Gyurcsány: Ez nem választási program, ez a valóság

Gyurcsány Ferenc a fideszes képviselők távozása után kezdte évértékelő beszédét Válságkezelés és növekedés címen.

"Nagy válságban vagyunk, olyanban amilyet talán senki sem látott – kezdte. – Az első tapasztalat, amivel mindannyian találkozunk, hogy hirtelenjében mindenkinek egy kicsivel, vagy nem is olyan kicsivel kevesebb jövedelme lett. Eltűnnek a munkahelyek, eltűnnek a vállalkozások." Ez az államra is kihat, hiszen csökkennek az adóbevételek is. Az Európai Unió több éltanulójának is összeomlott a gazdasága, a miniszterelnök Írországot és Lettországot emelte ki.

Az államok nehézségei ellenére a bajba jutott vállalkozók és polgárok csakis az államhoz fordulhatnak segítségért. Az államok előtt három lehetséges megoldás van. Az elsőt azok választhatják, melyek valutája világvaluta. Ilyen az USA, ilyen Nagy-Britannia és ilyen az EU. Ezek az országok, mivel még tudnak államkötvényt kibocsátani, hiteleket vesznek fel, és ebből finanszírozhatják kiadásaikat. A második lehetőséget azok választhatják, melyek az elmúlt években olaj- és gázvagyonuk értékesítéséből származó hatalmas tartalékaikból segíthetik meg gazdaságukat.

A harmadik csoportba tartozik Magyarország. Nincsenek megtakarításai, így a legfőbb gondjuk, hogyan tudják fenntartani fizetőképességüket. Hitelhez jutni nehéz, a piacról, azt mondják, a pénz húsz százaléka tűnt el. Az államoknak sem jut hitel, így ezeknek az államoknak nem maradt más lehetősége, minthogy újraírják költségvetésüket, csökkentsék kiadásaikat.

Magyarország Gyurcsány szerint kettős szorításban van: egyrészt osztjuk a válsággal szembesülő országok sorsát (egyensúly kell a bevételekben és a kiadásokban), másrészt a szerkezeti reformok után a versenyképességet is javítani kell. Ez olyan, mint zsákban táncolni.

Erre a kettős szorításra kell válaszolnia az országnak. Tavaly ősszel még úgy látszott, hogy a gazdaság 2,5-3 százalékkal csökkenhet. Most úgy látszik, jobb visszafogottabban tervezni. A magyar lakosság viselkedése megváltozott: eddig nem gondoltak arra, hogy érintené őket a válság, most viszont már növekednek a lakossági megtakarítások. Ez a miniszterelnök szerint jó, viszont ha kevesebbet költünk, akkor még a belső piacokon is nehezebb lesz eladni. Ennek viszont az lehet a következménye, hogy 3,5 százalékkal csökken a gazdaság.

Mit csinál az a család, aki szeretne többet költeni de nem kap hitelt? – kérdezte a miniszterelnök, és meg is válaszolta: átalakítja a költségvetését. Ugyanígy csinálnak a vállalatok is. Idén a tervek szerint 200-220 milliárddal kevesebbet költhetünk. Jövőre 550 milliárddal kell kevesebbet költenünk, 2011-ben pedig 650 milliárddal.

Fűnyíró elven takarékoskodni nem lehet – mondta Gyurcsány. Hogyan lesz ebből nagyobb versenyképesség? Hiszen az egyensúly csak az egyik cél. Régóta halogatott átalakításokat, a magyar gazdaság alappillérjeit átalakító reformokat akar indítani. A rendszerváltás óta két alkalommal indult neki kormány az ország átalakításának, a Horn- és a Gyurcsány-kormány. Érdemes végiggondolni az előző programok tanulságait. Mi az, amit másképp kell csinálni, mint ahogy elődeink tették.

Gyurcsány szerint öt területen kell beavatkoznia a kormánynak: az adórendszerben, a szociális- és a nyugdíjrendszerben, a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában, a politikai képviseleti-igazgatási rendszerben.

Az adórendszerről: ösztönözni kell, ha valaki dolgozni akar. Annak az útját keresi a kormány, hogy a munkabérre rakódó adókat csökkentse, más adókat pedig arányosan növelje. Az adócsökkentés önmagában nem csodaszer. Ha az adórendszerbe akarunk beavatkozni, akkor az egy sor más átalakítással jár, nagyvonalúan nem lehet lemondani adóbevételekről.

