2000-re minden magyar egy éven belül kaphasson telefont

A kormány az Országgyűlés jóváhagyását kéri az 1995-re terezett Bécs-Budapest világkiállítás megrendezésére, bár annyi pénzünk nincs rá, amennyi kellene. Mindenesetre cél, hogy 2000-ig minden magyar állampolgár egy éven belül tudjon telefonhoz jutni. A kormányszóvívő 15 százalékos inflációt jósol, bejelenti, hogy már nem az állam, hanem részben a piac alakítja majd az árakat, amik az év elején emelkedni fognak. Kirúgták a minisztériumból a Jogi esetek című műsorban népszerűvé vált, a népnyelvben csak Jogerős Pálnak nevezett Dr. Erőss Pált. Válogatás a Kossuth Rádió 1989. január 2-i híreiből.

Időjárásjelentés: Változóan felhős az ég az országban, a keleti megyékben néhol köd van. A hőmérséklet +5 és -2 fok között változik az országban. Budapest felett borult az ég, +1 fokot mérnek. Ma változóan felhős lesz az ég, számottevő csapadék sehol se várható. A szél mérsékelt marad. A hőmérséklet kora délután 0 és +5 fok között, késő este 0 fok körül várható.

Sporthírek: Két évre kötött szerződést Kásás Zoltán a Magyar Úszószövetséggel, ill. az ÁISH-val. A kapitány elmondta, legégetőbb feladata, hogy uszodát biztosítson a válogatott délelőtti gyakorlásaihoz. Pólósaink március 11-én és 12-én a szovjet csapatot fogadják a Komjádi uszodában.

A totón két telitalálat van. Nyereményük egyenként 3 921 285 Ft. A 13-asokra 2 611 190 Ft-t fizetnek. A 12-esek 20 914, a 11-esek 1 376, a 10-esek 246 Ft-t érnek.

+ + +

A következő hetekben valószínűleg igen sűrűn lesz beszédtéma a tervezett Budapest-Bécs világkiállítás. A kormány februárban dönt, de ahogy Marjai Józseftől, a tárcaközi bizottság elnökétől a következő percekben megtudjuk, kívánatosnak tartják, hogy a parlament is foglaljon állást az ügyben.

Ami a szükséges pénzt illeti, a legkülönfélébb számok keringenek. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy annyi pénzünk, amennyi kellene, nekünk nincs. Nem is lesz, csak ha megmozgatnánk a külföldi működő tőkét.

Marjai József: A kormány döntése nem zárja le a döntési folyamatot. A nemzetközi szervezet május végén dönt abban, hogy Budapest-Bécs kapja meg a világkiállítás rendezésének a jogát. Ha úgy látjuk, hogy nem tudjuk megvalósítani ezt a világkiállítást, akkor a döntés előtt ezt be kell jelenteni. Februárra tervezzük azt, hogy a kormány foglaljon állást. Akkorra már nagyon alapos és részletes számításokkal kell rendelkeznünk. Tudnunk kell azt, hogy mi az a fejlesztés, amit a szükséges színvonalhoz képest ’95-ig egyébként is tervezünk, hiszen infrastrukturális fejlesztések már most folynak.

A szállodafejlesztési elképzelésből, ami minimálisan szükséges, 2600 férőhelyre már ’89-ben megindul a beruházás négy budapesti szállodánál. És több mint egy tucat előkészítése folyik.

Vagy a telefóniánál, hogy 2000-ig minden magyar állampolgár egy éven belül tudjon telefonhoz jutni, ahhoz a program már a megvalósítás szakaszában van. Az elsőt, a legfejlettebb technikát képviselő digitális telefonközpontot az év elején Szombathelyen fel fogjuk avatni. A 90-95-ös időszakban meg kell kétszerezni a telefonvonalak számát a mostani tervidőszakkal összehasonlítva és 1996 és 2000 között mégegyszer meg kell duplázni, hogy ide eljusson az ország. Csak akkor jut el egy átlagos európai színvonalra.

