A reformhoz telefon is kell

A telefonfronton már megkezdődöt a rendszerváltás. Az ellenzék szolidaritását fejezi ki a csehszlovák tüntetőkkel, Medgyessy Moszkvában tárgyal, az Európai Parlament megfigyelői státudt ad Magyarországnak. Erről szólt a Kossuth Rádió és a Szabad Európa Rádió 1989. január 23-án, hétfőn.

A Kossuth Rádió adásából

Időjárásjelentés: Az ország nagy részén erősen felhős az ég, többfelé párás a levegő. Főként a keleti megyékben ónos szitálás is előfordul. A hőmérséklet az országban + 2 és - 3 fok között van. Ma estig az északi országrész felett időnként felszakadozik a felhőzet, másutt folytatódik az erősen felhős, párás, egy-két helyen tartósan ködös idő, időnként gyenge szitálással, ónos szitálással. Az északnyugati szél időnként megélénkül. A hőmérséklet csúcsértéke általában - 1 és + 4 fok között lesz. Késő estére + 2, - 3 fokig hűl le a levegő. 

– Ma kezdődik az idei téli vásár. Az ország csaknem valamennyi ruházati vállalata két héten keresztül 30-40 %-kal olcsóbban kínálja áruit. Ettől az évtől kezdve a vállalatok maguk dönthetik el, hogy mit és milyen mértékben áraznak le. Így várható, hogy bizonyos importcikkeket is olcsóbban lehet majd kapni február 4-ig. 

Sport:

- 2-0-ra győzött Málta szigetén a spanyol labdarúgó-válogatott a magyarok VB-selejtező csoportjában. Ez volt Spanyolország harmadik győzelme. A gólarányuk ijesztő, 8-0.

- Nagy magyar sikerrel zárult a Moszkvai kard elnevezésű, A-kategóriás nemzetközi kardverseny, mert a Bujdosó, Szabó, Csongrádi, Abai összetételű magyar csapat 8-7 arányban legyőzte a szovjet válogatottat. 

Lapszemle – összeállította Tarján Miklós  

A gyógyszertárakban az új árakkal együtt, az előzőnél lényegesen bonyolultabb adminisztráció is bosszantja a  betegeket. Erről ír a MAGYAR HÍRLAP. Kollégánk őrült szisztémának nevezi a gyógyszereladás új rendszerét. Bár a gyógyszerészek angyali türelemmel viselik sorsukat, a cikk szerzője kéri az illetékeseket, lássák be tévedésüket és találjanak praktikusabb  megoldást. 

Az elmúlt héten, az országgyűlés kulturális és külügyi bizottságának ülésén kifogásolták azt, hogy a külügyben sok az úgynevezett ejtőernyős. Olyanok kapnak fontos diplomáciai pozíciókat, akik más területeken már leszerepeltek. A Külügyminisztérium személyzeti főosztályának vezetőjével a MAGYAR HÍRLAP közöl interjút. Kovács Károly szerint nem jellemző, hogy levitézlett politikusok dolgoznának a külügyben. Döntő többségük több nyelvet beszélő, hivatásos diplomata. Nem lenne a külügy sikerágazat, ha nem hozzáértők dolgoznának a magyar diplomáciában. 

Akiknek nem jut a tortából címmel vizsgálódik a NÉPSZABADSÁG a létminimumról, illetve a társadalmi minimumról. A statisztikák szerint egy két gyermekét nevelő házaspár létminimuma a városokban 14 090 forint, míg a községekben 11 040 forint. A számokból kitűnik, hogy a lakosság majd fele a létminimum közelében, vagy ez alatt él. A jelenlegi, stagnálásra építő gazdaságpolitika nem tud a létminimum alatt élők gondjaival, a növekvő szegénységgel megbirkózni. Tehát nem azon kell vitatkoznunk, hogy a tortából kinek mekkora rész jusson, hanem azon, hogyan lehetne nagyobb tortát sütni. 

A NÉPSZABADSÁG az új alkotmánybizottság mellett működő címerbizottság javaslatáról ír. Eszerint ők a Kossuth-címer visszaállítását ajánlják. Ebben a címerben kettős keresztet találhatunk. Ez nyilván többeknek szokatlan lenne, ezért is mondta Kállay István történész, a bizottság elnöke, hogy ma Európában 29 helyen, szocialista országokban is találhatunk kettős keresztet a címerekben.