A költségvetés adóegyenlege a mostanihoz képest negatív lesz 2010-ben és 2011-ben. Ez egy egyensúlyi, semleges adópálya, 800-900 millió forintot mozgat meg a kormány. Az SZJA alsó kulcsának alkalmazását az 1,7 millióról 3 millióra emelné a kormány, az adózók 85-87 százaléka az alacsonyabb kulccsal fog adózni, ez 19 százalék. Az adójóváírás rendszerének átalakítása után azok sem járnak rosszul, akik eddig 18 százalékosan adóztak.

A kormány öt százalékponttal csökkenti a munkáltatók által fizetett járulékkulcsot, 32-ről 27 százalékra. Azért nem csökkentik jobban, mert a miniszterelnök szerint akkor az egységes egészségügyi hozzájárulást kellett volna emelni. Javasolják a 2006-ban bevezetett 4 százalékos különadó megszüntetését, így meglehetősen sok adóbevételről, 800-900 milliárd forintról mondanak le. Ezért javasolják az áfa 20-ról 23 százalékra emelését, valamint a jövedéki adók 3-7 százalékos növelését.

Emellett a társasági adó kulcsát is emelnék 16-ról 19 százalékra, és csökkentik az adózókat illető kedvezmények mértékét. Azzal még foglalkozni kell, hogy miket lehetne megszüntetni, mondta Gyurcsány, és az üdülési csekket említette.

A 19 százalékos társasági adó szerinte versenyképes, a munkaadói járulék alacsonyabb, mint a régiós országokban, és a személyi jövedelemadó is versenyképes lesz. Az átalakítás után a bruttó jövedelem kisebbik része megy el majd adóra.

A szociális rendszer átalakításáról: ezermilliárd forintot költ az ország szociális támogatásra, 40 százaléka célzott támogatást. Sok jogcímen, bonyolult döntések után kapnak pénzt az emberek, alig van, aki ezt tudja követni. 2010. január elsejétől az államkincstárban valamennyi magyar állampolgárról tudni fogják, mennyi szociális segélyt kap különféle jogcímeken.

Családi pótlékot – eltekintve a három- és többgyermekeseknek járó adókedvezménytől – mindenki egyformán kap. Ez jobb annál, ami korábban volt, miszerint a jobban keresők kaptak többet. A miniszterelnök nem ért egyet azzal, hogy a magas jövedelműektől vonják el a családi pótlékot, mert az túlságosan brutális lenne. Inkább bevonják az adózás rendszerébe a szociális juttatásokat. 100 ezer forint havi jövedelemig vagy nem csökken a SZJA-teher vagy 100 és 130 ezer között csökken a szociális juttatás, de ennyivel csökken az adóteher is. 130 ezer forint fölött az adócsökkentés miatt élvezett előnyök meghaladják a szociális juttatásokból fakadó hátrányokat.

Vannak olyan juttatások, amelyeket nem lehet sem célzottnak, sem univerzálisnak tekinteni. Ilyen például a Gyed. A kormány nem javasolja a Gyed időtartamának csökkentését, de alkalmazhatóságának szabályain változtatni akarnak. Jelenleg csak hat hónap munkaviszonyt követelnek meg. A félreértések és a csábítás elkerülése érdekében ahhoz, hogy valaki gyedet kaphasson, legalább egyéves munkaviszony kell a jövőben, és a Gyed legfeljebb addig járjon, amennyi munkaviszonyt igazol az igénylő.

A nyugdíjrendszerről: Nem fogjuk tudni garantálni a nyugdíjasok nyugdíját, ezért új szabályokat kell alkotni, mondta Gyurcsány. Olyanokat, amelyek nem veszélyeztetik a jelenlegi, sem a jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját. Reform kell, ez három lépésből áll: 1. Be kell építeni a havi nyugdíjakba a 13. havi nyugdíjat, hogy azt ne lehessen elvenni, mint azt javasolták néhányan. 2. Alakítsuk át a svájci indexálás rendszerét, ami szerint, ha csökken a reáljövedelem, csökkenne a nyugdíj is. Ezért inkább a gazdaság növekedéséhez kötnék a nyugdíjat – ha a növekedés kisebb 2 százaléknál, akkor az inflációval növekedne a nyugdíj, ha két százaléknál nagyobb, akkor egyre nagyobb mértékben a reáljövedelem növekedése is számítson bele a nyugdíjemelésbe. 3. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése.

