Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Újraírják a történelemkönyveket

2009.01.30. 07:48
0 hozzászólás

Néhány iskolát visszaadnak az egyházaknak, de ez nem jelenti azt, hogy visszacsinálnák az oktatás államosítását - jelentette be a művelődési miniszter. Újabb termékek drágulnak, a feszült küldöttgyűlést letudó MÚOSZ újságírókat rehabilitálna. De megéri-e tőzsdézni a hamarosan újrainduló pesti tőzsdén? Erről szólt a Kossuth és a Szabad Európa 1989. január 30-án. 

Kossuth Rádió

 

Időjárásjelentés: Az országban borult az ég, több helyen párás a levegő. Foltokban, főként a nyugati országrészben köd van. Gyenge a légmozgás. A hőmérséklet  nulla és -4 fok között van. Ma folytatódik a túlnyomóan borult, párás idő. Szórványosan előfordulhat gyenge szitálás, csak kissé szakadozik fel a felhőzet. Gyenge marad a légmozgás. A hőmérséklet kora délután -1 és +3, késő este nulla és -3 fok között várható. 

Lapszemle – Vrannai Katalin összeállításában 

A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága nyilatkozatot tett közzé a saját és a NATO fegyveres erőinek és fegyverzetének arányáról. A dokumentumot valamennyi napilap közli. A honvédelmi miniszterek szerint egyre időszerűbbé válik az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai még 1988 márciusában tettek, miszerint a két katonapolitikai szövetségnek hivatalosan ki kell cserélnie egymás között az európai fegyveres erőkre és hagyományos fegyverzetre vonatkozó számadatokat. A NATO-országok nem adtak pozitív választ erre a javaslatra és egyoldalúan tendenciózus, önkényesen kiragadott adatokat publikáltak. Ebből is kiindulva, a Varsói Szerződés publikálja saját adatait, továbbá a NATO-ra vonatkozó felmérését. A mellékelt táblázatokból kitűnik, hogy a szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávetőlegesen egyenlő létszáma mellett a NATO – a haditengerészeti erők létszámát tekintve – kétszeresen felülmúlja a Varsói Szerződés szervezetét. A NATO pl. a harcászati légierő tekintetében fölényben van, míg a Varsói Szerződésnek egyebek között harckocsikból és elfogó harci vadászrepülőgépekből van több. A honvédelmi miniszteri bizottság szerint, Európa érdekében meg kell szüntetni a meglévő aráytalanságokat. Csökkenteni kell a legveszélyesebb támadófegyver fajtákat, alacsonyabb szintre kell hozni a fegyveres erőket, továbbá át kell alakítani a Varsói Szerződés és a NATO katonai struktúráját, hogy kifejezetten védelmi jelleget kölcsönözzenek nekik. 

El kell-e adni a kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatokhoz tartozó boltokat, hogy felszámolják ezeket a nagyvállalatokat? Gál Zsuzsa, a NÉPSZABADSÁG munkatársa korábbi cikkére rengeteg választ kapott. Az eladásokat a cikkben a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője szorgalmazta, az erre küldött levelekben, a különböző vállalatok vezetői különböző indoklással tiltakoznak. Gál Zsuzsa szerint szükség van a monopóliumok megszüntetésére, nem kell hatalmas vállalati központnak irányítania a sarki fűszerest. Ám az átszervezést nem lehet hatalmi szóval véghez vinni. 

A magyar értéktőzsde Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban, egy 100 négyzetméter körüli helyiségben lesz – mondta Járai Zsigmond, a Tőzsdetanács elnöke a NÉPSZAVA munkatársának. Hozzáfűzte, hogy tulajdonképpen már most is létezik nálunk tőzsde, és tavaly a bankok forgalma több mint 20 milliárd volt. 

Végül még egy cikk a MAGYAR HIRLAP-ból. Cservenka Ferencné képviselő visszahívásához több mint 4 ezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Demokrata Fórum gödöllői csoportja. A viszahívás megkezdéséhez 3 ezer aláírás is elég lenne. 