+ + +  

– Meghalt Weöres Sándor Kossuth-díjas költő. 76 éves korában, hosszú betegség után hunyt el. Weöres Sándor Szombathelyen született, egyetemi tanulmányokat Pécsett folytatott. Rövid ideig jogot, majd földrajzot és történelmet hallgatott, később filozófiai doktorátust szerzett. Első verseskötete 1932-ben jelent meg, Hideg van címmel. A Nyugat köréhez tartozott, kétszer is kapott Baumgarten-díjat. Költészete nem felelt meg az ötvenes évek ideológiájának, életszemléletét gyakran irracionálisnak és nihilistának bélyegezték. 1957-ben látott napvilágot gyűjteményes verseskötete, a Hallgatás tornya, 1964-ben pedig Tűzkút című kötete.Weöres Sándor népszerű gyermekverseket is írt, ilyen pl. a Bóbita című könyv 1955-ből. Műfordítóként is dolgozott. Antik szerzőket, indiai, kínai és modern külföldi költők műveit tolmácsolta magyarul. 75. születésnapján a Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjével ismerték el Weöres Sándor költői munkáját. 

+ + +  

– Hajnalban tűz volt a TV-ben, közelebbről a Híradó szobáiban. A telefonvonal túlsó végén Aczél Endre főszerkesztő. Milyen látvány fogadott? 

A. E.: Rettenetes, holdbéli táj, remélem, hogy este 8-kor ezt a TV-nézőknek meg tudjuk mutatni. Ez annyit jelent, hogy Híradó is lesz, bár ennek a jövője pillanatnyilag teljesen bizonytalan. Ugyanis dacára annak, hogy a szerkesztői szobák közül csak egy égett le teljesen, valamennyi műszaki berendezésével együtt, a tragédia az, hogy az összes vezeték is tönkrement, tehát nincs kapcsolatunk se egymással, se a külvilággal, nem tudjuk behozni a nemzetközi hírcseréből a felvételeket. Tehát egyáltalán nem vagyunk hívhatók és nem tudunk kifelé hívni. Márpedig ez egy hírműsor esetében egy abszurdum, ezzel nem lehet együttélni. Nekikezdünk költözni valami ideiglenes helyre, ahova persze majd ki kell a kábeleket húzni, a vezetékeket, az isten tudja. Egyelőre itt vonulnak az orrom előtt a tűzoltók, itt ülünk a TV portáján és innen intézem a dolgaimat. […] 

– Mi okozhat reggel fél 4-kor tüzet? 

A. E.: Erre a tűzoltóknak van egy válasza: még nem tudjuk, de vizsgáljuk. Úgyhogy ennél többet én se tudok mondani. […]  

+ + +  

– Az  OTP devizaügyleteinek bonyolításáról nem túl sok jót hallani mostanában. Hosszú az átfutási idő, nagy a tumultus, órákig kell sorban állni.  Nos, az eurocsekk kibocsátásával az Országos Takarékpénztárnak sikerült elérnie, hogy a szocialista országok közül először hazai állampolgárok vehessék igénybe a külföldi bankok szolgáltatásait. A sajtótájékoztatóval Kardos Ernő jelentkezik. 

K. E.: Az eurocsekk Magyarországon holnaptól, az OTP-fiókoknál váltható. A szükséges fedezet 35 ezer forintnak megfelelő deviza a BC-, vagy devizaszámlán. Hogy kinek lesz erre nálunk dollárja, fontja, vagy yenje, azt még nem lehet tudni. A szakemberek arra számítanak, hogy a pénzintézetnél eddig is meglévő 400 ezer számlatulajdonos közül biztosan akad olyan magánszemély, aki egyszerűsíteni akarja külföldi vásárlásait, vagy a turistaútján nem akar aprópénzzel bajlódni. Mert a kis EC egyszerűsíti a fizetés módját, a hozzátartozó űrlapokat a vásárláskor egyszerűen csak ki kell állítani. A csekk fedezetéért az OTP vállal nemzetközi garanciát, nyilván az előzetes procedúra után. Mint mondtam, a csekket már holnaptól lehet igényelni, kb. két hétig kell várni rá. A turistavalutát egyelőre nem tehetjük át az EC-re, ehhez bizonyos jogszabályoknak még változniuk kell, viszont az OTP nem zárkózik el ettől a szolgáltatástól. Egyébként a pénzintézet azt várja az eurócsekk bevezetésétől, hogy kisebb lesz a forgalma, tehát kulturáltabban tudja ügyfeleit ellátni. És kisebb lesz a valutaforgalma is, tehát nem kell széttárt kézzel jelezni, hogy sajnos nincs schilling, hiszen van eurocsekk. 

