Nemzeti színek kerültek az úttörő-nyakkendőkre

Az úttörővezetők nem akartak ingyen dolgozni, a gyerekeknek hiányzott a demokrácia, a játék és a természetjárás. Kiderült, végülis nem kell minden gyereknek úttörőnek lenni. Amire viszont szükség van, az a világos, átfogó politikaia program. Összegyűltek a főúttörők 1989. február 22-én.

Ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa - jelentette az MTI.

Az úttörőmozgalom helyzetéről és jövőjéről november óta zajlottak a beszélgetések, viták a szövetség berkein belül. Gyerekek és felnőttek mondták el véleményüket, amelyek olykor egymásnak gyökeresen ellentmondó nézeteket - és tapasztalatokat is - tükröztek. A beszélgetésekben résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az úttörőszövetségnek világos, átfogó politikai programmal kell rendelkeznie. Kiemelt fontosságúnak tartották az önkéntességet, a szabad közösségválasztást és a folyamatos követelménytámasztást. Abban már megoszlottak a vélemények, hogy az úttörőszövetségnek minden 6-14 éves korú gyermeket tömörítenie kell-e, vagy egy markánsabb arculatú, és nem minden gyermeket automatikusan magába fogadó szervezetre van szükség.

Az úttörőmozgalomban régi vitatéma az iskola és a mozgalom kapcsolata. Elsősorban a gyerekek fogalmazták meg: számukra nincs külön iskola és külön úttörőcsapat, ezért egyáltalán nem érzik vonzónak a mozgalmat sem. A demokrácia teljes hiányáról, önállóságuk korlátozásáról, a formalitások túlburjánzásáról panaszkodnak. Igénylik a gyermekvezetők számának növelését, hatáskörük kiterjesztését, az osztály-raj modell megszüntetését, s az úttörőmozgalom tevékenységében a természetjárás, a mozgás, a játék, a közhasznú munka előtérbe állítását.

Az úttörőmozgalomban dolgozó felnőttek, főként a pedagógusok mindinkább kétségbe vonják az úttörővezetői munka értelmét. Sokan felvetik: milyen mértékben igényelhetik tőlük anyagilag viszonzatlan társadalmi munkaként az úttörővezetői feladatok ellátását. Mindez elsősorban egzisztenciális gondjaikra vezethető vissza.

Germánné Vastag Györgyi, a szövetség főtitkára szóbeli kiegészítőjében - a beszélgetések tanulságait levonva - hangsúlyozta, hogy a mozgalom számára egyetlen lehetőség maradt: a gyermekekre építő, a társadalomban eddig végbement és a várhatóan végbemenő változásokat is figyelembe vevő új program kidolgozása.

Az országos tanács többórás vita után konszenzusra jutott abban, hogy az úttörőmozgalmat meg kell újítani, a megoldás módjáról viszont megoszlottak a vélemények. Jó néhányan javasolták: a cserkészekhez hasonlóan kapjon kiemelt szerepet az úttörővezetők képzése, vezessék be újra a tagfelvételi és a folyamatos próbázások rendszerét, valamint, hogy az úttörőszövetségben mindenki újítsa meg tagságát. Az országos tanács tagjait tájékoztatták arról, hogy az alapszabály módosításáról, valamint az új nyakkendőről szóló országos szavazáson a szövetség tagságának mintegy fele vett részt. Többségük elfogadta az alapszabály módosítására és az új nyakkendőre vonatkozó javaslatot. Az új, nemzeti színű szalaggal kiegészített kék és piros nyakkendőt március 15-én viselhetik először a pajtások.

Az úttörőszövetség országos tanácsa a szövetség titkárává választotta László Anikót, a Bács-Kiskun megyei úttörőelnökség elnökét. Friss Pétert, a szövetség titkárát - más beosztásba kerülése miatt -, e funkciójából felmentette. Munkássága elismeréseként Friss Péternek a Gyermekekért Érdemérem kitüntetést adományoz.

További MTI hírek 89 február 22-éről itt olvashatók.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!