy a 17,5 mm-es lövedéket 30 méterről vagy távolabbról, a 7,5 mm-es sörétjellegűt legfeljebb 20 méterről lehet úgy emberre lőni, hogy elérje célját: üssön és ijesszen, de ne sebezzen.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy nemcsak a távolságon múlik, okoz-e sérülést a gumilövedék, hanem az eltalált személy ruházatán, illetve az eltalált testrész ellenállóképességén is. Azaz egy 17,5 mm-es lövedék arcba, lágy részre lőve még 40 méterről is komoly sérüléseket okozhat.


Gumilövedékek október 23-án

Szabó Péter elmondta, hogy a NIKE-Fiocchi a szabványoknak megfelelően gyártja termékeit, azonban hogy mikor, mire használják őket, már a vásárlón, jelen esetben a rendőrségen múlik. Használati utasítást természetesen mellékelnek a lövedékekhez.

Kemény helyzetben

A nyugat-európai gyakorlatban a tömegoszlatásokkor csak végső esetben - például Észak-Írországban, a nagyságrendekkel nagyobb zavargásokkal szembenéző Franciaországban - vetik be a nem halálos, de igen veszélyes - olykor mégis halálos sérüléseket is okozni képes - gumilövedéket.

Az Egyesült Államokban ugyancsak rendszeresítve vannak a gumilövedékek, és használatosak tömegoszlatásra is, de elsősorban felfegyverzett személyek, öngyilkosságra készülők, túszejtők ellen, éles helyzetben vetik be őket, amikor a rendőri fellépéssel ellenkező személyt nem elkergetni, hanem rövid időre elkábítani, megzavarni, akár megsebesíteni kell, megölni nem. A lövést általában elfogás követi.

Nyakra, fejre nem

Az sem mindegy, hogy milyen gumilövedéket, milyen távolságból, milyen szögben melyik emberi testrészre lönek ki. A gumilövedék alapvetően az ember megütésére vagy megállítására, de nem megsebzésére szolgál, miközben persze nem zárható ki a sebesülés sem.

Az amerikai gyakorlatban a halálos sebesülések aránya ugyan elhanyagolható, de ha mégis előfordul, akkor tipikusan nyakra, fejre, illetve a mellkas szív feletti részére leadott lövés okozza, írja egy 2005-ös, az Internet Journal of Rescue and Disaster Medicine c. szaklapban megjelent, a nem halálos fegyverek kórélettani hatásairól szóló amerikai tanulmány.

A gumilövedékek használatának egyesült államokbeli gyakorlatáról szól az amerikai igazságügyi minisztérium egy tanulmánya is, amely 373 eset (közel ezer leadott lövés) alapján készült. Az esetek 90 százalékában a meglőtt személyek fel voltak fegyverezve, felüknél szúró- és vágófegyverek voltak, 29 százalékánál lőfegyver.

Alacsonyan, pattintva

Az amerikai és kanadai rendőrök a leadott lövések egyharmadában hastájékra, 19 százalékban mellkasra, majd az előfordulások csökkenő sorrendjében lábra (15), karra (14), hátra (11) lőttek, és csak 2 százalék volt a fejre, egy százalék a nyakra leadott lövés (az esetek 82 százalékában horzsolást, zúzódást eredményezett a lövés). Összesen tíz esetben haltak meg gumilövedéktől (vagy más ütést okozó lövedéktől), ebből ketten úgy, hogy tévedésből éles lőszerrel lőttek. Nyolc esetben közeli lövés okozta a halált.

A szakértői anyag elismerően jegyzi meg, hogy a hatóság emberei hasra, mellre és nem fejre lőnek, de felhívja a figyelmet arra, hogy az előbbiek is súlyos sérüléseket tudnak okozni, különösen közelről.

A NIKE-hez hasonlóan gumilövedékeket is gyártó Vast Academy termékeinek leírásából az is kiderül, hogy a tömegoszlatásra használt lövedékeket - ha nem egyes személyekről, hanem tömeg megállításáról van szó - elsősorban alacsony röppályán, sőt pattintva, a földre célozva lövik ki.

"A gumilövedékes puskásokat elvileg az ék mögött, járművön kell elhelyezni, hogy a felfegyverkezett személyekre tüzeljenek az ék fölött, nem pedig előtte szaladgálva" - fogalmazott korábban az Indexnek egy neve elhallgatását kérő volt felderítőtiszt.

Nagyobbat használnak

A gumi- illetve manapság már műanyag lövedékkel a legnagyobb tapasztalata az észak-írországi brit rendőrségnek van. 1973 óta 17-en haltak meg ilyen lövedéktől. Az ottani szabályok szerint a műanyag lövedék egyáltalán nem tömegoszlatásra szolgál, hanem az egyes, agresszív magatartást mutató egyének ártalmatlanná tételére.

Nagy-Britanniában azonban sokkal nagyobb, 40 milliméteres átmérőjű műanyag hengert lőnek, amely méreténél fogva nem hatol a bőr alá. Ekkora lövedéknél kisebb az esélye annak is, hogy az áldozat maradandó szemsérülést szenvedjen. Az ilyen típusok vagy a gépkarabélyra szerelt toldatból, vagy az alá csatlakoztatott gránátvetőből indíthatók. A Magyarországon rendszeresített, szovjet mintájú fegyverekhez tartozó 37 mm-es gránátvetőhöz is létezik gumilövedék, ez azonban nincs rendszerben nálunk.

Az Index két olyan esetről is beszámolt, amikor rendőrök közelről tüzeltek az utcán tüntetőkre, eltévedt járókelőkre, egyik esetben az 5 méterről, tehát az előírt távolság negyedéről lőttek szemen a Síp utcában egy férfit.

A Síp utca és a Dohány utca kereszteződésében záporozó lövedékekről az Index élőben is beszámolt, egy férjével a közeli lakásába igyekvő nőt ugyancsak háton lőttek, de gumilövedékkel lőtték nyakon a Tilos rádió fotósát is a Múzeum körúton. A média több felvételein is több, fejre, nyakra lőtt seb látható.

Mivel lőttek?

Tarjányi Péter biztonságügyi szakértő elmondta az Indexnek, hogy a kis kaliberű gumilövedékes lőfegyvereket még az 1980-as években rendszeresítették a magyar rendőrségnél. Az akkori szándék szerint ezeket a fegyvereket kifejezetten tömegoszlatási feladatokra emelték be a rendvédelmi arzenálba.

Mivel azóta egyáltalán nem vetették be őket éles helyzetekben, az elméletből ismert hátrányai, veszélyessége sem volt téma a rendőri vezetés körében. A fő veszély, amit egyébként a kiképzésen ismertetnek a rendőrökkel, a kis távolságon, 4-5 méteren belüli használat. Ekkor ugyanis a gumilövedék becsapódását még nagy energiával követi a fojtás is, egy kemény műanyagból készült karika, amely a lövedéknél sokkal mélyebb sérüléseket okozhat.

A szakértő szerint a rendőrök által bemutatott - szemre egyébként jóval veszélytelenebb - nagy kaliberű lövedékes puskákat a magyar hatóságok még nem rendszeresítették, így azoknak tulajdonképp pont olyan kevéssé volt helyük a rendőrök kezében, mint a tömegoszlatási feladatokra alkalmatlan, és nem mellékesen rendkívül veszélyes viperáknak.