Gyurcsány: A kettős szorításra kell válaszolnia az országnak. Tavaly ősszel úgy látszódott a kutatók várakozása szerint, hogy a gazdaság 2,5-3 százalékkal csökkenhet. Most úgy látszik, jobb visszafogottabban tervezni. A magyar lakosság viselkedése megváltozott: eddig nem gondoltak arra, hogy érintené őket, most viszont már növekednek a lakossági megtakarítások. Ez jó, viszont ha kevesebbet költünk, akkor még a belső piacokon is nehezebb lesz eladni. Ennek viszont az lehet a következménye, hogy 3,5 százalékkal csökken a gazdaság.
A miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be, bár ez utóbbit nem fejtette ki. Az ellenzék fideszes és KDNP-s része kivonult az ülésteremből. Napirend előtt Gusztos Péter a Cozma-gyilkosság kapcsán az indulatok elszabadulásának veszélyére figyelmeztette képviselőtársait.
Gyurcsány: Öt százalékponttal csökkentjük a munkáltatók által fizetett járulékkulcsot, 32-ről 27 százalékra. Azért nem csökkentjük jobban, mert akkor az egységes egészségügyi hozzájárulást kellett volna emelni. Javasoljuk a 2006-ban bevezetett 4 százalékos különadó megszüntetését. Így meglehetősen sok adóbevételről, 800-900 milliárd forintról mondunk le. Ezért javasoljuk az áfa 20-ról 23 százalékra emelését, valamint a jövedéki adók 3-7 százalékos növelését.
Gyurcsány: Emellett a társasági adó kulcsát is emelnénk 16-ról 19 százalékra. Emellett csökkentjük az adózókat illető kedvezmények mértékét. Azzal még foglalkozni kell, hogy miket lehetne megszüntetni - mondta Gyurcsány, és az üdülési csekket említette.
Túllendülvén a beszéd 25. percén, a szocialista frakció totál fegyelmezetten függeszti szemét az ő vezetőjére (na jó, Csontos Jánost a Népszava jobban érdekli, de a kivétel erősíti a szabályt), Török Zsolt pedig elmélyült figyelemben simán veri Rodin Gondolkodóját.
2006-ban is téma volt az áfa. Gyurcsány Ferenc: A reáljövedelmek és a társadalmi juttatások értékének növekedése mögött ott van az a tény, hogy az elmúlt huszon-egynéhány évben tavaly és idén a legalacsonyabb az infláció, Magyarországon eljött a forint stabilitásának az időszaka. Most januárban hosszú-hosszú évtizedek után már nem az volt vagy nem az volt csak a kérdés, hogy minek emelkedik az ára, mert a legfontosabb közszolgáltatásoknak nem emelkedett az ára, már az is kérdés volt, hogy minek csökkenhet végre az ára azt követően, hogy 25 százalékról 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó.
Gyurcsány szerint a 19 százalékos társasági adó versenyképes, a munkaadói járulék alacsonyabb, mint a régiós országokban, és a személyi jövedelemadó is versenyképes lesz. Az átalakítás után a bruttó jövedelem kisebbik része megy el majd adóra.
Gyurcsány a szociális rendszer átalakításáról: ezermilliárd forintot költünk szociális támogatásra, 40 százaléka célzott támogatást. Sok jogcímen, bonyolult döntések után kapnak pénzt az emberek, alig van, aki ezt tudja követni. 2010. január elsejétől az államkincstárban valamennyi magyar állampolgárról tudni fogjuk, mennyi szociális segélyt kap különféle jogcímeken.
GYF, két éve: Ami a kiigazításokat illeti: először is köszönöm Magyarország valamennyi polgárának, hogy elfogadta és tudomásul vette a kiigazítás szükségességét. Köszönöm nekik. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tudom, hogy milyen sokaknak okoz csalódást és nehézséget, hogy a magasabb társadalombiztosítási fizetési kötelezettség miatt kisebb lett a fizetésük, ráadásul ezzel egy időben magasabbak lettek az árak. Tudom, hogy ezt megérzi a családok túlnyomó többsége. Tudom, hogy a rezsi vagy éppen a törlesztőrészletek levonása után maradt pénzben az a jó néhány ezer forint nagyon is sokat számít. De muszáj azt mondanom önöknek: meg kellett tenni, ha nem mi igazítjuk ki sorsunkat, akkor megteszi helyettünk a kényszer, ami nehezebb, fájdalmasabb és kiszámíthatatlanabb lett volna. Tudom, hogy nagy volt az áldozat, de hozzá kell tegyem: most már elérhető közelségben van a kiigazítás eredménye.