A gazdaságpolitika támogatáspolitikájáról: A miniszterelnök nem akart belemenni a részletekbe, mert sokat beszélt róla korábban. 1. Javítani akar a vállalkozások finanszírozásán, hogy több hitelhez juthassanak hozzá, 1400 milliárd forint bevonásáról van szó. 2. Új beruházásokat, kórház, út, egyetem, hoz előre a kormány, ezeknek a listáját nyilvánosságra hozzák, ezzel támogatják a magyar építőipart. 3. Csökkentik a bürokráciát. Ipari övezetben nem kell engedély új beruházáshoz. 4. Világosan kell látni, milyen szektorokat akar támogatni az ország. A járműiparra, gyógyszeriparra, biotechnológiára kell építeni, mondta a miniszterelnök.

A mezőgazdasági élelmezési társaságokat kiemelten támogatnák, ahogy a turizmust és az építőipart is. Az energiaválság kapcsán Magyarország középtávú célja az, hogy a régió legfüggetlenebb energetikai rendszerével rendelkezzen. Több pénz jut a bioenergiára, szélerőművekre, és szeretné a paksi erőmű kapacitását megkétszerezni. Ezt a gazdaságpolitikát a miniszterelnök patriótának nevezte.

A miniszterelnök az első tapsot akkor kapta, amikor arról beszélt, hogy a hazai áruházláncoknak élelmiszer tekintetében legalább 80 százalékban magyar árut kellene kitenniük a polcaikra. Gyurcsány szerint ezt eddig is mondták, csak halkan. Szolidaritási példákat is mondott a miniszterelnök: a Dunaferr munkatársai 400 ezer forintról mondtak le, máshol négynapos munkahetet vezetnek be, hogy senkit se kelljen elbocsátani.

Gyurcsány a bankoknak is üzent: nem lehet folytatni az eddigi gyakorlatot, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő ügyfelekre hárítják a kiadásokat. A bankok sokszor egyoldalúan érvényesítik érdekeiket.

Gyurcsány a politikai képviseleti-igazgatási rendszerről: erről nem akart beszélni, csak annyit mondott, hogyha ennyi áldozatot kérnek a polgároktól, akkor mielőbb döntést kell hoznunk a kisebb parlamentről, a választójogi törvényről, az önkormányzati posztok számának csökkentéséről, a pártok finanszírozásáról, a korrupció elleni lépésekről.

Gyurcsány szerint az, amit most itt elmondott, nem egy választási program, most a valóságról kell beszélni. Nem ez az egyetlen megoldás. Elszántak, hogy meghallgassanak másokat. Ha valaki azt mondja, hogy van jobb programja, azt meg fogja hallgatni. Kicsinyes, személyeskedő vitákba nem akar belemenni.

A miniszterelnök két hét múlva, február végétől kezdi meg a törvénytervezetek benyújtását. Amit a kormány rendeletben meghozhat, addigra meg fogja hozni, ígérte. „Tegyük a dolgunkat, Magyarország!” – fejezte be beszédét a miniszterelnök.

Parlamenti reakciók

Dávid Ibolya: Az MDF elnökének Hemingway egyik levele jutott eszébe, ami így kezdődött: Ne haragudj, bőbeszédű leszek, mert nem volt időm végiggondolni. Az elmúlt 2-3 hét pedig a Tanúra emlékeztette: amikor Pelikán gátőr ült a fa tetején, és rádöbbent, valami nem stimmel. 2008. október elején döbbent rá a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy itt tényleg valami nem stimmel. Szeptemberben, emlékeztetett Dávid, Gyurcsány azt mondta, hogy a szociális rendszerhez és az adórendszerhez nem nyúlnak. A kormány négy hónapja fogott hozzá a válságkezelő programhoz, de még mindig csak a tervezési szakaszban van.