Februárban a Minisztertanács állást foglal abban is, hogy mit javasol az Országgyűlésnek. A kormány kívánatosnak tartja, hogy az Országgyűlés döntsön. Úgyhogy a döntéselőkészítési időszak egyik fázisa a kormány állásfoglalása. Meg kell mondani, hogy egy nagyon jelentős fázisa, hiszen akkor már nagy felelősséggel kell tudnunk javasolni, nemcsak az Országgyűlésnek, hanem az egész országnak, hogy egyértelműen ebben foglaljunk állást. És akkor tudnunk kell, hogy mi az a szükséges fejlesztés, amit megcsinálunk ’95-ig, és tudnunk kell, hogy mi az, amit plusz kell csinálnunk a világkiállítás miatt. Mi az, amit ennek érdekében át kell csoportosítani vagy más idősorban kell megvalósítani. Tudnunk kell azt, hogy ennek milyen hányadát lehet külföldi tőke, illetve magyar vállalkozások bevonásával megvalósítani. Alapvetően abból indulunk ki, hogy a világkiállítás úgy, ahogy van, szűkebb és szélesebb értelemben nyereséges vállalkozás kell, hogy legyen. Nemcsak közvetett és szerteágazó hatásaiban, hanem önmagában a vállalkozásnak is nyereségesnek kell lenni. Üzletnek kell lenni. Ennek persze az az alapfeltétele, hogy ez tényleg üzleti alapon, vállalkozásként valósuljon meg.

+ + +

Összefoglaló a Minisztertanács ülését követő szóvivői tájékoztatóról. A tudósító Bánkúti Gábor.

B. G.: Idei első, bejelentésekben gazdag, vagy inkább úgy mondanám, bővelkedő tájékoztatóját az esztendő méltatásával kezdte a kormány szóvivője, Marosán György.

M. Gy.: Úgy gondolom, hogy az 1989-es év döntő jelentőségű lesz az ország fejlődése szempontjából. Talán az sem túlzás, hogyha a jövő kor történésze az előttünk álló évet a fordulat évének fogja tekinteni.

Az ország végleg maga mögött hagy egy elavult és a fejlődés lehetőségeit kihasználni már képtelen társadalmi, gazdasági és politikai modellt. Ugyanakkor visszavonhatatlanul elindulunk egy új, szocialista jellegű társadalmi-gazdasági modell kialakításának útján. Azt reméljük, hogy ez az új modell egyaránt biztosítani képes majd a gazdasági hatékonyságot, a szabadabb és demokratikus társadalmi viszonyokat és intézményeket, és a szocialistának tekintett értékek érvényesülését.

Ha csak az előttünk álló évet tekintjük, a gazdasági és politikai jogrend szinte alapvetően újraformálódik. A gazdaságban a társasági törvény végre működni kezd. Hatását megsokszorozhatja az ún. átalakulási törvény. A külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó törvény alapján felgyorsul a működő tőke beáramlása. Jelentős lépést teszünk előre a bérreform és a költségvetési reform megvalósításának útján. Valószínűleg elkezdi működését a tőzsde is.

A politikában az állampolgári jogok biztosítása területén, az államszervezet átalakulásában olyan alapvető jelentőségű törvényeket fogadnak majd el, mint az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény, a népszavazásról, a sztrájkjogról, a nemzetiségekről, a tájékoztatásról és a pártról szóló törvény. De törvény születik a közigazgatósági bíróságról, az alkotmánybíróság bevezetéséről és valószínű elkészül az új alkotmány tervezete is.

A most újraformálódó gazdasági modell belső összefüggéseit a piac logikája határozza meg. Azt, hogy a piacnak alapvető szerepet kell tulajdonítani a gazdaság szervezésében és összehangolásában, az elmúlt év¬tizedek tapasztalatai alapján állíthatjuk. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy a gazdasági zavarokat nem lehet a piac ellenében megszüntetni. Ám ha ez így van, el kell fogadni annak a sajátos logikáját és a belőle fakadó ellentmondásokat is.

A hagyományos és a most formálódó gazdasági modell sok mindenben alapvetően eltér. Hogy csak egy példát mondjak, hagyományosan az árakat a központi irányítás határozta meg. Az új modellben viszont az árak a piacon határozódnak meg. Ebből következik, hogy az árakat ma nem kizárólag és nem is közvetlenül határozza meg a kormány. Egyrészt az árak alakulását eleve behatárolja az ország gazdasági teljesítménye, a költségvetési deficit mértéke, vagy éppen a támogatás, ill. a támogatás-leépítési program. Másrészt, az áralakulás nem pusztán a kormányon múlik. Azokra döntő befolyása és ráhatása van a kormány partnereinek, az érdekképviseleti szerveknek, és a parlamentnek.

