Önök kint élnek, mi meg itt szenvedünk, ugye

2009.01.05. 00:58

A blogról

Ez a blog egy napi válogatás arról, hogy mi történt 1989-ben. Beszámolunk a legérdekesebb hírekről, interjúkról, bemutatjuk a szereplőket, és megtudhatja azt is, mit hallgattunk, olvastunk, néztünk a moziban húsz éve, és milyen telefonok érkeztek a frissen induló TV2-höz és a Szabad Európa Rádióhoz. Ráadásul elolvashatja azokat a napi információs jelentéseket, amiket az MSZMP korabeli vezetői is megkaptak.

Partnereink

Videók

Üzenetek a SZER-nek – 1989. január 5. csütörtök

Jó napot kívánok! Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló roppantul kulturálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy visszaidézik? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Más. A német kiejtésüket nem ártana – az Szabad Európa összes dolgozójának – feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, tudja, hogy ez nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna.

+++

Halló! Hát nem tudom, hogy hallják, vagy nem hallják, teljesen mindegy. Hátha tudják rögzíteni. Annyit szeretnék mondani az egészhez, hogy az igaz, hogy ebben az országban nagyon ganaj módon élünk, mert ez az igazság és ezt nem lehet letagadni. Sosem voltam kommunista – nem mondom be a nevemet –, nem is leszek az soha. Nem is erről van szó. Csak arról, hogy valahogy próbáljanak meg igazságosan közelíteni ehhez a szerencsétlen kicsi országhoz, ha egy mód van rá. Sok nagy balhé van itt, sok rossz dolog volt is, lesz is, miegymás, de ezt próbálják meg úgy összehozni, hogy valahogy a jót is lássuk az egészben. Kicsit unalmas már az, hogy mindig csak bántják ezt a szerencsétlen kicsi országot úgy, hogy önök kint élnek, mi meg itt szenvedünk, ugye. Hát ez rohadt egyszerű, hogy onnan kintről beszéljen valaki és onnan kintről legyen okos. Legyen okos, rendben van, de ne legyen gusztustalan, ha egy mód van rá. Ha ezt kérhetem. De ha még annyit mondhatnék, hogy onnan kintről nagyon egyszerű okosnak lenni, úgy amint mondottam, na de nekünk itt kéne helytállni, és mi nem akarunk innen sehova menni, és én nem akarok sehova menni, pedig jártam már Nyugaton párszor. Kicsit valahogy emberközelbe kéne hozni az egészet, és nem csak az ilyen, olyan, amolyan új szervezeteket meghallgatni, hanem az egyszerű embert is. Amire Önök – úgy látom – nem képesek. Tisztelettel, AKÁRKI.

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.