Itthon is kiadták az 1984-et

George Orwell regénye korábban be volt tiltva, majd 50 évvel az eredeti megjelenés után végre olvasható vált itthon is. Az Európa Kiadó a megváltozott helyzetben további, korábban problémásnak minősülő könyvek megjelentetésére készül, de úton van egy új történelmi sorozat is, ami egyebek mellett Horthy Miklós emlékiratait kínálja majd a nyájas olvasónak. Ezt írta az MTI 20 évvel ezelőtt.

Az Európa Könyvkiadó két újonnan megjelent könyvéről, George Orwell: 1984 és Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéről, magyarországi fogadtatásukról, valamint a kiadó terveiről beszélt Osztovits Levente, a kiadó igazgatója azon a rendezvényen, amelyet csütörtök este tartottak a Kossuth Klubban.

 A TIT országos irodalmi választmányával és budapesti
szakosztályával, valamint a Magyar Rádióval közösen rendezett esten
az igazgató emlékeztetett rá: Orwell 1984 című regénye
tulajdonképpen megjelenése, 1949 óta Európának ezen a felén tiltott
mű volt, mert e nagy erejű utópiát, amely egy totalitárius diktatúra
létrejöttéről szól, a hidegháborús szellem megnyilatkozásaként
könyvelték el. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt, s szamizdat
kiadványként hazánkban is terjesztették. Az Európa Kiadó 1984-ben
megpróbálta közreadni, ám akkor még a kiadót eltanácsolták e
szándékától. A mű ismeretében nem igazán érthető, miért nem
engedélyezték megjelenését, miért vált politikai szenzációvá, miért
nem ismerték el irodalmi értékét.

Szolzsenyicin kisregényének újbóli megjelentetését is
voltaképpen az időközben bekövetkezett szovjetunióbeli és
magyarországi fejlemények tették lehetővé. A nagy vitákat kiváltó
elbeszélés világszerte ismertté tette szerzője nevét. Művét az
Európa Könyvkiadó 1963-ban, vagyis megjelenése után egy évvel már
megjelentette, nem számított a tiltott könyvek közé. A szerző
életében és munkásságában bekövetkezett események, majd az a
konfrontáció, amire tulajdonképpen rákényszerítette a brezsnyevi
éra, s amely végül száműzetéséhez vezetett, műveinek további
magyarországi kiadását is megnehezítette, sőt lehetetlenné tette.
Szolzsenyicin külföldön is folytatta a sztálini önkény korszakának
írói feltárását, de újabb művei, közöttük A rákpavilon, illetve A
Gulag szigetcsoport hazájában már nem jelenhettek meg. Az Európa A
rákpavilon közreadását jövőre tervezi, s talán 1990-re napvilágot
láthat A Gulag szigetcsoport is, amelynek fordítása - lévén hosszabb
mű - több időt vesz igénybe. Az igazgató elmondta azt is, hogy
Orwell Állati gazdaság című kisregényét idén májusban adják közre.

Osztovits Levente az ,,elfekvő,, újdonságokkal kapcsolatban
hangsúlyozta, hogy a magyar könyvkiadásnak nincsenek drámaian nagy
adósságai. Szólt arról, hogy a kitűnő jugoszláviai írónak, Danilo
Kisnek két műve vár megjelenésre.

Már előkészületben van A holtak enciklopédiája és Borisz Davidovics
síremléke című regénye. Az Európa Könyvkiadó megjelenteti Jorge
Semprun híres regényét, a Ramon Mercader második halála című művét
is, amely szinte leplezetlenül Trockij sorsának története.

Az igazgató beszámolt arról is, hogy a História folyóirattal
közösen új történelmi sorozatot indítanak Extra Hungariam ...
címmel, amely XX. századi emigráns magyar politikusok, közéleti
személyiségek emlékiratait közli. A sorozat nyitó kötete az
Angliában élő Szász Béla Minden kényszer nélkül című műve lesz. A
könyv a Rajk-per, s a körötte történt jogtiprások, a súlyos
törvénytelenségek krónikája. A sorozat részeként előkészületben van
Nagy Ferenc volt miniszterelnök Amerikában írt önéletrajza, a
Küzdelem a vasfüggöny mögött, s szerkesztik Horthy Miklós
Portugáliában írt emlékiratait. Az igazgató szólt arról is, hogy az
Európa zsebkönyvek formailag és szellemében is megújul az idén s a
mérsékelt érdeklődés miatt befejeződik a Századok, emberek című
történelmi regénysorozat.

Az 1989. február 16-i nap MTI híreit itt olvashatja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!