A Minisztertanács ma, az Országos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján meghatározta az árpolitika 1989. évi irányelveit és döntést hozott központi árintézkedésekről. Bővül a szabad árak köre, kevesebb lesz az árhatósági beavatkozás. Az árakban, a piaci körülményeket is figyelembe véve érvényesülnek az adózási feltételek változásai és a támogatások csökkentése. A népgazdasági terv szerint 1989-ben a fogyasztói árszínvonal az 1988 évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év elején a lakosság vásárlásainak mintegy egynegyedét képviselő körben jelentős kihatású fogyasztói árintézkedésekre kerül sor. Emelkednek az élelmliszerek, egyes háztartási, vegyipari termékek, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök és a személygépkocsik árai, a TV-előfizetés, a közlekedési, hírközlési és postai szolgáltatások díjai. Megfelelő előkészítés után nagymértékű díjemelésre kerül sor a víz- és csatornaszolgáltatásoknál. A fűtési szezont követően pedig megdrágulnak a háztartási energiahordozók is. Ezekről az intézkedésekről a közeli napokban közlemény jelenik meg, és az illetékesek sajtótájékoztatót terveznek.

Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál további áremelkedések várhatók. A lakosság az áralakulásról és a fontosabb évközi árváltozásokról az eddigi rendben kap tájékoztatást. A kormány arra vállal kötelezettséget, hogy az eddig felsoroltakon túlmenően, hacsak a feltételek másként nem alakulnak, inflációt gerjesztő intézkedést nem hoz.

A Minisztertanács az 1989-es tervcélokban is egyértelműen rögzítette, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, ill. szociális ellátásban részesülőknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 Ft-tal, májusban további 100 Ft-tal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja nem lehet 3500 Ft-nál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januárban 300 Ft-tal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. És bővülnek a tanácsi, szociális támogatás lehetőségei is.

Ugyancsak a kormány szándéka, hogy a gazdálkodási kötöttségek oldásával, a fogyasztási cikk import részleges liberalizálásával is javítani kell a kínálatot. A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy az alacsony jövedelműek keresetének megfelelően, az olcsóbb cikkek választéka is bővüljön.

+ + +

Ma országszerte évnyitó munkásgyűlések voltak. A székesfehérvári Videoton dolgozóit a többi között arról tájékoztatták, hogy az idén átlagosan 10 százalékkal fogják emelni a béreket. A tavalyi évet veszteséggel záró Diósgyőri Gépgyár munkásgyűlésén elhangzott az is, hogy a szervezeti változtatásokkal összefüggésben már a következő hetekben megválnak 600 dolgozójuktól.

Debrecenben a Magyar Gördülőcsapágy Műveknél a munkásgyűlésen azt jelentették be, hogy nyugat-német közreműködéssel csapágygyártó vegyesvállalat kezdi meg a működését hamarosan.

Szombathelyen részvénytársaság alakult, amelynek 63 millió forintos alaptőkéjéből már magánszemélyek is jegyeztek. Pontosan 370-en vettek értékpapírokat, amire a januártól életbe lépett társasági törvény adott lehetőséget. A Radius Hungaricus nevű részvénytársaság alakuló közgyűlésén döntöttek arról is, hogy az alaptőkét félmilliárd forintra felemelik, így a következő hetekben újabb magánszemélyek vásárolhatnak a cég értékpapírjaiból, amelyre, az ígéretek szerint, 25 százalékos osztalékot fizetnek. A vállalkozás tőkebefektetéssel, műkincskereskedelemmel és lapkiadással is foglalkozik majd.

+ + +

Újabb vidéki politikai hetilap indul, ezúttal Debrecenben. A Jelenlét című újságot a most megalakult Inform Stúdió adja ki. A korlátolt felelősségű társaságként működő vállakozás alapításában a Hajdú-Bihar megyei vállalatokon és intézményeken kívül magánszemélyek is részt vettek. Az új debreceni politikai hetilap egyébként 12 oldalas lesz és egyetlen politikai szervezethez sem kíván kapcsolódni. A szerkesztőség a megyei Népfront Bizottság székházában kapott helyet.

+ + +

Amikor a Népszava szilveszteri számában megpillantottam a címet, azt hittem, szilveszteri tréfa. Így szól: dr. Erőss Pál megkapta felmondólevelét. Azóta sok hallgatónk érdeklődött, hiszen a tv-nézők milliós tábora ismeri és szereti a Jogi esetek egyik szakértőjét, aki mellesleg 32 évet töltött az igazságszolgáltatásban. Munkatársunk, Horváth Katalin Borics Gyula államtitkárt kérdezte, hogy mi történik az Igazságügyi Minisztériumban és mi lesz dr. Erőss Pállal?

