A kormányváltás forgatókönyvei

Gyurcsány Ferenc szombaton azt mondta, hogy távozni készül a hatalomból, de ez korántsem jelenti azt, hogy hétfőn máris egy állással kevesebbje lesz (a miniszterelnökségen kívül az MSZP elnöke is, épp szombaton kapott újabb két évre szóló megbízatást).

Minden pártnak van saját forgatókönyve arról, hogy mi történjen most. A legvalószínűbbtől a legkevésbé esélyesig megyünk végig.

Az MSZP terve: Megváltás húsvét után

Az MSZP forgatókönyve szerint április 14-én lesz a nagy hatalomváltás, vagyis három hétig még Gyurcsány Ferenc és kormánya hivatalában marad. 14-én viszont (ez egy keddi nap lesz) az összes miniszter elveszti az állását, viszont már aznap aláírhatja az új miniszterelnök kinevezését a köztársasági elnök.

Az április 14-i dátum a következő módon alakult ki: Gyurcsány Ferenc két hetet adott arra, hogy megtalálják utódját. Április 5-re (két hét múlva vasárnapra) tervezik összehívni az MSZP újabb kongresszusát. Ugyanis az MSZP-ben belső szabály, hogy ha a párt beleszólhat a miniszterelnök személyébe, akkor a jelölt kiválasztásáról a kongresszusnak kell döntenie. Ha 5-én kiválasztották az embert, akkor legkorábban 6-án lehet a parlamentnek benyújtani a konstruktív bizalmatlansági indítványt.

Ezt a képviselők legalább ötödének kell kezdeményeznie, ennyi képviselője az MSZP-nek egyedül is van. Ezután három napig a szabályok szerint várni kell, de nyolc napon belül meg kell ejteni a szavazást. A 6-i héten nem ülésezik az Országgyűlés, így a szavazással meg kell várni a következő hetet. 13-a húsvét hétfő, aznap a képviselők sem dolgoznak. Vagyis az első lehetőség a szavazásra a konstruktív bizalmatlansági indítványról 14-e lesz.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők egyetlen szavazással két dologról döntenek: a kormány menesztéséről és az új miniszterelnök személyéről. A döntéshez a képviselők több mint felének egyetértése kell.

Utóbbi azért fontos kitétel, mert az MSZP-s képviselők ehhez kevesen vannak. Szükségük lesz támogatókra más pártokból is. Éppen ezért lehet szükség két hétre a megfelelő jelölt kiválasztásához. Az MSZP az összes parlamenti párttal szeretne egyeztetni az új miniszterelnök személyéről. Ez azt is jelenti, - és ezt a párt több vezetője is megerősítette már - hogy vélhetően nem szocialista politikus lesz a befutó.

Az SZDSZ terve: Kívülről akarnák

Az egyetlen párt, amely jelezte, hogy szívesen tárgyal az MSZP-vel egy új miniszterelnökről, az az SZDSZ. A két párt régi szövetséges: 1994-98 és 2002-2008 között együtt kormányoztak. Tavaly ugyan az SZDSZ kilépett a kormányból, de a fontos szavazásoknál azóta is segítik az MSZP-t. A két pártnak együtt elég képviselője van egy új kormány megválasztásához.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a hétvégén azt mondta, hogy egy megfelelő programmal bíró személyt hajlandóak lennének megszavazni. A párt vasárnap azt is eldöntötte, hogy nem akarnak visszatérni a koalícióba, de egy szakértő jellegű kormányt kívülről készek lennének támogatni. A párt megyei elnökei azt is akarják, hogy az új kormányban a mostaniban meghatározó emberek már ne legyenek benne.

Az MSZP és az SZDSZ között az egyeztetések a színfalak mögött már megkezdődtek, és várhatóan hétfőtől hivatalosan is folytatódnak.

A Fidesz terve: Oszolj

A Fidesz egyetlen párttal sem akar tárgyalni új miniszterelnökről. Ők mindenképpen előre hozott választást szeretnének, és ezért hétfőn kezdeményezik majd, hogy az Országgyűlés oszlassa fel magát. Ezt a Fidesz és az MDF is hiába javasolta többször is az elmúlt egy évben, és úgy tűnik, hogy most sincs reális esély rá. A Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői is kevesek a többség megszerzéséhez, és az SZDSZ már jelezte, hogy nem tartják időszerűnek az előre hozott választásokat, míg az MSZP részéről kizártnak tűnik a javaslat támogatása.

A Fidesz azzal érvel, hogy olyan kormányra van szükség, ami egyértelműen bírja a választók bizalmát, és titkos háttéralkuk alapján kiválasztott személy nem bírhat ezzel a támogatással.

A hétfői önfeloszlatáshoz ráadásul meg kellene változtatni a parlament tervezett napirendjét, és várhatóan már ehhez sem lesz elég ereje a legnagyobb ellenzéki pártnak. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy néhány elégedetlen szocialista esetleg támogatná az előre hozott választásokat, mondván a következő évben úgysem lehet népszerű intézkedéseket hozni, viszont a 2010-es önkormányzati választásig összeszedhetnék magukat.

Mégis, az egyeztetésekre szánt következő két hétben nem valószínű, hogy a parlament feloszlatná önmagát. Ha nem sikerül az MSZP-nek senkivel sem dűlőre jutni a következő 14 napban, akkor esetleg komolyabban felmerülhet ez a lehetőség. Az viszont már késő ahhoz, hogy a Fidesz terve szerint az EP-választással egy napon lehessen megtartani az előre hozott parlamenti választást. Ugyanis legkésőbb csütörtökön ki kellene írni az új választást ehhez.

A Fidesz egyelőre nem mondott arról semmit, hogy mit tesznek, ha elmarad az önfeloszlatás. Hétfőn ülésezik a párt frakciója, felszólal Orbán Viktor is, délutánra jöhetnek elő a B-tervvel.

Az MDF terve: Rendszerváltók népfrontja

Az MDF azt javasolta, hogy az ellenzéki pártok állítsanak közös miniszterelnök-jelöltet. A Fidesz, az MDF, az SZDSZ és a KDNP összefogva képes lenne átvenni a hatalmat, de nem tűnik reálisnak, hogy a rendszerváltó pártok összefogjanak az MSZP ellen.

A Fidesz már jelezte, hogy nem kér ilyen egyeztetésből, ők most csak a parlament feloszlatására tudnak gondolni. Az SZDSZ ugyan eddig nem utasította el a kezdeményezést, de pozitívan sem reagált rá.

A frakcióját vesztett MDF egyébként az egyetlen erő, amelynek már jelöltje is van. Bokros Lajos, a párt EP-listájának vezetője volt eddig az egyetlen személy, aki már megmondta, hogy ő vállalná a kormányalakítást. Az MSZP és az SZDSZ már nemet is mondott rá.

Állítólag nincs ilyen terv: Gyurcsány marad

A miniszterelnök vasárnap határozottan azt állította, hogy nem marad miniszterelnök. Ugyanakkor elvben előállhat olyan helyzet, hogy a következő két hétben az MSZP nem talál partnert egy új kormányfő megválasztásához, viszont az SZDSZ és az MSZP nem akarja feloszlatni a parlamentet. Ebben az esetben minden maradna a régiben.