+ + + 

Grósz Károly úgy véli, hogy az utóbbi hónapokban többet is lehetett volna tenni a megújulásért, ám hogy ez nem így van, annak az az egyik oka, hogy a pártvezetésben nem alakult ki emberi egység. A főtitkár a davosi nemzetközi fórumról hazatérőben, a repülőgépen adott interjút a Magyar Hírlap és a Népszabadság tudósítójának. Rámutatott, hogy a vezetésben lévő tulajdonságbeli és munkastílusbeli különbség kezd politikai különbözőséggé válni, és mintha feltűnne a tartalmi egység hiánya is. Grósz Károly ezt annak kapcsán fejtette ki, hogy felidézték neki Pozsgay Imre szombati nyilatkozatát, amely szerint 1956 népfelkelés volt, ill. Berecz János véleményét, amely szerint a párt nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására. A főtitkár úgy értékelte, hogy az utóbbi négy évtized eseményeit vizsgáló munkabizottság tevékenysége alapján a politikai következtetéseket nem egy ember, hanem a Központi Bizottság vonja majd le, a vita azonban még hátravan. Kifejtette azt is, lehet, hogy Pozsgay Imrének és a bizottságnak vannak dokumentumai a népfelkelésről szóló megállapítás alátámasztására, ő azonban még nem találkozott ilyen okmányokkal.  

A továbbiakban a politikus megállapította, hogy a párt reformpolitikáját kívülről jobbról, belülről pedig balról támadják, ugyanakkor a közvélemény egy része türelmetlen, parttalan nyomást gyakorol, tagadja az utóbbi harminc év minden értékét. Grósz Károly kijelentette, hogy 1956 után a vezetés felszámolta a korábbi szerkezetet, de ami a fő hiba volt, nem épített ki intézményes rendszert a korábbi hibák kiküszöbölésére. Egy idő után pedig meggyengült az önkontrollja, megerősödött a pártállam-koncepció, megszaporodtak a szubjektív tévedések. A jelenről szólva a gondok közé sorolta, hogy a gazdaság nem nyújt elég sikerélményt, jóllehet az elmúlt év gazdaságilag az egyik legeredményesebb esztendő volt. Elismerte azonban azt is, hogy a hangoskodók reális gondokat kérnek számon, de nem veszik figyelembe az objektív lehetőségeket. Úgy értékelte, hogy a májusi pártértekezlet óta romlanak a feltételek a reformprogram végrehajtásához. Ez részben a társadalmi körülmények, részben pedig a vezetésben meglévő különbözőségek miatt van így. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a KB vonja le a következtetéseket, ha úgy látja, hogy a Politikai Bizottság, vagy a főtitkár, vagy a titkárok a jelen helyzetben nem tudják betölteni feladatukat, ez esetben – tette hozzá – meg kell próbálni egy új vezetéssel. 

+ + +  

A Magyar Gazdasági Kamara változatlanul szükségesnek tartja a vállalkozási feltételek javítását, a reform következetes végigvitelét. Minél előbb el kell készíteni és meg kell valósítani a piacgazdaság megteremtését szolgáló kormányzati csomagtervet. A Kamara elnökségi ülésén szorgalmazták a bérreform mielőbbi megvalósítását, a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását. 

Németh Miklós nemzeti összefogást sürgetett a válság leküzdésére és a magyar szocializmus modelljének kiépítésére. A kormányfő, a PB tagja a Gazdasági Kamara elnökségi ülésén szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az extenzív jellegű szocializmus modellje van válságban, ám ha ezt nem sikerül leküzdeni, akkor az egész rendszer válsága következik be. A kivezető útról szólva hangsúlyozta, hogy megfelelő szerephez kell juttatni a pénzt és a piacot. A hatékonyabb gazdálkodás, ill. a kiadások csökkentésének témakörét érintve jelentette be, hogy Magyarország idén és jövőre mintegy 9 %-kal leépíti a néphadsereg létszámát, és ennek megfelelően leépíti a fegyverzet, illetve a haditechnikai eszközök mennyiségét is A magyar lépés célja, hogy országunk hozzájáruljon azoknak a tárgyalásoknak a sikeréhez, amelyek márciusban az osztrák fővárosban kezdődnek az európai hagyományos erők korlátozásáról. Mint munkatársunknak Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter elmondta, több mint 9000 katonát, 251 harckocsit és egy vadászrepülő-századot érint a többi között a csökkentés. 

