Rosszabbul élünk, mint húsz éve?

Az biztos, hogy többet ettünk. Jöjjön néhány meglepő statisztikai adat, húszéves ugrásokkal, és két, az 1989. januári áremelések utáni híradórészlettel.

1989-ben 10 571 forintos átlagbért kellett beosztani havonta, 2007-ben 185 017 forintot (a köztes idő KSH-statisztikája itt böngészhető). Ide tartozik az infláció is. 1989-ben 17 százalékos volt (magasabb, mint egy évvel korábban, de nem ez volt a csúcs, 91-ben 35 százalékos volt a pénzromlás). 2008-ban 6,1 százalék volt az infláció (statisztikák 1985-ből itt). Viszont még a 89-es magas infláció mellett sem drágult annyira a háztartási energia, a fűtés, mint tavaly.

1989-ben 5,2 millió volt a gazdaságilag aktívak száma, 2007-ben már csak 4,4 millió. A következő, 1989. januári híradórészletből pedig az derül ki, hogyan csakis ügyeskedésekkel sikerült fenntartani 1989-ben olyan életszínvonalat, mint amilyen a húsz évvel korábbi volt.

Amíg 1988-ban 100 forintból 25-t költöttünk élelmiszerre, 2001-re ez már felment 29,6 százalékra. Aztán 2005-re már többminden belefért egy háztartás költségeibe, kosztra csak 22,8 százalék ment el. Azóta ez az arány megint nő, 2007-ben egy család már ismét majdnem a teljes jövedelmének a negyedét (24,1 százalék) költötte élelemre (bővebb statisztika itt).

Amúgy pedig sokkal kevesebbet eszünk, mint a rendszerváltás idején. Fejenként 7,2 kilóval több húst fogyasztottunk 1990-ben, mint 2006-ban. A tej, tejtermék is jobban fogyott (6,6 kiló oda). Tojásból is 116 darabbal többet törtünk fel, krumpliból 5,6 kilóval többet pucoltunk. Cukorból 9 kilóval fogyott több.

Az élvezeteket is visszafogtuk: a kávé kicsivel, a bor sokkal népszerűbb ugyan most (5,7 literrel több fogy), de zuhant példéul a sörfogyasztás (105,3 vs. 74,2), kevesebb tömény fogy (8,5 vs. 7,3) és ritkábban gyújtunk rá (két kilót füstültünk el 90-ben, másfelet 2006-ban).

Persze lehet, hogy csak egészségesebben élünk. Mert például halat többet eszünk, és a napi tápanyagfogyasztási statisztika is így néz ki: kilojoule (14 150 korábban, 13 740 most), zsír (152,4 vs. 148,3 gramm), szénhidrát (400,6 vs. 386,9 gramm). Mindenféle adat itt.

Végül egy MTI-hír 1989. február 5-éről, a tejtermékek árainak emeléséről:

Az áremelés nyomán az év első hónapjában a várakozásnál kisebb mértékben csökkent a tejipari termékek forgalma; a Tejipari Vállalatok Trösztjének adatai szerint az értékesítés mindössze két százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakától.

Vendégh Ferenc, a tröszt vezérigazgatója elmondotta: legalább  5-7 százalékos forgalomcsökkenést tartottak valószínűnek. Az első hónap adatai azonban ezt nem támasztják alá. Az azonban nyilvánvaló, hogy a különféle tejtermékek esetében lényeges forgalmi eltérés adódott, illetve várható a továbbiakban is. Például a Party
vajkrémek kereslete nem csökkent, ellenkezőleg, mintegy kilenc százalékkal nőtt. A forgalom mintegy 40 százalékát kitevő tasakos tej eladásának a mérséklődése sem számottevő országosan. Budapesten januárban egyáltalán nem csökkent a tejvásárlás, vidéken a visszaesés 4 százalék körüli.

A termékstruktúrában változás tapasztalható. Ellentétben a várakozással, a fogyasztók hosszabb ideje nem keresik a megszokott  mennyiségben a zsírszegénytejeket, a 1,5 és 2,2 százalékos zsírtartalmú tejből kevesebb fogyott, mint az elmúlt év januárjában, ugyanakkor jobban igénylik a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet.

    A továbbiakban is figyelik a forgalom adatait, és az elemzések alapján döntenek a termékszerkezet némi módosításáról. Ha a lakosság igényli, akár 2,5 deciliteres tasakos tejet is szállítanak az üzletekbe. A drágább termékekből szintén növelik a kis csomagolásúak arányát, így például az eddiginél is több 5 dekagrammos vajat
küldenek az üzletekbe. 

További MTI-hírek 1989. február 5-éről a távirati iroda honlapján olvashatók. A NAVA-archívumból nyilvánosságra hozott 89-es Híradó-felvételekből pedig az OSA honlapján látható még több.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!