Semjén feladta különállását, és odahajolt Navracicshoz, de a beszélgetős összeborulás csak egy pecig tartott.
Gyurcsány: családi pótlékot - eltekintve a 3 és többgyermekeseknek járó adókedvezménytől - mindenki egyformán kap. Ez jobb annál, ami korábban volt, miszerint a jobban keresők kaptak többet. A miniszterelnök nem ért egyet azzal, hogy a magas jövedelműektől vonják el a családi pótlékot, mert az túlságosan brutális lenne. Inkább bevonják az adózás rendszerébe a szociális juttattásokat. 100 ezer forint havi jövedelemig vagy nem csökken a személyi jövedelmadóteher vagy 100 és 130 ezer között csökken a szociális juttatás, de ennyivel csökken az adóteher is. 130 ezer forint fölött az adócsökkentés miatt élvezett előnyök meghaladják a szociális juttatásokból fakadó hátrányokat.
Két éve is riogatott az ellenzék, de GYF szerint hiába: "Ugyanakkor hadd emlékeztessek arra, hogy tavaly nyáron, amikor a kiigazítás programját az Országgyűlésnek beterjesztettük, milyen sokan kételkedtek a kiigazítás majdani sikerében, itthon és külföldön is többen, sokkal többen voltak azok, akik azt mondták, bizony-bizony, jönni fog majd még harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, ki tudja, hányadik csomag, és eredménytelen lesz a kiigazítás. Most, több hónapnyi tapasztalattal a hátunk mögött nyugodtan mondhatjuk, a kiigazítás költségvetési értelemben sikeres volt. A költségvetés havi egyenlegei rendre jobbak az előre jelzettnél, a tervezett ütemben közelítjük az egyensúlyi pályát, tavaly év végén a hiányunk kedvezőbb volt a vártnál, és ez igaz az idei első hónap, január egyenlegére is"
Gyurcsány: Vannak olyan juttatások, amelyeket nem lehet sem célzottnak, sem univerzálisnak tekinteni. Ilyen például a Gyed. Nem javasoljuk a Gyed időtartamának csökkentését, de alkalmazhatóságának szabályait változtatni akarjuk. Jelenleg csak hat hónap munkaviszonyt követelünk meg. A félreértések és a csábítás elkerülése érdekében ahhoz, hogy valaki gyedet kaphasson, legalább egy éves munkaviszony kelljen, és a Gyed legfeljebb addig járjon, amennyi munkaviszonyt igazol az igénylő.
Szekeres a papírról palmtopra váltott, és a masinát ölbe véve gépel, vele szemben a miniszteri patkóban Gyenesei István ceruzának látszó tárgyal nyomja. A frakció elszórtan köhög, de ez nem politikai véleménynyilvánításnak tűnik.
2007-ben már látta a kormányfő az alagút végét: "Jövedelmek tekintetében és az árakról szólva az idei, a 2007-es év a legnehezebb; jövőre, 2008-ban a reáljövedelmek már nem csökkennek. 2009-től pedig már lehet és talán érdemes is ráállni egy olyan pályára, amelyen a gazdasági növekedés felét mindig a jövedelemnövelésre fordítjuk. A felét, nem kevesebbet, de talán épp azért, mert felelősek vagyunk a holnapért, nem is többet, a többit majd befektetjük. Ez jó az országnak, és jó az embereknek is."
Horváth Csaba kitartóan mosolyog telefonjára és padszomszédjaira: hol az időnként a menyezetre fókuszáló Suchman Tamással beszélget, hol a legifjabb szocialista képviselővel.
