Sólyom László: Előrehozott választások kellenek
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél - Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
A köztársasági elnök szerint az előrehozott választások jelentik a megoldást a most kialakult politikai helyzetben, nyilatkozta Sólyom László az MTV-nek. Véleményét azzal indokolta, hogy Magyarország elpazarolhat egy évet, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egy évre választ az Országgyűlés miniszterelnököt.
Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel, amelynek elég háttere lenne ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból, fejtette ki Sólyom László.
Hétfőn nem volt kemény
Sólyom hétfői, Varsóban tett nyilatkozata erős megrökönyödést váltott ki a jobboldalon. A köztársasági elnök ugyanis két nappal Gyurcsány bejelentése után azt mondta a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazása azért nem alkotmányellenes, mert „az indítvánnyal azt lehet elérni, hogy kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel." Az ellenzék soraiban nem értették a köztársasági elnök érvelését, hiszen Gyurcsánynak a bejelentés előtt folyamatosan megvolt a parlamenti támogatása, és egy helyébe ültetett új miniszterelnök sem számolhat nagyobb táborral az országgyűlésben.
Az ellenzék főként azt nem értette, hogy Sólyom miért fogalmazott ilyen óvatosan a szocialista kormányfő indítványáról, lényegében csak azt emelve ki, hogy nem alkotmányellenes. Sólyom ugyanis Medgyessy Péter lemondása idején egy nagyobb tanulmányt tett közzé a konstruktív bizalmatlansági indítványról, és akkor arra a következtetésre jutott, hogy „változatlan parlamenti erőviszonyok mellett nem rendeltetésszerű a használata".
Kiemelte, a konstruktív bizalmatlansági indítvány olyan eszköz, mely alkotmányosan ebben a helyzetben nem kifogásolható, azonban tudni kell, hogy kizárólag egy személyi döntésről szól, egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni.
Ez a jelenlegi kísérlet kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg, mondta. Hozzátette: "ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus".
Hangsúlyozta, egy előre hozott választáson a pártoknak meg kell küzdeniük a bizalomért, és csak akkor fogják helyreállítani a hitelességet, ha valóban olyan kampány lesz, melyben reális programok hangzanak el, és amely nem hiteget senkit.
Véleménye szerint jelenleg a kormányoldalon olyan megoldási kíséret folyik, mely bevallottan rövid távú, átmeneti hatású, és a jövendő kormányprogram tartalmáról sem lehet semmit tudni.
Magyarországot a gazdasági válságon kívül egy nagyon súlyos bizalmi, hitelességi válság is sújtja, emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihetősége súlyosan sérült, mondta.
Kiemelte, a távozási szándék bejelentése olyan lépés volt, mely megnyitotta az utat a változások előtt, azonban az a változás, mely készülőben van, szerinte nem kielégítő. Véleménye szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését.
Sólyom László arról is beszélt, kötelessége szólni akkor, ha a miniszterelnök olyan kijelentést tesz, miszerint az ügyészség és a bíróság egyes esetekben egy ellenzéki párt sugalmazása szerint működik. Ez súlyosan veszélyezteti az államszervezet demokratikus működésébe helyezett bizalmat, tette hozzá.
Sólyom László 2006 őszén, röviddel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után azt mondta, Gyurcsány Ferenc kiforgatta jelentéséből a hazugság fogalmát, és hogy nincsenek alkotmányos eszközei, csak a parlamenti többség mozdíthatja el a helyéről a kormányfőt, amivel helyreállítható lenne a szükséges társadalmi bizalom.
"A választás miatt a hatalmi harc utalta a terepet. A feloldatlanság hamisságban tart minden, erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök kitért a tisztátázás elől, tisztázatlan eszközöket használt a hatalom megtartása értelmében" - fogalmazott akkor a köztársasági elnök.
Sólyom László szavaira a koalíciós pártok értetlenkedve reagáltak, az ellenzék viszont úgy értelmezte, hogy a köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc eltávolítására szólította fel az Országgyűlést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