[Németh Miklós felszólalásáról részletes tudósítás olvasható a ráadásban.] 

+ + +  

Magyarország tavalyi, tőkés elszámolású külkereskedelmi egyenlege 900 millió dollárral javult az előző évihez képest, így a vártnál nagyobb, több mint félmilliárd dolláros aktívum alakult ki. A külkereskedelemben, hosszú évek óta először, javultak számunkra a cserearányok – egyebek között erről beszélt Beck Tamás kereskedelmi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Kedvező, hogy a legigényesebb piacon, a fejlett tőkés országokban sikerült számottevően bővíteni az exportot, igaz, zömében ipari alapanyagok és élelmiszergazdasági termékek kivitelével. A rubelelszámolású import kisebb volt a tavalyinál, emiatt a szocialista országokba irányuló exportot sem lehetett bővíteni. Az előző évinél kedvezőtlenebbek az eredmények az idegenforgalomban. Az egyenleg 100-120 millió dolláros aktívummal zárult, ami viszont csupán a 30 százaléka az 1987. évinek. Ennek oka a világútlevél bevezetése, a nagyobb utazási kedv. Beck Tamás elmondta azt is, hogy a belső piacon továbbra is egyensúly van, de a választék, a minőség kívánni valót hagy maga után. Mivel egyelőre nincs lehetőség a belső fogyasztás növelésére, az a cél, hogy a kereskedelem a korábbinál magasabb színvonalon elégítse ki a lakossági igényeket. Ami a fogyasztási cikkek importját illeti, a kínálat javítását szolgálhatja a külföldi vásárlások részleges liberizálása, a kötöttségek oldása – hangsúlyozta a kereskedelmi miniszter. 

+ + + 

Élelmiszeráremelés lesz ma és a következő napokban. Elsősorban az édesipari termékek, köztük a kekszek, ostyák és csokoládék ára nő, átlagosan 15 %-kal. De drágulnak a gyümölcslevek, a szörpök és a Coca-Cola is. Február 1-jétől drágábban árusítják a szocialista országokból vásárolt konzerveket, szeszesitalokat. Az Országos Árhivatal elnöke elmondta, hogy az áremelés többezer féle cikket érint. Közölte, hogy ezeket az áremeléseket korábban előre jelezték, így azok beleillenek az éves tervben számított ütemezésbe. 

+ + + 

A MÚOSZ kétnapos küldöttgyűlés után, tegnap, a késő esti órákban Baló Györgyöt elnökké, Szegő Tamást pedig főtitkárrá választotta. A választás után interjút készítettünk Baló GyörggyGyörggyel. 

– Három napon át vajúdtak a hegyek. Vajon mi az, ami végülis megszületett, mi az, ami lehet az Újságírók Országos Szövetségéből? 

Baló: Volt olyan pillanat, amikor sokan azt hitték, hogy a MÚOSZ működésképtelenné válhat. De szerencsére ez nem következett be. Ez egy indulatos, ha úgy tetszik izgalmas, ha úgy tetszik feszült, drámai közgyűlés volt. Aminek az eredménye végülis, hogy szervezetileg adottak a keretei annak, hogy másfajta MÚOSZ működjön mondjuk február 1-jétől kezdve, mint ami eddig volt. [...] 

– Roppant éles, indulatos, sértő és sértődött hozzászólások is elhangzottak a három nap  folyamán. Baló György egyik hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy ez a közgyűlés majdhogynem pontos lenyomata a mai magyar valóságnak. 

