Gyurcsány anyja, Katus, apja, Feri

Gyurcsány anyja, Katus 2005 karácsonyán került az érdeklődés homlokterébe. Ekkor jelent meg a miniszterelnök cikke a 168 órában Anyám, Katus címmel.

A zöld szennyesláda

A miniszterelnök első emléke gyermekkoráról a zöld szennyesláda, aminek a tetején állt, miközben édesanyja, Katus öltöztette. Utána indultak a textilgyári óvodába, az óra még csak öt órát mutatott.

Délután hazamentek - amint a kormányfő írja - a zöld szennyesládához. A kis csemetének már akkor be sem állt a szája, egész úton hazafelé csak beszélt.

Gyurcsány Ferenc emlékszik a paprikás krumpli ízére, és a gyermekkor más ízeire és illataira is, köztük édesanyjáéra. Szeretett hozzábújni, míg kölyök volt, mellette aludni. A miniszterelnök otthon szófogadó volt, az iskolában inkább vagány, sőt, szemtelen, de jól tanult.

A középiskolát - osztályfőnöke ösztökélésére - Budapesten, az Apáczai Csere János Gimnáziumban kezdte, a második osztály után azonban inkább hazament Pápára.

A miniszterelnök édesanyja "megértő társként" viselkedett akkor is, amikor udvarolni kezdett annak a lánynak, aki az első felesége lett.

Édesanyja az őszödi beszédben is felbukkant: „És mióta az anyámnak, ismerik a nevét, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt, megjavult az egészségügyi rendszer fiam? Mondom, egy lószart, mama! Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet!”

Gyurcsány apja, Feri

Jobbos és szélsőjobbos portálokon időről időre téma idősebb Gyurcsány Ferenc ütközése a törvénnyel.

Édesapjára már a 168 órának írt cikkében is több helyen kitér, de esetleges bűncselekményeiről nem esett szó. "Hektikus szigoráról" tesz említést és a világban helyét kereső, de soha nem találó emberként jellemzi, aki később már nem is kereste a helyét. Egyetlen nagyszerűt tudott felmutatni, Katust, Gyurcsány Ferenc édesanyját. Édesapjáról - akiről eddig kevés szó volt - egy másik helyen is említést tesz: "Emlékszem, apám el-eltűnt, majd betoppant, hogy szegény anyám megint megbocsáthasson neki". Az írás vége felé pedig: "Apám nem tudott beosztani semmit, elvert, elherdált mindent".

Hogy édesapja börtönviselt, arról először maga Gyurcsány beszélt Debreczeni József 2006-ban megjelent könyvében, Az új miniszterelnökben: „Gyurcsány Ferenc apja kétszer börtönbe is került. A meg nem adott kölcsönök miatt, illetve közveszélyes munkakerülésért. Az apa nélkül maradt családot ilyenkor az édesanya jövedelméből kell eltartani.”

Később a Magyar Nemzetben közölt dokumentumok szerint – ezek a dokumentumok szoktak felbukkanni az interneten azóta is, valami borzongató újdonságként tálalva – id. Gyurcsány Ferencet 1979. november 19-én a Pápai Járásbíróság mint különös visszaesőt egyrendbeli lopásért és egyrendbeli kisebb értékre elkövetett lopásért 11 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Korábban lopásért ítélték el.

Gyurcsány elmesélt Debreczeninek egy szívszorító történetet az apjáról: „Ahogy növekszem, a viszonyunk egyre romlik [apámmal], egyre több köztünk a konfliktus. Elmondom a legsúlyosabbat. Ez tizenöt éves koromban történt, én már Pesten tanultam az Apáczai Kollégiumban, és akkor ő is épp Pesten dolgozott. Bejött hozzám a kollégiumba, bement a szobámba, és elvitte az öltönyeimet. Mind a kettőt. És beadta őket a zaciba. […] A pénzt nyílván elitta. És akkor én azt gondolom, hogy ezzel az emberrel nekem nem kell találkoznom. Ő is Pesten van, én is, de nem találkozunk egymással.”

Szélsőjobbos lenne Gyurcsány apja

Joggal vetődik fel a kérdés, mi volt az apja politikai krédója? A 168 óra ezt is megkérdezte a miniszterelnöktől 2007-ben: „Személyes elkötelezettségről beszélt, hagy tegyek most fel egy személyes jellegű kérdést. Ha az édesapja még élne, mi lenne a véleménye a Magyar Gárdáról?”

Gyurcsány: Biztosan vérre menő vitákat folytatnánk. Ő a szélsőjobb irányába szimpatizált, minket mindig is indulatos viták választottak el egymástól. Gyanítom, hogy ebben az ügyben is nagyon komolyan összeütköznénk."