Berecz János először beszélt nyíltan a cigánykérdésről

Miért romlott az életszínvonal tíz év alatt? Miben hibázott a párt? És mit kell kezdni a cigánysággal? Híradófelvétel Berecz János, a Központi Bizottság titkárának 1989. január 5-i záhonyi munkásaktívájáról.

A MÁV záhonyi üzemigazgatóságának munkájával ismerkedett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára 1989 első napjaiban, és ha már arra járt, munkásgyűlésen beszélt az ország helyzetéről.

Innentől idéznénk az MTI tudósítását:

"Az az intézményrendszer, amely az elmúlt 40-45 évet jellemezte, részben megállt a helyét, részben rosszul vizsgázott. 1957 után azonban volt lehetőségünk mindezt átalakítani, s éltünk is e lehetőséggel: szakítottunk a sztálinizmus lényegével, s megteremtettük az országban a törvényes rendet.

1960-tól kezdtük ismét jól érezni magunkat az országban, fejlődött a haza és gyarapodott az egyes ember is. Egy lényeges követelménynek azonban nem tettünk eleget: nem szüntettük meg a felülről jövő kezdeményezések, döntések kizárólagos gyakorlatát. Akkor kellett volna egész törvénykezésünket, választási szisztémánkat úgy átalakítani, hogy valóban a nép gyakorolhassa a hatalmat.

Az elmulasztott lépéseket ma kell pótolnunk - mondotta a Politikai Bizottság tagja -, s ez nem kevés áldozattal jár. Szólt a napokban várható áremelések hatásáról, a piacgazdaság megteremtésének a szükségességéről, majd kijelentette: politikai reformelképzeléseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha szigorúan tovább folytatjuk a gazdasági reformokat is. Tudni kell azonban, hogy ma minden szintű gazdasági döntésnél három kényszerítő körülmény érvényesül. Egyrészt nemzetközi hitelünk megőrzése és a gazdasági csőd elkerülése érdekében mindenáron fenn kell tartanunk az ország fizetőképességét. Másrészt számolni kell a lakossági terhek növekedésével. Jóllehet a lakossági fogyasztás csökkentésére nem lehet jövőt építeni, átmenetileg ezt is vállalnunk kell. Harmadrészt nehezít minden mai döntést az a tény, hogy az elmúlt években a párt és a kormány vezetése a lakossági terhek növekedését mindenáron igyekezett megakadályozni.

A Politikai Bizottság tagja részletesen szólt a Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezleten szerzett tapasztalatairól, majd a megyét is érintő cigánykérdésről fejtette ki a véleményét. Ennek a problémának a megoldása nélkül nem lehet sem belső, sem külső nyugalmunk - mondotta. - A cigányok itt élnek velünk, s minden valószínűség szerint magyarnak is vallják magukat. Ha fenntartással, bizalmatlansággal kezeljük őket, arra az egész cigányság fenntartással, sőt gyűlölettel reagál. A mai nehéz helyzetben rendkívül fontos számunkra a közbiztonság, amit nem lehet csak hatalmi eszközökkel, rendőri, bírói intézkedésekkel megteremteni. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a társadalom egy rétegét mi magunk szorítjuk a bűnözés szélére. A megoldás csak az lehet, ha befogadó nép vagyunk, s mindenkivel együtt dolgozunk, aki tisztességesen akar élni ebben az országban. Olyan közösségekre van szükség itt, Szabolcs megyében is, ahol a bizalom az építőerő, s magyarok és cigányok együtt léphetnek fel bármiféle bűnözés ellen."

A híradófelvételt a NAVA bocsátotta rendelkezésünkre, miután a Neumann Kht. csatlakozott az OSA-Index rendszerváltást feldolgozó napi sorozatához. Az MTI 1989-es híreit pedig ide kattintva böngészheti.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!