Baló: Igen, de miért ne lenne az? Az újságírók Magyarországon – több mint hatezren tagjai a MÚOSZ-nak – végülis egy olyan országban élnek és dolgoznak, ami válságos korszakban van. Olyan kollégákról, olyan emberekről van szó, akik ennek az országnak a társadalmával lépten-nyomon, nagyon sok helyen és sokféle képpen érintkeznek. Azon kívül, maguk is tele vannak feszültségekkel, indulatokkal, sérelmekkel, mérgekkel, dühökkel – részben társadalmi okokból, részben politikai okokból, részben szövetségi okokból, részben egymás ellen, ennek egy tekintélyes része kijött a közgyűlésen. De végülis maradt egy egységes MÚOSZ, amely másképp lesz szervezve mint eddig volt. 

– Nagyon sokféle határozatot elfogadott a hétvége során a közgyűlés, ezek közül kettőt nem félnék történelminek nevezni. Az egyikben a közgyűlés kiállt a sajtószabadság egy és oszthatatlan eszméje mellett. A szamizdatirodalmat, a szamizdatkiadványokat szolidaritásáról biztosította és követelte ezek szabad kiadását és terjesztését. Baló György adósságként értelmezte ezt a határozatot. 

Baló: Amelynek – ha már adottságnak nevezzük – a törlesztésével vagy megfizetésével nagyon elkéstünk, de azért mégis ez a közgyűlés – és ezt örömmel mondhatom – igen nagy szótöbbséggel fogadta el azt az elvi nyilatkozatot, amely kimondja, hogy a nyilvánosság egy és oszthatatlan, hogy az újságíró nem különböztethet meg első-és második nyilvánosságot, ha a szólás- és véleményszabadság egyetemes eszméit tiszteletben tartja. Ezt sokkal korábban meg kellett volna tennie a MÚOSZ-nak. Most megtettük és örülök, hogy megtettük.  

– Egy másik határozat szerint az MÚOSZ rehabilitálni kívánja azokat, akiket korábbi politikai tevékenységük, elsősorban 1956-os tevékenységük miatt eltávolítottak nemcsak a szövetségből, hanem a szakma környékéről is. 

Baló: Igen, méghozzzá úgy,  hogy ezt a munkát a MÚOSZ szeretné kezdeményezni – a közgyűlés határozata alapján. Gondolunk pl. – hogy csak egy nevet mondjak – Vásárhelyi Miklósra. Voltak korszakok a magyar történelemben, amelyek után, vagy amelyek nyomán – pl. 1949-től, 1952 után, 1956 után, 1968 után, de még a hetvenes években is – a szövetség egyes tagjait kizárták, eltávolították és így tovább. Szeretnénk kezdeményezni azt, hogy ezeket az embereket valamilyen formában újra az újságírók közé fogadhassuk, hogy újra tagjai legyenek az MÚOSZ-nak. De van még egy harmadik elvi nyilatkozat is. Ezt az említett másik kettővel egyenértékűnek tartom, különösen a mai helyzetben. Hadd idézzek belőle egyetlen mondatot: „Abból kiindulva, hogy a demokratikus szocializmus robbanások, véres konfliktusok nélkül lenne kívánatos, hogy megvalósuljon, az újságírásnak első számú kötelessége és felelőssége, hogy úgy tárja  fel a társadalmi feszültségeket, és úgy adjon fórumot az eltérő véleményeknek,  platformoknak, hogy ezt a párbeszédet, a toleranciát, az egymás iránti tiszteletet, a nyílt, érv- és tárgyszerű vitát, végsősoron a közmegegyezést segítse.” Ez szolgálat, de nem egy-egy érdekcsoport, hanem a nép szolgálata. 

+ + +  

Idehaza újraírják az e századi történelemmel foglalkozó általános és középiskolás tankönyveket. Mind Czibere Tibor művelődési miniszter elmondta, a jövő tanévtől már ebből az új könyvből tanulnak az általános iskolák nyolcadik osztályában. A gimnzáiumok és szakközépiskolák négy évfolyama számára egy év múlva készülnek el a munkával. A miniszter a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy néhány iskolát ugyan visszaadnak az egyházaknak, de ez nem jelenti azt, hogy visszacsinálnák az oktatás államosítását.  