Gyurcsány: Nem fogjuk tudni garantálni a nyugdíjasok nyugdíját, ezért új szabályokat kell alkotni. Olyanokat, amelyek nem veszélyeztetik a jelenlegi nyugdíjasok, sem a jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját. Reform kell, ez három lépésből áll: 1. Építsük be a havi nyugdíjakba a 13. havi nyugdíjat, hogy azt ne lehessen elvenni, mint azt javasolták néhányan. 2. Alakítsuk át a svájci indexálás rendszerét, ami szerint, ha csökken a reáljövedelem, csökkenne a nyugdíj is. Ezért inkább a gazdaság növekedéséhez kötnék a nyugdíjat - ha a növekedés kisebb 2 százaléknál, akkor az inflációval növekedjen a nyugdíj, ha két százaléknál nagyobb, akkor egyre nagyobb mértékben a reáljövedelem növekedése is számítson bele a nyugdíjemelésbe. 3. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése.
Nyakó István nem bírja nikotin nélkül Gyurcsányt, forrásaink szerint a szóvivő kiballagott egy gyors cigarettára.
Gyurcsány a gazdaságpolitika támogatáspolitikájáról: nem akar belemenni a részletekbe, mert sokat beszélt róla korábban. 1. Javítani akar a vállalkozások finanszírozásán, hogy több hitelhez juthassanak hozzá, 1400 milliárd forint bevonásáról van szó. 2. Új beruházásokat, kórház, út, egyetem, hoz előre a kormány, ezeknek a listáját nyilvánosságra hozzák, ezzel támogatják a magyar építőiőipart. 3. Csökkentik a bürokráciát. Ipari övezetben nem kell engedély új beruházáshoz. 4. Világosan kell látni, milyen szektorokat akar támogatni az ország. A járműiparra, gyógyszeriparra, biotechnológiára kell építeni.
2006-van választási év volt, GYF: "A nyugdíjak vásárlóértéke ugyanebben az időszakban (2002-2006 - a szerk.), nyilván azért, mert bevezettük a 13. havi nyugdíjat, nyilván azért is, mert kárpótoltuk a nyugdíjasokat azért a nyugdíjkiesésért, amely őket a megelőző időszakban érte, és nyilván azért is, mert újra bevezettük a méltányossági nyugdíj intézményét, ma egynegyedével ér többet a boltban, mint 2002-ben. Amikor azt mondom, hogy többet ér valami a boltban, hogy többet lehet érte vásárolni, akkor azt mondom, hogy a jövedelem, a nyugdíj növekedése messze meghaladta az árak növekedését, hogy az árak növekedését követően 25 százalékkal több jutott a nyugdíjasoknak, azoknak a nyugdíjasoknak, annak a hárommillió embernek, aki egy életet ledolgozva méltán várta azt, hogy a törvényben rögzített jussát megkapja, és méltán várta, hogy jönni fog egy olyan kormány, amely nem azt keresi, hogyan lehet kibújni a törvény teljesítése alól, hanem éppen ellenkezőleg: hogyan lehet többet tenni Magyarországért, hogyan lehet többet tenni a nyugdíjasokért."
A nyugdíjemelésnél Európa országainak döntő többsége nem cicózott, már áttértek a svájci indexálásról a tiszta inflációkövető emelésre. Éppen azért, mert máshogy nem fenntartható a nyugdíjrendszer. Mi bár elmozdulunk a nyugdíjszakértők által kívánatosnak tartott, több éves sürgetett irányba, de azt csak félszívvel teszi a kormány, megint öszvérmegoldást választott, valószínűleg politikai megfontolások miatt. A rendszer bonyolódik.
Az SZDSZ a laptop használatban erős, Gulyás József például az Index parlamenti tudósítását olvassa, majd a Hírkeresőn nézelődik, Kóka János, ahogy Gusztos Péter is, szintén a képernyőbe mélyed.
Gyurcsány: Mezőgazdasági élelmezési társaságokat kimelten támogatnak, ahogy a turizmust és az építőipart is. Az energiaválság kapcsán Magyarország középtávú célja az, hogy a régió legfüggetlenebb energetikai rendszerével rendelkezzen. Több pénz jut a bioenergiára, szélerőművekre, és szeretné a paksi erőmű kapacitását megkétszerezni. Ezt a gazdaságpolitikát patriótának nevezte.
