Március 15: folytatás és a demokratikus hagyományok helyreállítása

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulója alkalmából pénteken az Országház előtt, a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját.

Az ünnepi eseményen jelen voltak a legfőbb közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a pártok képviselői, a diplomáciai testület tagjai. Orbán Viktor kormányfő spanyolországi látogatása miatt nem tudott részt venni az eseményen.

A lobogó felvonását követően az államfő, a házelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter koszorút helyezett el a Kossuth-szobornál.

Ezt követően a jelenlévők elindultak a központi ünnepség helyszínére, a Múzeum-kertbe. A menet élén huszárok haladtak.

"A szabadsággal bármit le lehet rombolni és bármit fel lehet építeni"

Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött - mondta Áder János pénteken Budapesten, a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen.

- Béke, szabadság és egyetértés, ez a három szó állt a 12 pont előtt - idézte fel Áder János, hozzátéve: ez fontosabb mindannál, amit a magyar polgárok kívántak 1848. március 15-én.

Hangsúlyozta: a magyarok mindig a békét és a szabadságot keresték, a történelmi csapások soha nem roppantották meg a nemzet gerincét, a magyarság mindvégig ugyanaz a szabadságot vágyó és szabadságot teremtő nemzet maradt.

- Megtanultuk: a szabadság mindenre képes. Bármit le lehet vele rombolni, és mindent fel lehet vele építeni - mondta.

Helytállni, küzdeni, győzni

Áder János hozzáfűzte: hiszünk abban, hogy mi, magyarok a világ azon népei közé tartozunk, amelyek a szabadságot alkotásra és építésre használják.

Szavai szerint magyarnak lenni ma azt jelenti: a bennünk élő rossz hajlamok felett győzedelmeskedve a jónak teret nyitni, a mások sikerének őszintén örülni, a magunk gondját örömre fordítva merészet gondolni, tervet kovácsolni, összefogni, ezer év örömét, keservét mind magunkkal vinni.

- Magyarnak lenni ma annyit tesz: helytállni, küzdeni és győzni - hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Áder János 1848. március 15-ét a polgári Magyarország, a polgárok Magyarországa születésnapjának nevezte.

Az Országimázs Központ tájékoztatása szerint - "a megfigyelési pontok térhálós módszeren nyugvó tömegbecslés alapján" - a Múzeum-kerti ünnepségen 82 ezren voltak jelen.

Eljön az aranykor

Torgyán József azt ígérte a nemzeti ünnepen, hogy 2006-ban az FKGP veszi kezébe az ország irányítását, és akkor elkövetkezik majd Magyarország ezer éve áhított aranykora.A kisgazda elnök erről az FKGP fővárosi szervezete által rendezett pénteki budapesti megemlékezésen beszélt.

Hangoztatta: a szabadság ünnepén ki kell nyilvánítani, hogy az FKGP-nek a baloldallal és a jobboldali szélsőségekkel szemben is meg kell őriznie függetlenségét, mert "a kisgazdapárt jelenti a többpártiságot".

Jelezte: az újjáalakuló Országgyűlésben kezdeményezni fogják, hogy a Terror Házát nevezzék át Kisgazda Mártírok Házának, mert az elmúlt évtizedekben a legtöbb véráldozatot az FKGP hozta az országért.

Torgyán József kijelentette, hogy a márciusi ifjak követeléseinek több pontja a mai napig nem valósult meg, és ezek szerepelnek az FKGP követeléseinek listáján is.

"Helyre kell állítani a demokratikus hagyományokat"

1848. március 15. annak az eszmének a születése, amelyben a nép és a nemzet a demokrácia jegyében egyesült - hangoztatta Vitányi Iván, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és az Otthont Magyarországból Összefogás pénteki ünnepi rendezvényén Budapesten, a Petőfi-szobornál.

A rendezvény résztvevői a nemzeti ünnep mellett az 1942. március 15-i, a Márciusi Front által szervezett béketüntetésre is emlékeztek.

Vitányi Iván szerint 1942. március 15. a magyar demokrácia második születésnapja, amikor a nemzet legjobb erői fogtak össze, hogy tiltakozzanak a háborús pusztításba sodró szélsőjobb ellen.

A politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy napjainkban olyan hamis történelemszemléletet igyekeznek az emberekbe sulykolni, amely a többi közt a bolsevizmus alá akarja sorolni a szocializmus minden válfaját, a reformkommunizmustól a szociáldemokráciáig.

Vitányi Iván a mai politikai helyzetről szólva úgy vélte: egy olyan király nélküli királyság veszélye fenyeget, amely újra kettészakíthatja a nemzetet. A szocialista politikus szerint - hogy mindez ne történhessen meg - "egy jó választással" helyre kell állítani a demokratikus hagyományokat.

Pokorni: Akkor fejeződik be a rendszerváltás, ha folytatjuk

Pokorni Zoltán szerint akkor fejeződik be a rendszerváltozás, "ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk".

A Fidesz elnöke Debrecenben, a református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott ünnepségen mondott beszédet.

- Akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk - jelentette ki, majd hozzátette: "Ki tudja mikor következik ez be, de sokunkban él a remény, hogy minél hamarabb".

Kossuth-szobrot avattak Gyöngyösön

Kossuth Lajos szobrát avatták fel Gyöngyös belvárosában, a Könyves Kálmán téren pénteken, a nemzeti ünnep alkalmából. A 35 ezer fő lakosú Heves megyei településen eddig nem volt szobra Kossuth Lajosnak és 1848-as emlékmű sem állt a városban.

A helyi városvédő egyesület és az önkormányzat által állíttatott emlékmű Győrfi Sándor Munkácsy Díjas szobrászművész alkotása. A másfél méteres gránit talapzatra helyezett két méter magas bronzszobor, egy hat oszlopon nyugvó, süttői márványból készült diadalív előtt áll.

A hat oszlop az aradi vértanúk kivégzésének október 6-i dátumát szimbolizálja, míg az emlékmű köré ültetett 13 tölgyfa a vértanú tábornokokra emlékeztet.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenete a határon túli magyarságnak "A magyar név megint szép lesz - üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították, s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés.