Felrobbanhat a kongresszus
További Belföld cikkek
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Úgy tűnik, hogy az MSZP gödörből csöbörbe jutott. Miután a szocialisták egyhetes vajúdás után kitermelték miniszterelnök-jelöltjüket (és arra hosszas belső huzavona után az SZDSZ is rábólintott), most a pártelnöki poszt körül zajlik a csetepaté. A megyei elnökök Gyurcsány Ferenc szombati lemondása után deklarálták: lehetőleg egyszemélyes jelölést szeretnének, hogy az MSZP a lehető legkisebb vérveszteség árán találjon új vezetőt. Most azonban az a fura helyzet állt elő, hogy egy egyszemélyes jelölés is felrobbanthatja a kongresszust.
A jelölések alapján négy ember mérkőzhet meg az elnökségért: a legtöbb jelölést Lendvai Ildikó frakcióvezető kapta. Mögötte hasonló mértékű támogatást kapott Kiss Péter kancelláriaminiszter és alelnök, illetve Szekeres Imre honvédelmi miniszter és elnökhelyettes. Szintén jelölték még, de a fenti háromnál jóval kevesebben Mesterházy Attila alelnököt, akinek nincs komoly esélye a győzelemre.
A négy név ellenére azonban csak két erőkör csap össze a nagy öregek háborújában az MSZP első emberének címéért. Kiss Péter vélhetően szó nélkül félreáll, ha Lendvai Ildikó elnökségéhez sikerül meggyőző többséget teremteni. Magyarán, ha Kiss támogatásával a frakcióvezető egyszemélyes jelöltként startolhat a pártelnöki pozícióra.
Úgy tudjuk, hogy a megyékben Szekeres egy csöppet jobban áll, mint Kiss, Budapesten (a 650 fős kongresszus mintegy száznegyven tagját a főváros delegálja), viszont Kiss a favorit. Legalábbis információink szerint a budapesti küldöttgyűlésen Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, illetve Steiner Pál frakcióvezető vállvetve lobbizott Kiss mellet.
Márpedig, vélik forrásaink, a Kiss-hívek gond nélkül felsorakoztathatóak lennének Lendvai Ildikó mögött is. A kérdés az, hogy a tervei szerint 2010-ben visszavonulni szándékozó frakcióvezető beadja-e a derekát, és egyfajta átmeneti elnökként átvezeti-e pártot életének egyik legnehezebb időszakán (lásd: az EP-választás kódolt kudarca, illetve akár egy előrehozott választás, amennyiben a szocialista frakció menet közben kihátrál az összesen hatszázmilliárd forintos megszorításra készülő Bajnai Gordon mögül).
Lendvai hajlandóságáról azonban ellentétesek a hírek. Az egyik verzió szerint a frakcióvezető kész vállalni az elnökséget, sőt olyan pletykák is lábra kaptak, hogy ebben az esetben Szekeres Imre a kongresszuson visszalépne Lendvai javára. Abban többé-kevésbé minden forrásunk egyetért, hogy Szekeres a csütörtöki választmányon mindenképpen odaáll a pártelnöki startvonalra.
A másik információcsokor viszont arról szól, hogy Lendvai kihátrál a pártelnöki jelölésből, és ebben az esetben egy érdemi aspiráns marad, Szekeres. Csakhogy hiába az egyszemélyes jelölés, ez a forgatókönyv sem jelentené azt, hogy teljesül a megyei elnökök kívánsága, és a pártot nem gyalulja le az elnökválasztás. Ugyanis, emlékeztetnek forrásaink, Gyurcsány Ferenc alaposan beleszállt Szekeresbe a keddi elnökségi ülésen, emberi és politikusi minőségében egyaránt gyalázta. Ez pedig a két hete még miniszterelnök-pártelnök megmaradt híveinek egyértelmű jelzés lehet: a kongresszuson le kell húzni Szekerest.
Ráadásul ezt Kiss támogatói közül is eljátszhatják számosan, azaz könnyen előállhat egy olyan helyezet, hogy Szekeres, hiába egyetlen jelölt, a szavazatok alig több mint felével emelkedik elnökké, tehát legitimitása pont akkor kérdőjeleződik meg, amikor az MSZP túléléshez kőkemény pártegységre lenne szükség. Sőt szólnak a pesszimista vélemények, legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy felrobban a kongresszus, és Szekeres megveri saját magát, azaz nem szerzi meg a szavazatok felét. (Egyébkén sokan éppen annak tudják be, hogy Gyurcsány elkezdte futtatni Molnár Csaba Győr-Moson-Soporon megyei elnököt, mint lehetséges pártelnököt, hogy elejét vegye a kongresszus felrobbanásának.)
Ebben az esetben pedig nem lenne elnöke az MSZP-nek, ami gyakorlatilag a párt szétesését jelentené, illetve a már formálódni látszó kormányzati konstrukció végét is, magyarán az előrehozott választásokat.