Gyurcsány: Gráf mezőgazdasági miniszter tárgyal a nagy hazai áruházláncokkal: élelmiszer tekintetében legalább 80 százalékban magyar árut tesz ki a polcaira. (Az első taps) A miniszterelnök szerint ezt eddig is mondták, csak halkan. Szolidaritási példákat is mondott a miniszterelnök: a Dunaferr munkatársai 400 ezer forintról mondtak le, hogy senkit se kelljen elbocsátani, máshol négynapos munkahetet vezetnek be, hogy senkit se kelljen elbocsátani.
Gyurcsány a bankoknak is üzent: nem lehet folytatni az eddigi gyakorlatot, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő ügyfelekre hárítják a kiadásokat. A bankok sokszor egyoldalúan érvényesítik érdekeiket.
Gyurcsány: Az ötödik pontról ma itt nem beszélnék, csak annyit mondok, hogy ha ennyi áldozatot kérünk a polgároktól, akkor mielőbb döntést kell hoznunk a kisebb parlamentről, a választójogi törvényről, az önkormányzati posztok számának csökkentéséről, a pártok finanszírozásáról, a korrupció elleni lépésekről.
Gyurcsány: A politika főszabályaként ez, amit most itt mondok, nem egy választási program. De most a valóságról kell beszélni. Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen megoldás. Elszántak vagyunk, hogy meghallgassunk másokat. Ha valaki azt mondja, hogy van jobb programja, azt meg fogjuk hallgatni, meg fogjuk fontolni. Kicsinyes, személyeskedő vitákba nem fogok belemenni. Aki ilyet akar, az ne velem akarjon kereskedni, én ebbe nem fogok belemenni.
Hiszem, hogy szocialisták és liberálisok kormánya emelkedő pályára állítja Magyarországot, és méltó utódai leszünk a reformkor legkiválóbb, legnagyobb politikusainak. (Gyurcsány Ferenc, 2007)
Gyurcsány: Két hét múlva, február végétől megkezdjük a törvénytervezetek benyújtását. Amit a kormány rendeletben meghozhat, addigra meg fogja hozni. Azt kérem, hogy a sok-sok görcsöt, régről hozott vitát próbáljunk meg magunk mögött hagyni. A múlt a jövőt tekintve majdhogynem mindegy. Tegyük a dolgunkat, Magyarország!
Az ország szempontjából alig van annál fontosabb, mint hogy nyitott, nem pártoskodó, széles szakmai kört bevonó tárgyalások kezdődjenek arról, hogy hogyan lehetünk úrrá ezeken a kérdéseken, mert itt dől el, hogy fel fog-e emelkedni Magyarország, itt dől el, hogy hogyan fognak majd ránézni a ma politikusaira; olyanokra-e, akik megváltoztatták Magyarország sorsát és jövőjét, vagy olyanokra, mint akiknek semmi más nem volt fontosabb, mint vívni lehetetlen és sehova nem vezető vitájukat, és odakerülni az újságok címlapjára, hogy róluk szóljon a nyilvánosság szinte bármint megtéve azért. (GYF, 2007)
Dávid Ibolya értékelhetett először. Az MDF elnökének Hemingway egyik levele jutott eszébe, ami így kezdődött: Ne haragudj, bőbeszédű leszek, mert nem volt időm végiggondolni. Az elmúlt 2-3 hét pedig a Tanúra emlékeztette: amikor Pelikán gátőr ült a fa tetején, és rádöbbent, valami nem stimmel. 2008 október elején döbbent rá a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy itt tényleg valami nem stimmel. Szeptemberben, emlékeztetett Dávid, Gyurcsány azt mondta, hogy a szociális rendszerhez és az adórendszerhez nem nyúlnak. A kormány négy hónapja fogott hozzá a válságkezelő programhoz, de még mindig csak a tervezési szakaszban van.
A mérsékelt centrista elemzők képtelenek értékelni az MDF elnökasszonyának szavait, Dávid Ibolya ugyanis látványosan megváltozott. Vallásos neveltetésünk miatt nem mennénk bele a szennyes részletekbe, de a domborodás letagadhatatlan. "Mi húzna ki egy nyitott gazdaságot a válságból, mint néhány, a korábbinál nagyobb mell?" - kérdi mellettem egy dülledt szemű pénzügyi elemző. "Goldman-Sachs" - mondja az elnök asszony és innentől képtelenek vagyunk tovább jegyzetelni.