+ + +  

– A reformhoz telefon is kell. Ráadásul korszerű telex- és telefonhálózat nélkül még a gazdasági versenyképesség esélyeit is elveszítjük. Nos, a ma megkezdődött rendszerváltás – postai szaknyelven így hívják a nemzetközi távhívó központ átszerelését – fontos lépés ahhoz, hogy ne az utolsók között kullogjunk Európában. Mit észlel az előfizető a nemzetközi központ próbaüzeméből? Bertalan Sándor, a Posta helyközi távbeszélő igazgatóságának vezetője válaszol. 

B. S.: Most kapcsoljuk át az összes nemzetközi vonalunkat az új központra és ez alatt az időszak alatt valószínű nem fog javulás bekövetkezni. Változások lesznek, de reméljük, hogy az előfizetők ebből semmit nem fognak észrevenni. Azt észlelheti, hogy vagy később kap második tárcsahangot, vagy foglaltsági hangot kap, de olyan nem fog előfordulni, hogy folyó beszélgetés megszakad az átkapcsolás miatt. 

– A Magyar Posta központjai meglehetősen vegyes összetételűek. Vannak kézi kapcsolásúak és mint ez a központ is, elektronikus központok is. Viszont a minőséget a leggyengébb, a kézi kapcsolású központ határozza meg. Hogyan illeszthető egyáltalán egy elektromechanikus, tehát mozgó alkatrészt tartalmazó rendszerbe egy ilyen elektronikus központ? 

B. S.: Azt hiszem, rátapintott a problémánknak az érzékeny pontjára, hogy az együttműködés a régi technikával bizonyos problémákat vet fel. Ezeknek a megoldása részben pluszpénzeket is igényel, de az élet nem állhat meg, folytatnunk kell az új technika bevezetését ahhoz, hogy 2000-re elérjük a mai európai távbeszélőszínvonalat. 

– Nem lett volna célszerűbb, hogyha egy ilyen korszerű központ helyett egy olcsóbb, de nem az elsődleges technikát megvalósító központot vásárolnak?   

B. S.: Felmerült ennek a variációnak is a lehetősége, de a Posta vezetése – szerintem nagyon helyesen – úgy döntött, hogy át kell térnünk az új technika alkalmazására. Mert ha most nem  térünk át, akkor további lemaradás várható az európai és a világszínvonalhoz képest.  

+ + +  

– Évekig politikai, hivatali ellenségeskedés és így titok övezte a Nyilvánosság Klub működését, amely mára országos egyesületté szerveződött. És mivel helyzete a helyzet miatt megváltozott, beszámolhatunk ma tartott sajtótájékoztatójukról. A tudósító Sándor Anikó. 

S. A.: Először bemutatkozott a most alakult megfigyelő bizottság, amely a tájékoztatás szabadságát sértő intékedések összegyűjtését tekinti feladatának. A lapáremelésekről az egyesület álláspontja az volt, hogy százezreket foszt meg a tájékozódástól. A sürgősen megoldandó gondok között szóba került, hogy minél előbb fel kell oldani a papírimport tilalmát, hogy elkerülhetetlen, hogy a lapok önfenntartók legyenek, és hogy mielőbb meg kell szüntetni a Posta terjesztési monopolhelyzetét. Farkas Zoltán, a Magyar Rádió munkatársa egy új akció ötletével állt elő, aminek röviden ezt a címet adta: Hagyd a buszon, ha elolvastad és  nincs rá szükséged már, hagyd az ülésen, az asztalon, a pulton, hátha valaki olyan találja meg, aki másképp nem jutna hozzá. Szó volt az ÉS körül kialakult laptulajdonjogi vitáról. Az Írószövetségnek legyen külön lapja, de az Élet és Irodalomnak hagyják meg azt a jogot hogy maga döntse el, kinek a lapja akar lenni. Ez az egyesület állásfoglalása. Ruttner György az Országgyűlési Tudósítások c. lap engedélyezéséről és gondjairól számolt be. Az újság egyelőre ráfizetéses a kiadónak, a szerkesztőségnek nincs helye, és a terjesztést sem sikerült megfelelően megoldani. Végül pedig arról, ami e pillanatban leginkább foglalkoztatja a közvéleményt, a Reform c. hetilap „Az év reformembere” szavazatai körül kialakult sajtóbotrányáról. [A Reform január 20-i számában az olvasható, hogy a beérkezett levelek száma 4900, és az olvasók szavazatai alapján „Az év reformembere” Grósz Károly.]  A Nyilvánosság Klub országos egyesület háromtagú ad hoc bizottságot jelölt ki az ügy tisztázására. Ruttner Györgyöt, a bizottság egyik tagját hallják. 

