Fosztogatták a fülkét, letiltották a külföldi hívásokat

Kétségtelenül volt logika abban a megoldásban, amit a gödöllői posta vezetett be 1989-ben a megszaporodó telefonfülke-feltörések miatt. Egyszerűen kikapcsolták a nemzetközi hívásokból az utcai készülékeket. Aztán bejelentették, hogy sokkal kevesebb pénz kerül a perselybe, így pedig nem érdemes már kifosztani a telefonokat.

Fura megoldást választott a posta a telefonrongálók ellen. Ne is gondolkodjanak rajta, úgysem találják ki - vezetette fel 1989. augusztus 3-i tudósítását a Kossuth rádió. A gödöllői telefonfülkéket kikapcsolták a nemzetközi távhívásból, csak belföldi hívásokra lehetett azokat használni.

Molnár Sándor, a posta gödöllői részlegének a vezetője szerint ezzel a céljuk az volt, hogy kevesebb húszforintos kerüljön a készülékbe. És miután ezt közhírré tették, "talán csökkenti a rongálók készségét arra, hogy a perselyeket kiszedjék". Majd váratlanul hozzátette azt a mondatot is, hogy "nekünk, mint postának az a feladatunk, hogy a telefonálási lehetőséget biztosítsuk és ahol erre mód van, még fejlesszük is".

Molnár azt is elmesélte, hogy postás telefonműszerészek tetten értek perselyfosztogatókat, megpróbálták feltartóztatni őket, közben pedig megkértek néhány arra járót, hogy szóljanak a rendőrségnek. De senki nem volt hajlandó erre.

Másnap aztán a rendőrség már azt jelentette be az MTI szerint, hogy elfogták a gödöllői telefonfülkék rémét, a 26 éves B. Lajost. Július közepén érkeztek az első bejelentések, hogy valaki egy sajátos technikai trükkel sorra eldugaszolja a 20 forintossal működő távolsági beszélgetésre is alkalmas - piros színnel megkülönböztetett - nyilvános készülékeket és az elnyelt érmeket saját zsebbe gyűjti. B.-ről kiderült, hogy korábban már Érden és a fővárosban is dolgozott hasonló módszerekkel, Gödöllőn pedig több fiatalkorúval közösen fosztogatták a fülkéket. B. Lajost rongálás és lopás miatt állították bíróság elé.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!