Sólyom beleszólt az MSZP–SZDSZ-tárgyalásba

Több magyarázata is lehet Sólyom László váratlan szerdai bejelentésének. Lehetséges, hogy a köztársasági elnök így kívánt megfelelni alkotmányos szerepének. Az alaptörvény szerint ugyanis az államfő egyik fő feladata, hogy „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ebből következik, hogy a létező legdemokratikusabb megoldás mellett álljon ki, ami nyilvánvalóan egy új választást jelentene, hiszen ebben az esetben mindenki beleszólhatna az új miniszterelnök személyébe.

Hétfőn az elnök azt mondta a Gyurcsány által tervezett konstruktív bizalmatlansági indítványról, hogy „az indítvánnyal azt lehet elérni, hogy kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel”

Ami azt is jelenti, hogy egy új, parlamenti többséget jelentő koalíció létrejöttét megfelelő megoldásnak tartotta volna. A hét elején azonban előbb az SZDSZ, majd az MDF is bejelentette, hogy nem kötnek koalíciót az MSZP-vel, vagyis ezután is kisebbségi kormány vezetné az országot. Ez a koalícióképtelenség sarkallhatta az elnököt arra, hogy kiálljon az előre hozott választás mellett. A kisebbségi kormány sorsa ugyanis jóval bizonytalanabb, demokratikus legitimitása pedig csekélyebb, mintha az új miniszterelnök bírná a képviselők több mint felének biztos támogatását.

Üzenet Surányinak

További lehetőség, hogy Sólyom László üzenni akart Surányi Györgynek, hogy az utolsó pillanatban elbizonytalanítsa a legesélyesebb jelöltet. Surányi jelenleg az egyetlen jelölt, akiből a bejelentés idején reálisan miniszterelnök lehetett. Surányi viszont kikötötte, hogy konszenzusos támogatást szeretne, vagyis úgy csak vállalná el a tisztséget, ha nem lenne állandó támadások középpontjában, azaz legitimációja stabil volna.

Azzal, hogy az államfő eleve megtámadta lehetséges legitimációját, Surányi nehéz helyzetbe került, hiszen eddig nyilvánosan megfogalmazott egyetlen feltétele eleve nem teljesülhet.

A köztársasági elnök bejelentését motiválhatta az is, hogy egy utolsó lökést adjon a pártoknak ahhoz, hogy a szerinte legdemokratikusabb megoldás mellett, az előrehozott választások mellett döntsenek. A Fidesz régóta ezt az álláspontot képviseli, az MDF hajlandó lenne megszavazni, az SZDSZ már korábban jelezte, hogy ha csütörtökig nem találnak megfelelő embert a kormányfői posztra, ők is az előrehozott választásokat fogják támogatni.

Választási hangulat

Az MSZP eddig megpróbálta elkerülni ezt a lehetőséget, szocialista forrásaink azonban Sólyom szerdai bejelentése után azt mondták, érezhető a pártban annak a hangulata, hogy ha csütörtökig nem születik megegyezés, elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Sólyom László szavaira reagálva azt mondta: „A köztársasági elnök urat bírálni nem szokás, kommentálni nem illendő. Ezért tisztelettel csupán arra hívnánk fel a figyelmét, hogy a köztársasági elnöknek a szavazófülkében kell kifejeznie pártszimpátiáit, és nem közjogi méltóságként tett nyilatkozataiban.”

Úgy tudjuk, az MSZP-ben attól félnek, hogy Sólyom elbizonytalanította a kormányfőjelölteket, szerintük a köztársasági elnök a lehető legrosszabbkor szólalt meg, amikor már körvonalazódni kezdett a megoldás. (Az MSZP és Sólyom között több ügy, így a főbírójelölés miatt amúgy is feszült a viszony. A jelenlegi hangulatban biztosra vehető, hogy a főbírójelöltben már a jelenlegi parlament nem fog tudni megegyezni – nem mintha erre amúgy is túl sok esély lett volna. És ha már igazságszolgáltatás: Sólyom bírálta a miniszterelnököt a bíróságot és ügyészséget támadó kongresszusi kijelentése miatt is.)

Sólyom László bejelentésének időzítésébe nyilvánvalóan közrejátszott, hogy a köztársasági elnök kedden tért haza lengyelországi útjáról, a szerdai volt az első munkanapja. Ha csütörtökig vár, beleszaladhatott volna abba, hogy már megszületett a megállapodás a miniszterelnök-jelöltről, így egy konkrét személy ismeretében kellett volna nyilatkoznia az aktuális politikai helyzetről.

Ennek ellenére gyakorlatilag biztosra vehető, hogy Sólyom László szerdai nyilatkozatát nem hatáskörgyakorlásnak, hanem sokkal inkább politikai véleménynyilvánításnak szánta, ahogy arra már korábban is volt példa hasonló, rendkívüli politikai helyzetekben. A megfogalmazott üzenetnek így fontos eleme annak elismerése, hogy Gyurcsány Ferenc fontos lépést tett azzal, hogy távozását szavahihetőségének súlyos sérülésével indokolta. A köztársasági emellett arra is felhívta a pártok figyelmét, hogy egy előrehozott választáson reális és nem a hitegetésről szóló programokkal kell megküzdenik a választók bizalmáért.