+ + +  

Nyers Rezső államminiszter, a PB tagja úgy véli, hogy az újonnan alakuló pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet. A Profil című bécsi hetilapnak adott interjúban megerősítette, hogy az új alkotmányban nem lesz szó az MSZMP vezető szerepéről, annál inkább a parlamentéről. Szerinte a többpártrendszerben tartott választásokon az MSZMP relatív többségre számíthat, a szociáldemokrata párt pedig pozitív szerepet játszhatna, akár mint kolaíciós partner, akár mint ellenzéki párt. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy az MSZMP végülis olyan széles koalícióra törekszik, amelyben helyet kaphatnának a kisgazdák is, tehát amolyan többségi balközép kormány irányítaná az ügyeket Magyarországon. 

+ + + 

Mától tudományos bizottság segíti a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntések előkészítését. A testület – amelynek elnöke Láng István, az Akadémia főtitkára – azt tekinti fő feladatának, hogy közreműködése révén a lehető leggyorsabban érvényesüljenek a kutatási eredmények a vízlépcsőrendszer építése és működtetése során. A szakemberek elsődlegesnek tartják az ökológiai szempontokat, legelőső tevékenységük az lesz, hogy megvizsgálják a bős-nagymarosi beruházással összefüggő eddigi kutatásokat és véleményt mondanak hasznosíthatóságukról.

Szabad Európa Rádió  

– A hír, amely ürügyén a stúdióba kértem gazdasági szakértőnket, Vadász Jánost, rövid. A mai Népszavából megtudhattuk, hogy az értéktőzsde Pesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban lesz. Hadd tegyek fel először egy személyes kérdést. János, szoktál tőzsdézni? 

Vadász János: Kicsiben igen. Persze vagyonom nincs, a fizetésből élek, s amit ebből megtakarítok, az valójában nem sok, és a tőzsdén aztán valóban nevetségesen kevés. De arra kell gondolni, hogy sokmillió ember csinálja ugyanezt mint én, és ez már hatalmas összeget képvisel a tőzsdén is. A tapasztalatom az, ha az ember óvatos, ha nem törekszik arra, hogy gyorsan nyerjen valamit, hanem hosszú távban gondolkodik, és tud várni, és meg tudja osztani a kockázatokat, és állandóan tájékozódik a konjunkturális helyzetről, akkor különösebb baj nem érheti, és hosszú távra nagyon jól tudja kamatoztatni a pénzét. 

– Azt mondtad, hogy az ember óvatos. De bizonyára a tőzsdézés – én legalábbis úgy képzelem – jelent valami izgalmat is. Magad is említetted az információt. A hazai viszonyok között szerinted mikor lesz igazi tőzsde? Egyáltalán, eljön-e az a pillanat, amikor valaki otthon arról gondolkodhat, hogy elmegyek a tőzsdére és az információim birtokában részvényeket veszek? 

Vadász: A tőzsde rögtön létrejön, mihelyt ehhez a feltételek érettek. De Magyarországon nem érettek a feltételek. Ennek a bizonyítéka az, hogy nincs tőzsde. A lényeg az, hogy meg legyen Magyarországon az, amit úgy nevezek: a független tulajdonosok sokasága. Tehát, ha vannak anyagi érdekeltségű tulajdonosok megfelelő számban – és ehhez nem kell olyan nagyon nagy szám –, akkor ők maguk létrehozzák a tőzsdét. Bizonyos feltételek már megvannak. A társasági törvény az első lépés afelé, a szabályozása annak, hogy a tulajdonosok sokasága létrejöjjön. Ezután már csak arra van szükség, hogy kialakuljanak azok az intézmények és az a gyakorlat, amely biztosítja, hogy a nagyközönségnek, minden vállalatnak, az egész társadalomnak pontos áttekintése van minden vállalatról, amelynek a részvényeit a magyar tőzsdén jegyzik. Tehát ehhez szükséges a nyilvánosság, a vállalati mérleg nyilvánosságra hozatala, a hites pénzvizsgálók rendszere, amelyek rendszeresen ellenőrzik ezeket az üzleti könyveket, és bizonyos tőzsdei szabályok, hogy milyen feltételekkel jegyeznek egy-egy vállalati részvényt a tőzsdén. Ha ezek be vannak tartva, és ezek a szabályok a társadalom érdekeit, a tőketulajdonosok érdekeit védik, akkor a tőzsde működése megkezdődhet.  

