Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Egy elszabadult szovjet vadászrepülő rettegésben tartotta fél Nyugat-Európát

2009.07.04. 11:02
192 hozzászólás

1989. július 4-én a lengyelországi Kolobrzegen lévő repülőtéren a szovjet Szkurigyin ezredes felszállás közben szokatlan kopogó hangot hallott a gépe hajtóművének teljesítményét fokozó utánégető felől. A hajtómű tolóereje és a gép repülési magassága hirtelen csökkenni kezdett. A pilóta 100 méteres magasságban katapultált. Csakhogy a MiG-23-as a pilótaülés kirobbanása után magához tért, a robotpilóta felvette az utolsó irányt, és tovább repült nyugat felé. Áthúzott az NDK, az NSZK, Hollandia és Belgium fölött is, és 900 kilométerrel arrébb zuhant le, miután kifogyott az üzemanyaga.

Annak ellenére, hogy az elszabadult gép nagy sebességgel nyugati irányba indult, a szovjetek elfelejtették értesíteni minderről a NATO-t. A nyugati katonai szövetség radarjai 12 ezer méteres magasságban észlelték először az NSZK légterébe belépő szovjet gépet. Fogadására két F-15-os gép szállt fel egy hollandiai támaszpontról. Már az NSZK légterében közrefogták a légtérsértő gépet, az amerikai pilóták pedig meglepődve látták, hogy pilóta, sőt kabintető nélkül repül a MiG-23-as.

Az amerikai pilótáknak volt tűzparancsuk arra az esetre, ha sűrűn lakott területet veszélyeztetne az elszabadult szovjet gép. Egyszerűen lelőni viszont éppen azért nem tudták, mert szinte végig lakott terület fölött repült a MiG. Eleinte bíztak abban is, hogy az orosz gép üzemanyaga kitart a tengerig, a franciák azonban nem vártak volna eddig: két gépet emeltek fel, hogy lőjék le a MiG-et, ha belép a francia légtérbe, lehetőleg lakatlan terület fölött. Erre már nem volt szükség. (Mihail Gorbacsov szovjet elnök éppen ekkor kezdte meg franciaországi látogatását, így a NATO-ban joggal gondolhatták, hogy nem egy megleptésszerű szovjet támadás indult el.)


'89 MIG 23 nagyobb térképen való megjelenítése

A gép végül 10 óra 37 perckor Kortrijk városának térségében zuhant le, egy autópálya közelében. Egy házat rombolt le. Az épületben egy 18 éves fiú volt, ő meghalt. A MiG becsapódását több robbanás követte. Belga katonai források siettek tisztázni, hogy nem atomfegyver robbant. Később kiderült, hogy a gép fedélzetén a 23 milliméteres ágyúhoz tartozó teljes lőszerkészlet volt, más fegyvert azonban a MiG nem szállított.

incidente mig-23 Crash1

A belga lapok szerint a dráma súlyosabb is lehetett volna, mivel Kortrijk bevásárló központja nincs messze a becsapódás színhelyétől. A német sajtóban arról cikkeztek, hogy mi lett volna, ha utasszállító géppel ütközik a MiG, vagy egy atomerműre zuhan. (A Bildben nyilatkozó szakértő teljes mértékben kizárta annak lehetőségét, hogy akár az NSZK-ban, akár Belgiumban egy atomerőműre zuhanó gép katasztrófát okozzon. Az atomerőműveket acélból készült biztosító burkolat és egy csaknem kétméter vastag acélbetonköpeny védi. A szovjet gép a rázuhanástól szétlapult volna, és csak a betonköpeny rongálódott volna meg.)

MiG-23inBelgium

A kölni Expressz többoldalas riportjában azt közölte, hogy az NSZK-t tizennyolc percig fenyegette katasztrófa. A lap szerint nem lehet normál határincidensként kezelni a helyzetet, hiszen a lezuhanó szovjet gép Belgiumban megölt egy embert, és emlékeztettek arra is, hogy nyolc hónappal korábban egy amerikai katonai gép balesetében az NSZK-beli Ramsteinben heten vesztették életüket. A katonai szakértők ugyan a képzelet birodalmába száműzik az olyan feltételezéseket, hogy egyszer még egy atomrakéta is önállósíthatja magát, de ki tartotta egyáltalán elképzelhetőnek azt, hogy egy katonai gép pilóta nélkül többszáz kilométeres utat tehet meg keresztül-kasul Európán? A következtetés csak egy lehet: határozottan folytatni kell a leszerelést, és minél gyorsabban, annál jobb - állapította meg az Expressz hírmagyarázata.

Az érintett országok vezetői magyarázatot követeltek a Szovjetuniótól, hogy miért nem kaptak azonnali riasztást az elszabadult gépről. Mark Eyskens belga külügyminiszterr felhívta a figyelmet arra, hogy míg a NATO jelzőrendszere hibátlanul működött, a VSZ-ről ugyanez nem mondható el. A keleti szövetségnek több mint egy órája lett volna a MiG-23-as lezuhanása előtt, hogy tájékoztatást adjon a NATO-nak. Erre nem került sor. A TASZSZ első hivatalos közlése az incidensről vagy 10 órával a katasztrófa bekövetkezte után érkezett. A szovjet nagykövet, mondta Eyskens, nem tudta megmagyarázni a késedelmet, amely, tette hozzá a belga politikus, nehezen érthető a glasznoszty korában.

incidente mig-23 Crash

A miniszter hangsúlyozta, sokkal több áldozata is lehetett volna az incidensnek, ha a MiG-23-as Kortrijk vagy a közeli Lille központjára zuhan. Eyskens egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy válságügyeletet kell létrehozni, hasonló esetekre, a NATO és a VSZ között. Guy Coeme belga nemzetvédelmi miniszter közölte korábban, hogy fordított eset is lehetséges, Nyugatról is "elszabadulhat" egy repülőgép vagy rakéta a VSZ országai felé. Bár a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve Franciaország között volt forró vonal, sőt 1988 óta válságközpont is, nem volt hasonló jellegű esetek tisztázására szolgáló állandó, huszonnégy órás kapcsolat a két katonai szövetség között.

Volt bizonyos zűrzavar a MiG-23-as repülőgép esetének kezelésében - állapította meg Jurij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium szóvivője a ZDF-nek nyilatkozva. Gremitszkih ezt azzal indokolta, hogy kezdetben nem tudtak teljes képet alkotni arról, mi is történt valójában.

Azt, hogy egy repülőgép pilóta nélkül ilyen sokáig és ilyen messzire elrepüljön, még szakértők sem akarták elhinni. Nem akarták elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet - mondta. Ebből adódott a késedelmes tájékoztatás, még a saját nagyköveteink, valamint az érintett államok és a nyilvánosság megkésett tájékoztatása is - jelentette ki Gremitszkih.

Cikkünk döntenően az MTI 1989-es archívuma alapján készült. A távirati iroda további hírei 1989. július 4-éről itt olvashatók.