Ruttner György: Az első összeszámlálásnál kiderült, hogy egyrészt 485 szavazat van és öt üres boríték. Másrészt, Grósz Károlyra érvényesen 110, Pozsgay Imrére érvényesen 112 szavazatot számláltunk össze. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a vizsgálatnak ebben a szakaszában közölte Tőke Péter, a Reform főszerkesztője, hogy kéri annak a jegyzőkönyvezését, hogy néhány levél a fotósnál van. Mi kértük természetesen, hogy azokat is hozzák be és tegyék hozzá a többihez, mert sürgősen kiterjesztjük ezekre is a vizsgálatot. Azt a választ kaptuk – és ezt szó szerint rögzíti a jegyzőkönyv –, hogy ezeket az egyik kolléga kidobta, nincs a most vizsgált levelek között. Előkerült mégis három szavazat, állítólag ez azok között volt, amik érvényesen beérkeztek. Mi a vizsgálatban rögzített tényeket fenntartjuk mindenben, amit a jelentésünkben írtunk, nem tudjuk, hogy szándék, célzatosság vagy tévedés vezetett ahhoz, hogy a sorrendet felcserélték. 

+ + +  

– Az állami lakások értékesítése lassan halad, mert a tanácsok nem érdekeltek az eladásban – állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. A tanácsok ugyanis a lakások fenntartáshoz pénzt kapnak az állami költségvetésből, és így nem  szorulnak rá az eladásból származó bevételre, mert az különben is alacsony, ráadásul a vevők számos törlesztési kedvezményt kapnak. Ugyanakkor, az eladás jelentős adminsiztrációt ró a tanácsokra. Gondot jelent az is, hogy a lakók a nemrégen felújított lakásokat kívánják megvenni, így a tanács kezelésében túlsúlyba kerülnek azok az épületek, amelyeket renoválni kell – közli a népi ellenőrök vizsgálati jelentése. 

+ + +  

– Az egyetemi és főiskolai felvételiknél az intézmények a jövőben jóval több kérdést dönthetnek el saját hatáskörükben, mint korábban. A Művelődésügyi Minisztériumban egyebek között arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy az intézmények a felvételi irányszámoktól lefelé és felfelé is eltérhetnek és megszűnnek a jelentkezőknek korábban nyújtott bizonyos előnyök. Átjelentkezést csak olyan főiskolára vagy egyetemre lehet kérni, ahol mindkét vizsgatárgy azonos az első helyen megjelöltével. Korábban elég volt, hogyha az egyik tantárgy megegyezett. Megváltozik a fellebbezési rendszer is. Az írásbeli vizsga után a felvételiző megnézheti a kijavított dolgozatát, a szóbeli után megtudhatja az elért pontszámot. Ha úgy érzi, hogy szabálytalanul jártak el, akkor két napon belül panaszt tehet az intézmény vezetőjénél. Ha a panaszát szabályellenesen utasítják el, akkor a pályázó az egyetem vagy főiskola vezetőjénél fellebbezhet. Ha nem adnak igazat neki, akkor a fellebbezését továbbítják a minisztérimhoz, ahol újból megvizsgálják a beadványt. 

+ + + 

– A KGST együttműködési módszereinek átalakításáról tárgyal Moszkvában a szervezet végrehajtó bizottsága. Az ülésen Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes képviseli. A tanáskozáson megvitatják a szocialista integráció problémáit, valamint a KGST és más nemzetközi gazdasági szervezetek kapcsolatait. 

+ + +  

– Az Európai Parlamentben valószínűleg megfigyelő státust létesítenek a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország számára. Az erről szóló javaslatot azzal indokolta az Európa Tanács külügyekkel foglalkozó bizottsága, hogy mindhárom országban haladás történt az emberi jogok gyakorlásában. Az Európai Parlament évente háromszor ülésezik Strasbourgban és kizárólag tőkés országok a tagjai. 

