Lazulnának a jogos védelem határai

A bűnözési helyzet alakulása indokolja a büntető jogszabűályok szigorítását - mondta a Brüsszelben tartózkodó igazságügyi és rendészeti miniszter. "Úgy gondoljuk, hogy többre és másra van szükség, mint a Fidesz - nyilván hasonló kiinduló pontból táplálkozó - javaslata" - mondta Draskovics Tibor. Mint mondta: vannak közös elemek a két javaslatban, de bizonyos körben nagyobb szigorra és más megközelítésre van szükség, mint amit az "Amerikából importált" Fidesz-javaslat tartalmaz.

Ha fegyver, akkor 5 év

Nem elegendő pusztán az erőszakos visszaesők büntetési tételeit szigorítani, szükség van arra is, hogy lényegesen szigorúbban büntessük mindazokat, akik fegyveres bűncselekményt követnek el. Ezek az elkövetők 5 évnél kevesebb szabadságvesztést ne kaphassanak - mondta a miniszter.

A javaslat szigorúbb büntetést róna ki azokra, akik gyermekek, illetve idősek, betegek vagy más, állapotuknál, egészségi helyzetüknél, életkoruknál fogva védekezésre kevésbé alkalmas személyekkel szemben követnek el bűncselekményt. Szigorodnak az intézkedő rendőrrel szembeni ellenszegülés és rendőrrel szemben alkalmazott erőszak szankciói is.

Emellett reagálni kell arra a jelenségre, ami a kis településeken joggal nyomasztja az ott élőket, hogy megszaporodtak a kisebb súlyú, vagyon elleni szabálysértések, a kis értékű lopások - mondta a miniszter. A Btk-módosítási javaslat tartalmazni fogja, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, akkor előéletébe számítson bele az is, hogy korábban vagyon elleni szabálysértéseket követett el, és ilyen módon részesüljön súlyosabb büntetésben akkor is, ha az első bűncselekményét követte el.

Lesz megelőző jogos védelem is

Változni fognak a jogos védelemre vonatkozó szabályok is. "Meg kell erősítenünk azoknak a polgároknak a védelmét, akik személyük, családjuk, javaik védelme érdekében szembeszállnak azokkal, akik azt fenyegetik" - hangsúlyozta a miniszter. A támadónak kell viselnie a kockázatot azért, ha a jogos védelem határát némileg túllépik, a védekező ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy felmérje pontos következményeit annak, amit tesz.

A büntetőjog egy olyan rendelkezéssel is kiegészülne, amely megengedi az úgynevezett megelőző jogos védelmet, olyan intézkedéseket a család, a vagyon védelmében, ami kellő gondosság mellett mások számára nem jelent veszélyt, ugyanakkor alkalmas arra, hogy megelőzze - vagy legalábbis megnehezítse - elsősorban a vagyon elleni támadást - fejtette ki Draskovics Tibor.

Hamarabb megtérítenék a kárt

A Btk-módosítás célja az is, hogy erősítse a sértettek pozícióját, például azzal, hogy ha az elkövető vállalja az okozott kár megtérítését, akkor enyhébb büntetésre számíthat, ez az úgynevezett tevékeny megbánás. A büntetésnek csak egyik célja az, hogy bűnhődjék az elkövető, és ezen keresztül rábírjuk arra, hogy máskor ne kövessen el bűncselekményt, emellett az is fontos cél, hogy az okozott kárt megtérítse.

A változtatás célja az is, hogy gyorsabban hozzájussanak a kártérítéshez a sértettek, ezért a javaslat szerint a büntetőbíróságoknak a büntetőítélettel egyidejűleg kell majd döntést hozniuk a sértettek polgárjogi igényéről is.

Ma ezt általában egyéb törvényes útra, azaz egy másik, polgári eljárásra utasítja a büntetőbíró, és évekbe telhet mire a sértett kára megtérül. Miközben a károkozás tényét és általában a kár összegét a büntetőeljárásban amúgy is meg kell állapítani - fejtette ki a miniszter. Hozzátette: látva a parlament túlterheltségét, a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedések sokaságának szükségességét, nem terjesztik most az új Btk. egészét az Országgyűlés elé, hanem kiemelik belőle azokat a javaslatokat, amelyek érdemi választ adnak az új kihívásokra, és majd nyugodtabb időkben lehet foglalkozni a Btk egészének megújításával.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!