– Mondjuk hosszú távú tőzsdézése tapasztalata az, hogy megéri tőzsdézni? Jobb befektetés mint a biztonságos, ámde nem olyan nagy kamattal járó betét? 

Vadász: Ha valaki ezeket a feltételeket figyelembe veszi, és veszi hozzá a fáradtságot – mert túlzott nagy fáradtsággal nem jár, de azért bizonyos fáradtsággal jár –, akkor merem azt mondani, hogy hosszú távon ez jobb befektetés, mintha az ember ugyanarra az időre egyszerűen a bankban kötné le a pénzét, vagy kötvényt vásárolna. 

– Azért kérdezem most ezt, mert Magyarországon a növekvő infláció, azt hiszem, különösen aktuálissá teszi az egyéb befektetési formákban való gondolkodást. 

Vadász: Pontosan így van. 

+ + + 

A hét végén az Akadémia kongresszusi termében környezetvédők találkoztak. A konferencia a Zöldhullám címet viselte, és kezdeményezői között ott volt az újjá szerveződött Duna Kör, a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Klubja, az ELTE Természetvédelmi Klubja és a 4-6-0 Békecsoport. Felolvassuk Nagy András tudósítását. 

Az Akadémia várbeli kongresszusi termében megjelentek úgy érezhették, a rendezők kissé túl is teljesítették a tárgykörök és programpontok kiszélesítésének célkitűzését. Váltakozó tárgykörök, megközelítésmódok, különféle szakmai és politikai álláspontok valóságos zuhatagába kerültek. Elméleti előadások hangzottak el az ökológiai világképről, az alternatív mozgalmak filozófiájáról és alapcéljairól, szociológiai jellemzőiről, viszonyukról a technológiai fejlődéshez. Bemutatkoztak a magyarországi ökológiai csoportok képviselői. Külön programfejezet volt a szaktudományok és az ökológiai mozgalmak viszonya. A szaktudósok és a független mozgalmak viszonyában mindenesetre igen fontos változásokat észlelhettünk, szemben az elmúlt esztendőkkel, amikor a politikai nyomás és félelemkeltés a szakkutatók és független aktivisták kapcsolatát inkább eltitkolttá, tartózkodóvá, szórványossá tette. Most olyan egyetemi tanárok vállaltak szereplést, mint R. Várkonyi Ágnes történész, Vida Gábor, Juhász Nagy Pál biológia- és ökológiaprofesszorok, Sárközy Péter agrárprofesszor, Enyedi György földrajztudós. Rendkívül fontos fejleménynek látszik, hogy a környezetvédelmi aktivisták között megjelentek a nép- és közegészségüggyel foglalkozó orvosok is, mint Farkas Ilona, Dávid Anna, Wiltner Willibald. Elmondhatjuk tehát, hogy a politikai hatalomnak, az elmúlt esztendő kitartó erőfeszítése ellenére sem sikerült teljesen elszakítania a magyarországi zöldmozgalmakat a tudományos élettől és a szakértelmiségtől. Sőt, az a frivol hányavetiség, ahogyan a múlt év októberében a parlamentben félresöpörték az Akadémia szakvéleményét a bős-nagymarosi építkezésről, mintha a közeledés útját kövezte volna ki. Talán ezt ismerte fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium is, amelynek képviselői – élükön Rakonczai Zoltán miniszter-helyettessel – szintén részt kértek a konferenciából, sőt, ismételten megbékélési és együttműködési hajlandóságukat hangoztatták a független környezetvédőkkel. 

Ahogyan azonban újból és újból hallatták a minisztériumi küldöttek, a békejobbot nyújtó kezükben ott rejtőzik a bős-nagymarosi építkezés. Ugyanis Magyarországon, sajátos módon, a jelenleg folyó legnagyobb környezetrombolás a Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztérium felügyelete alatt folyik. Így ez a megbékélési és együttműködési kísérlet a hivatalos szervek és a függetlenek között – korainak bizonyult.