Gripen-ügy: 2001-es MSZP-s korrupcióról cikkeznek

Osztrák, cseh és magyar fegyverzeti beszerzésekkel kapcsolatos megvesztegetés gyanúját fogalmazza meg Alfons Mensdorff-Pouillyval szemben egy tavaly júliusi titkos brit jelentés, állítja az osztrák Format hetilap. A cikk szerint az újság birtokába jutott 2008. július 25-i keltezésű harmincoldalas feljegyzést a súlyos csalások felderítésére szakosodott brit szerv, az SFO küldte az osztrák belügyminisztériumnak.

Az újság szerint az "Ali" címet viselő dokumentumban többek között az szerepel: az SFO-nak "alapos oka van feltételezni", hogy a többek között az Eurofighter és a Gripen vadászrepülőgépek gyártásában egyaránt érdekelt British Aerospace (BAE) brit fegyverkonszern az Ausztriában jelenleg csalás, megvesztegetés és pénzmosás gyanújával vizsgálat alatt álló Mensdorff segítségével "korrumpálta a beszerzési eljárásokat Ausztriában, Magyarországon és Csehországban".

A BAE állítólag 107,6 millió eurót bocsátott Mensdorff-Pouilly rendelkezésére "harmadik félnek történő kifizetésekre", ezek a kifizetések a brit jelentés szerzőjének gyanúja szerint korrupciós pénzösszegek voltak. Nem tudni, hogy mennyit használtak fel ebből az összegből, de a jelentés lehetségesnek tartja, hogy a pénz nagyobb részét a magyar beszerzési eljárásra fordították.

A cikk szerint Magyarországról az áll a jelentésben: "sokkal egyértelműbbek a politikai célú kifizetésekre való utalások". Egy 2001. október 3-i megbeszélésről szóló feljegyzésre hivatkozik, amelyben "a szocialistáknak való 7,5 százalékos kifizetésre" utalnak. (A cseh ügyekről egyébként a gróf ügyvédje csak annyit mondott: ügyfele bizonyos összegeket kifizetett Csehországban, de csak üzletembereknek és nem politikusoknak.)

Ráadásul az említett 2001-es dátum a Fidesz regnálásának idejére esik. Amikor is sajtóinformációk szerint Orbán szinte egy személyben döntött a Gripenek (körülbelül 100-120 milliárdot felemésztő) beszerzéséről. A fideszesek utólag gazdasági szempontokkal indokoltak, a repülőgépgyár ugyanis szinte 100 százalékban ellentételezte volna az üzletet. Ennek ellenére a katonák nem a Gripeneket választották volna. Az amerikai F-16-osokat és a Gripeneket egybevető szakértői bizottság 2006. szeptember 6-ára dátumozott anyagának tételmondata ugyanis úgy hangzik: „a szakértői bizottság javaslata a Nemzetbiztonsági Kabinetnek: amennyiben azonnali döntést kívánnak hozni, 24 amerikai F-16A/B MLU repülőgép bérlését javasolja a szakértői bizottság".

Négy nap múlva Orbán Viktor mégis bejelentette, hogy a Gripenek mellett döntött. Kérdés, hogy miért nem vette figyelembe az általa fölkért bizottság javaslatát. De az is, valóban a nemzetbiztonsági kabinet döntött-e (egyes vélemények szerint tagjai csak a kész ténnyel szembesültek). Vannak arra utaló információk, hogy Orbán Viktor e döntését csak a lehető legszűkebb körben vitatta meg. Úgyhogy nehezen elképzelhető, hogy az ügyletet utólag támadó szocialistákat is meg kellett volna kenni.

Az más kérdés, hogy a Medgyessy-kormány idején mintegy 210 milliárdosra duzzadt a Gripen-biznisz, ugyanis pluszfegyverzettel és utántöltési lehetőséggel tuningolták fel a gépeket (de erről osztrák lapinformációk szerint nem beszél). Mindenesetre a Legfőbb Ügyészség az egyik Gripen-ügyben sem talált semmi olyasmit, ami "ügyészi fellépést" indokolna. írja a Népszabadság: sem bűncselekményre, sem közérdeksérelemre utaló adatra nem bukkantak.

Ráadásul, lapinformációk szerint a Gripen-értékesítésekkel foglalkozó magyar ügyészségi információk szerint a svéd főügyészségről sem érkezett hivatalos megkeresés, noha a szervezetet korábban erősen érdekelte a magyar vadászgépbeszerzés, és képviselőjük járt is itt. (A svéd hatóságok lanyhuló figyelmét részben az indokolhatja, hogyha akadnak is visszásságok a 2001-es projektben, azok mára már elévültek.)

Így okafogyottá vált annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak a felállítása, ami a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgálná. Pedig kormánypárt és ellenzék szívesen gründolt volna egy ilyen grémiumot, igaz, más-más indíttatásból. Az MSZP az Orbán-kormány által kötött eredeti szerződés hátterét vizslatta volna, míg az ellenzék a Medgyessy-kormány idején történt szerződésmódosítás mikéntjét és miértjét vette volna górcső alá. Miután így egyik fél sem járult hozzá a vizsgálóbizottság létrehozásához, az ügy legfeljebb az őszi parlamenti szezonban kerülhet napirendre, de a két eltérő politikai akarat valószínűleg akkor is kioltaná egymást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!