A Szabad Európa Rádió adásából 

Gadó György: Budapest II. kerületében a minap jött létre a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. Ott voltam, nem történt semmi szenzációs, az ilyesmi ma már a politikai élet megszokott hétköznapi eseménye. Mégis mindenütt adódik egy kis sajátos mozzanat, ami egyedi színezetet ad az eseménynek. 

Az 1947-es választásokon a Kisgazdapárt 60 százalékot kapott ebben a kerületben. Pártay Tivadar, a most újraszerveződött párt elnöke és akkori országgyűlési képviselője évtizedek óta lakik a városrészben. 1949. február 1-jén éjjel, az akkori Átrium – ma Május 1. – moziból hívtak el egy típerces beszélgetésre – mesélte most a helyi csoport alakuló ülésén. A 10 percből 56 hónap lett. Az idős politikus másodszor is megjárta aztán az államvédelem börtönét, 1956-ban, a forradalom idején ugyanis hozzákezdett a kerületben pártja feltámasztásához. Most megint ezen fáradozik, és a 100-120 főnyi közönség előtt a Kisgazdapárt programjáról szólt. Az 1931-ben alakult párt egykori, úgynevezett békési programja a megváltozott társadalmi feltételek között is legalább 60 százalékban időszerű még – hangoztatja, de hozzáteszi, hogy a mai zavaros helyzetben felelőtlenség lenne kialakult programmal előállni. A párt mai programja nagyobbrészt azt tartalmazza majd, hogy mit nem lehet csinálni, mit kell kijavítani. Vannak azonban pozitív módon megfogalmazható tennivalók is, ilyen például a földviszonyok rendezése. A reménytelenül ráfizetéses állami gazdaságok és tszcs-k földjét magánkézbe kell adni. Igen fontos feladat a családvédelem, valamint a felnőttoktatás terén a rég bevált népfőiskolák újraindítása.Pártay Tivadar jegyzet nélkül, rögtönözve beszélt, de mondatai gyakorlott szónokot és rutinos politikust mutatnak. Egy hallgató hozzászólására reflektálva, röviden, de nagyon határozottan jegyzi meg: mi nem vagyunk alternatívok, mi párt vagyunk, és mindenkinek az ellenzéke leszünk, akinek a szándékai nem a nemzet érdekeit szolgálják.  

Röviden, de figyelmet érdemlő szavakkal szólt a gyűlésen Bába Iván. Kulcskérdés – mondotta –, hogy Magyarország a kis- és középvállalkozók országa legyen. Ezért a Kisgazdapárt programjának igen lényeges tétele, hogy a párt a vállalkozók pártja is kíván lenni. Új polgárosodásra van szükség – mondta Bába Iván, aki korábban a Szabad Kezdeményezések Hálózatában tevékenykedett, de most a párthoz csatlakozott. Szintén a pártprogramra tett észrevételt Csapó László, egy fiatal földműves, aki az egyik borsodi faluból jött el erre a gyűlésre. Miért nem foglalkoznak a termőföld védelmével – kérdezte. A művelhető földek egyre fogyatkoznak. Felszólalt a gyűlésen Bánffy György országgyűlési képviselő, az ismert színművész is. Bele kell tanulni a politikába – mondotta –, amiről leszoktattak bennünket. Felkészült emberekre van szükség, idejében kell gondoskodni jelöltekről a választásokra. 

Az alakulógyűlés a Népfront helyiségében zajlott le. Hegedűs Sándor, a kerület Népfront-titkára szerint a Kisgazdapártnak szerzett jogai vannak a Népfrontnál. Jezsó István, a gyűlés szervezője megköszönte a kapott és a továbbiakra is megígért segítséget, de hozzátette: kívánatos, hogy a Hazafias Népfront helyiségeit mindenki állampolgári jogon használhassa, hiszen azok közvagyont képeznek.  

+ + + 

Nagy András: A nagymarosi vízlépcső építése ellen tiltakozó környezetvédő mozgalmak sajtótájékoztatón jelentették be, hogy február 8-án rendezik meg a második országos Duna-napot. Ezen a napon Budapesten és az ország több városában, egyidejűleg több színhelyen népszavazást követelő aláírásokat gyűjtenek. Az aláírásgyűjtés a múlt év októberi, a vízlépcső építésének folytatása mellett határozott parlamenti szavazás után kezdődött. Az eddig összegyűjtött aláírások száma meghaladja a százezret. […] Mert sokan nem tudják, megemlítjük, hogy az ilyen fajta nyilvános aláírágyűjtés az alkotmánnyal egybehangzó, teljesen törvényes, és épp a zavarása, akadályozása ütközik jogszabályba. A szervezők azért is választották feburár 8-át az akció napjául, hogy megemlékezzenek az osztrák és magyar környezetvédők pontosan három évvel korábbi, békésnek szánt Duna-parti sétájáról. A felvonulást akkor a rendőrség betiltotta, sokakat minden ok nélkül brutálisan bántalmazott. 