B. Gy.: Mi nem mondtunk fel, hanem megállapodtunk vele. A minisztérium átszervezése folytán az ő munkájára a minisztérium nem tartott tovább igényt. Hozzáteszem mindjárt, hogy nemcsak az övére, hanem több ember munkája vált fölöslegessé, ill. a minisztériumban nélkülözhetővé.

H. K.: Mit jelent a minisztérium átszervezése? Ugyanis erről korábban nem volt tudomásunk, és a Népszava cikke szerint folyosói pletykákból lehetett tudni, hogy átszervezik a minisztériumot. Ez egy ilyen titkos dolog volt?

B. Gy.: Nem, egyáltalán nem titkos, az információ – azt hiszem – téves. Már úgy értem, a Népszava információja téves. Amikor Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter idejött, két alkalommal is elmondta az elképzelését, nevezetesen azt, hogy hogyan látja a minisztérium jövőjét, és amint idejött meg is keződödött az előkészítő munka. Erről itt mindenki tudott. Az már más kérdés, hogy Erőss Pállal személy szerint mi lesz, arról persze nem tudott, de nem is tudhatott, mert ez csak utoljára alakult így ki.

H. K.: Végül is megkönnyítette az Önök helyzetét, hiszen önként lemondott.

B. Gy.: Önként mondott le, mert az ő munkajogi helyzete egy kicsikét bonyolult. T.i. ő mint berendelt legfelsőbb bírósági bíró dolgozott itt a minisztériumban. Neki egyszerűen nem lehet felmondani. Először tehát lemondott a bírói tisztségéről, és ezután kellett vagy lehetett csak a munkaviszonyát megszüntetni. Ezt ilyen közös megegyezéses megszüntetésnek nevezhetném. Miután azonban nem akartuk Erőss Pálnak a munkakönyvét a kezébe adni – mert nem érdemli meg, mert nagyon tisztességes, rendes ember, jól felkészült jogász –, ezért megállapodtunk, hogy a munkaviszonya június 30-ával fog megszűnni, de a miniszter január 1-jével felmentette a munkavégzés kötelezettsége alól.

H. K.: Addig mit csinál?

B. Gy.: Most élvezi a szabadságát, egyébként ügyvédi pályára készül. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyvédi kamara elnöksége csak júniusban fog összeülni, valószínű akkor fogják felvenni őt.

H. K.: Ha ilyen kiváló szakember volt, akkor nem luxus az, hogy nem dolgozik?

B. Gy.: Megszűnt a bírósági főosztály, a minisztérium felügyeleti tevékenysége átalakult, ill. megszűnik a bíróság feletti felügyeleti tevékenysége. Ő korábban pedig ilyen természetű munkát végzett.

H. K.: Szintén a cikkben olvastam, hogy a bírói függetlenség jobb megvalósulása érdekében kell megszüntetni a bírósági főosztályt. Mit jelent ez?

B. Gy.: A bírósági főosztály, mint az Igazságügyminisztérium egyik nagy szervezeti egysége tulajdonképpen felügyeletet gyakorolt a bíróságok működése fölött. Ez a felügyelet január 1-jével megszűnt. Vagy legalább is megszüntettük. A bíróságok függetlenek és a bíró munkájába senki nem szólhat bele.

H. K.: Miért nem lehetett nyilvánosságra hozni azt, hogy az Igazságügyminisztériumban átszervezés folyik?

B. Gy.: A minisztérium dolgozói erről már két alkalommal is tudomást szereztek. Azt nem tudták csak, hogy személy szerint kiket és hogyan fog érinteni. De a személyekkel nem tudtunk beszélni, amíg az új szervezeti konstrukció ki nem alakult. Utána aztán minden dolgozóval beszéltünk, kb. 10-12 dolgozót érintett úgy, hogy a munkájára a továbbiakban nem tartottunk igényt.

Borics Gyula államtitkár véleményét hallották. És érdeklődéssel várjuk az érdemi választ Erőss Pál Népszavában olvasható közérdekű kérdéseire. Idézem: „Ki adott felhatalmazást az ország bírósági szervezetének átalakítására? És most éppen erre van-e a legnagyobb szükség? A jogállamiság megteremtése mennyiben indokolja a minisztérium átszervezését? Ha majd erről kiderül, hogy felesleges volt, ennek a következményeit ki fogja vállalni?”

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!