Tiltják, de elnézik a rendőrök fusizását
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
Énekesi vagy nyelvoktatói mellékállást megkötések nélkül vállalhatnak a rendőrök, ezt még az önfeláldozást és hivatástudatot számonkérő Gergényi Péter engedélyezte. A BRFK egykori főkapitánya az állomány körében szokásos mellékállásoktól, a biztonsági őri és a portaszolgálatos munkától azonban szigorúan eltiltotta beosztottjait. A 2003-ban meghirdetett zéró tolerancia, amely a mai napig azonnali kirúgással fenyegeti a tiltással szembeszegülőket, mégis csak rövid időre csökkentette az éjszakában túlórázó rendőrök számát.
Rendőrségi informátoraink azt állítják, hogy az érvényben lévő rendelet ellenére a rendőrök közül, aki teheti, jelenleg is az éjszakai szórakozóhelyeken egészíti ki jövedelmét. Becslésük szerint az aktív állomány 15-25 százaléka rendszeresen vállal ilyen megbízást, és akár meg is duplázhatják vele a keresetüket, adómentesen. A „portázásnak” leginkább Budapesten van piaca, itt több száz rendőr kerül anyagi függésbe magáncégektől, kocsmatulajdonosoktól, befolyásos érdekcsoportoktól, ráadásul az éjszakában ki vannak téve korrupciós ajánlatoknak is: akár egyetlen alkalom elég ahhoz, hogy nagy összegekhez jussanak annak fejében, ha kérésre elsimítanak egy-egy ügyet.
Forrásaink szerint a megbízók annak ellenére keresnek előszeretettel rendőröket, hogy foglalkoztatásuk sok kockázattal jár. A rendőröknek nincs a munkakör ellátásához szükséges személyi és vagyonőri tanfolyamon szerzett vizsgájuk, nincs kamarai tagságuk, mert ennek meglétét a rendőrségnek kellene ellenőriznie. A feketén alkalmazott portások ezért razzia idején rögtön átvedlenek egyszerű vendéggé.
Hátrány az is, hogy komolyabb bűntényt látva a rendőr inkább a tétlenséget választja, mert ha beavatkozna, a nyomozók vagy az ügyészek megvizsgálnák, hogy milyen jogcímen tartózkodott a helyszínen. Informátoraink szerint az aktív állománnyal ezért nehéz elhitetni, hogy csupán a fatális véletlennek köszönhető, hogy az utóbbi időszak leghírhedtebb bűnügye, a veszprémi Cosma-gyilkosság helyszínén több rendőr is ott volt, de mindannyian vendégek voltak.
Előny viszont, hogy a jól kiválasztott rendőr a tulajdonosok érdekeinek megfelelően meg tudja akadályozni, hogy verekedésekből, szurkálásokból, garázdaságokból „felesleges balhék”, büntetőügyek, vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel járó perek legyenek. Informátoraink szerint a szakcégek kifejezetten keresik a tekintélyes, széles kapcsolati hálóval rendelkező rendőröket. A portára vagy a biztonsági csapat élére a Rendészeti Szakközépiskola oktatói, kiképzői és a Rebisz emberei kapják a legjobb, éjszakánként tíz-tizenötezer forintos ajánlatokat. A legirigyeltebb fogás azonban az adott kerület ügyeletes tisztjének megszerzése, mert ő beosztásánál fogva „dzsolidzsóker” az ügyek indításánál.
A kiérkező járőr első intézkedésein múlik nagyrészt, hogy indul-e eljárás az adott ügyben, és ha a szolgálatot teljesítő egyenruhás azt csinálja, amit a portázó – aki közvetlen kollégája, felettese vagy régi tanára is lehet – mond, akkor biztosan nem indul. Forrásaink azt állítják, hogy a rendőrök kettős szerepe miatt a kisebb testi sértéssel járó bűnesetek és a vagyon elleni cselekmények jelentős része nem jut el a vizsgálati szakaszig.
Február végén derült ki, hogy Baranya megyében tizenkilenc aktív rendőr dolgozott pénzbeszedőként a Provident gyorskölcsön-folyósító cég megbízásából. A megyei rendőrkapitány szerint a behajtói másodállást azért engedélyezték nekik, mert a kezdő egyenruhások mindössze bruttó száztíz-százhúszezer forintot keresnek, és egy több éve a pályán lévő rendőr sem kap többet kétszázezer forintnál.
Informátoraink szerint hasonló megfontolásból huny szemet a rendőri vezetés és a belső rendvédelmi szolgálat a másodállási tilalom tömeges megsértése felett, pedig a szervezetben mindenki tisztában van vele, hogy a megoldás folyamatosan zülleszti az állomány erkölcsi hozzáállását. Furcsállják, hogy egy egyszeri ittas vezetés elegendő indok az etikai alapú elbocsátáshoz, de a felderítési eredményességet alapjaiban rontó kettős szerep még magasabb pozíciókban sem számít ilyen oknak.
Kérdésünkre az ORFK-n elmondták, hogy a rendőrségnek nincs statisztikai kimutatása az engedély nélkül vállalt másodállásokkal lebukott rendőrökről.
A sajtóosztály közlése szerint a statisztika hiányában arról sem rendelkeznek hivatalos adattal, hogy hány egyenruhást és milyen módon büntettek meg tiltott munkavállalásért, és arról sincs információ, hogy milyen állásokért kockáztattak az állomány tagjai.