Miért nem lehet tüntetni a Kossuth téren?

Több független, demokratikus szervezet kérelmet juttatott el az Országgyűléshez, hogy módosítsa a törvényt, amely nem enged semmilyen demonstrációt a Kossuth téren. Történt mindez 1989. február 8-án.

A Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének címzett levélben az 1989. III. törvény 4. paragrafusa szövegének megváltoztatását kéri a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a Szabad Demokraták Szövetsége - írta az MTI 1989. február 8-án. E paragrafus ugyanis úgy szól, hogy "rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér, illetőleg a Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos." Az állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés vagy a kormány munkájáról - hangsúlyozzák a levélben. Betarthatatlan és emellett sérti a nemzeti önérzetet is, hogy például március 15-én, a nemzeti ünnepen egy szál virágot, koszorút ne helyezhessenek el az emberek Kossuth Lajos szobránál. Mindezért kérik: a törvény szövegét oly módon változtassák meg a képviselők, hogy az az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk feltételeit egyidejűleg biztosítsa.

Kossuth tér, 2008

A témával kapcsolatban dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa. - Az említett paragrafus nem a kormány kezdeményezésére került a törvénybe - mondotta dr. Kajdi József. A minisztérium, illetve a Minisztertanács által előterjesztett törvényjavaslat szövege azt tartalmazta, hogy rendezvény meghatározott időben, vagy helyen tiltható be. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament ülésszaka idején betiltható a rendezvény a Kossuth téren, más alkalmakkor viszont nem. - A jelenleg érvényes 4. paragrafus az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága javaslatára került a törvénytervezetbe, s ezt így fogadta el a parlament. A nemzetközi joggyakorlatban egyébként nem ismeretlenek az effajta tiltó rendelkezések. Az NSZK gyülekezési törvénye például a Bundestag, valamint az Alkotmánybíróság környékén megtiltja a felvonulásokat. Országgyűlésünk minden bizonnyal a Parlament tekintélyét kívánta megóvni ezzel a szabállyal.

Természetesen az idézett 4. paragrafus értelmében nemcsak a felvonulásokat kell itt megtiltani, hanem esetleges nagygyűléseket, s az évek óta hagyományos tisztavatási ünnepséget is. - Az eddigi gyakorlatban az Országgyűlés elnökéhez érkező, jogszabály-módosítást indítványozó leveleket továbbították az illetékes tárcához. Az Igazságügyi Minisztérium döntésében - amennyiben véleményét kérik - semmiképpen nem játszik szerepet, hogy egy friss jogszabályról van szó. A tárca azonban maga nem kezdeményezi a törvény módosítását, hiszen ebben az esetben nincs szó - a nemzetközi joggyakorlattól idegen - jogsértésről. Amennyiben azonban egy képviselő indítványozza a gyülekezési jogról szóló törvény e paragrafusának hatályon kívül helyezését, tudomásom szerint a kormány nem tiltakozik ellene.

A hatályos gyülekezési trövényben egyébként nincs olyan korlátozás, hogy a Parlament környékén nem lehet rendezvényeket tartani. Viszont a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében lezárhat területet, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül garantálható-e - írta egy jogvédő 2007. januárban, amikor már száz napja volt ideiglenes műveleti terület a kordonokkal lezárt Kossuth tér.

1989-es hírek az MTI archívumában itt olvashatók.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!