A sajtótájékoztató második pontjaként a január 28-29-én, Zöldhullám néven tartandó alternatív konferencia részletes programját ismertették. A nagyszámú előadást és rövidebb tájékoztatót ígérő kétnapos rendezvény olyan témákat érint majd, mint az alternatív környezetvédő mozgalmak elméleti háttere, az állam- és környezetvédelem kapcsolata, az ökológiai szemléletmód és a társadalom viszonya, az alternatív, vagy xenid technológiák és hasonlók. […] 

Felolvassuk a Nagymaros Bizottság tiltakozását: 

„A bős-nagymarosi vízierőmű építését ellenző Nagymaros Bizottság – népszavazást követelve – ismét aláírást gyűjtött 1989. január 20-án, a sajtóban előre meghirdetett helyszíneken, a Keleti, a Déli és a Nyugati pályaudvarok aluljáróiban. Az alkotmányos jogukat gyakorló aktivistákat a Nyugati pályaudvarnál 16 óra 15 perckor öt rendőr – többek közt Mihalik Miklós és Pálinkás Ferenc – igazoltatták és megakadályozták abban, hogy az aláírásra felhívó plakátot kitegyék, illetve a kezükben tartsák. Az aláírni szándékozókat előállítással fenyegették és megrágalmazták őket azzal, hogy valakik tevékenységükért megfizetik őket. Egyikük kijelentette, hogy ez a gyülekezés nincs engedélyezve. Az aláíró civileket az eljáró rendőrök, a szabadságon lévő kiskatonákat a katonai rendészet zaklatta. 

Tiltakozunk egyes rendőri és katonai szervek alkotmányellenes túlkapásai miatt. Követeljük a felelősségrevonást és a hasonló esetek megelőzését. 

Budapest, 1989. január 20.

A Nagymaros Bizottság vezetősége” 

+ + +  

– Egy hete kezdődtek a prágai tüntetések. Már beszámoltunk a Fidesz akciójáról, most ismertetjük más független mozgalmak tiltakozását is. Felolvassuk a Magyar Demokrata Fórum nyilatkozatát. 

"Megdöbbenéssel értesültünk a prágai eseményekről. Előkerült hát a gumibot, a vízágyú és a könnygázgránát. Megint ez a válasz a kritikára, a megújuláskeresésre és a reformkezdeményezésekre. Hiába bizonyította be közös közép-európai múltunk megannyi történése ennek a hatalmi konokságnak pusztító, reakciós voltát, újra vannak, akik ezt a sötét utat választják.  

Barátaink! Csehszlovák fiatalok, prágai demokraták!

A Magyar Demokrata Fórum egész tagsága együtt érez veletek, és óvó, féltő figyelemmel követi sorsotok alakulását. 

Budapest, 1989. január 17.

A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége. 

Budapest: 1989. január 17." 

– Ehhez csatlakozott az MDF szombaton létrejött III.kerületi szervezete is. Most ismertetjük a Szabad Demokraták Szövetsége táviratát. 

„A Charta ’77 szóvivőinek 

Kedves Barátaink! 

Köszönjük bátor fellépésteket Jan Palach önkéntes mártírhalálának 20. évfordulóján. Szolidárisak vagyunk a szabadságért és demokráciáért folytatott harcotokkal. Elítéljük a hatóságok szégyenteljes eljárását a tüntető tömegekkel szemben. A terror és a rágalmak nem fedhetik el azt a tényt, hogy a sztálinista diktatúra Csehszlovákiában is még napjait éli. 

Budapest, 1989. január 19.

A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői nevében: Kőszeg Ferenc, Mécs Imre, Solt Ottilia” 

– A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felemelte hangját. 

„A TDDSZ országos választmánya megdöbbenéssel értesült a januári prágai békés megemlékezések brutális, rendőri erőszakkal történt feloszlatásáról. Tiltakozunk az emberi jogok durva megsértése ellen, és követeljük a letartóztatottak szabadonbocsátását.

Budapest, 1989. január 18.”  

A témáról bővebben az OSA honlapján olvashat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!