Navracsics Tibor: A Fidesz frakcióvezetője szerint nem könnyű a Gyurcsány által irányított országban polgárnak, vagy embernek lenni általában. Pár hónapja még azért rótta meg az embereket, mert túl sokat fogyasztottak, most meg azért, mert túl sokat takarékoskodnak. Magyarország az elmúlt öt évben évről évre csökkenő gazdasági növekedést mutat, immár negatív. Ez Gyurcsány kudarca, még ha ennek következményeit Gyurcsány viseli legkevésbé. 2009 januárjában 32 ezerrel nőtt a munkanélküliség, jelenleg 509 ezer munkanélküli van. A forint gyengül, az ipari termelés zuhanása a kilencvenes évek elejét idézi, az államadóság mértéke pedig utoljára a kilencvenes évek közepén volt ilyen rossz. Gyurcsány munkájának köszönhetően Magyarország egyes mutatók szerint tíz évet zuhant vissza. „Önök elhiszik, hogy a társasági adó csökkentése adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsának 36-ról 38 százalékra módosítása adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a családi pótlék megadóztatása tehercsökkentés, hogy a jövedéki adó emelése tehercsökkentés?” – szegezte kérdéseit az MSZP-s képviselőknek.

Semjén Zsolt: A KDNP elnöke szerint, ha lehámozzuk a kommunikációs héjat, akkor az újabb megszorítás marad csak. Szerinte abszurd, hogy a mai kormány 2016-ra tesz kijelentéseket, miközben a költségvetésük csak két hetet ért meg. A közbiztonság olyan, mint a Harlemben az 50-es években, az euró 300 forint fölött van. A Gyurcsány-kormány története kudarcok története. Ha csak a világválság a felelős, akkor miért csak Magyarország szorult egyedül IMF-hitelre? – kérdezte. Semjén szerint a családok csődvédelméről is beszélni kellene, a valutahitelesek lehetetlen helyzetbe kerültek, sokan uzsorások karmai között élnek. A KDNP-elnök szociális bank felállítását javasolja. Gyurcsány korábban azt mondta, hogy áfa a szegények adója. Ez Semjén szerint így is van, ehhez képest éppen az áfát emeli a kormány. Megfontolandó lenne, ha az alapvető élelmiszereknek, így a kenyérnek, tejnek, szalonnának csökkenne az áfája, a jachté növekedhet. Fehéregerekkel lehet kísérletezni, emberekkel nem, ezért a népnek kell döntenie.

Fodor Gábor: Az SZDSZ elnöke egymás hibáztatása helyett összefogást szorgalmazott, amit frakciója visszafogott tapssal jutalmazott. Bár Gyurcsány szerint javaslatainak reformértéke mérhető a Bokros-csomagéhoz, Fodor szerint a mostani helyzet nem hasonlítható az akkorihoz, hiszen most nincs meg a széleskörű politikai-társadalmi összefogás, ami megalapozhatja a reformokat. A miniszterelnök feladata a társadalmi összefogás megteremtése. Gyurcsány javaslatait hallgatva Pozsgay Imre jutott az eszébe, aki 20 éve népfelkelésnek minősítette az 1956-os, addig hivatalosan ellenforradalomként számon tartott forradalmat. "Túl későn, túl kevés" – jellemezte Gyurcsány javaslatait. "Erkölcsi kötelességünk, hogy kijavítsuk, amit elrontottunk" – mondta, és azt javasolta, hogy azonnal megvalósítható, hogy a lehető legrövidebb időn belül hatékony programokat hirdessenek. Szerinte ha annak idején végrehajtják az SZDSZ programját, akkor most jobb helyzet lenne az országban. Számon kérte, hogy Gyurcsány javaslatai kidolgozatlanok, nem tudni, mikor lehet bevezetni ezeket.

Lendvai Ildikó: Védelem és kitörés, ezek a leggyakoribb szavak a válság kapcsán az MSZP frakcióvezetője szerint. Nem ért egyet azzal, hogy megszorítások jönnek, a költségvetésnek ugyanis nincs pluszbevétele a mostani intézkedésekkel. A 3 százalékos áfa-emelés egy adott családnak maximum 5 ezer forint pluszterhet jelent. Igaz, hogy Magyarország nem volt jó állapotban, amikor a válság elérte, csakhogy a 2008-as foglalkoztatottsági szám magasabb, mint az Orbán-kormány minden egyes éve. "Mérj, mielőtt vagdalkozol!" – javasolta az ellenzéknek.