Csökkenthetik a miniszterek fizetését

A miniszteri fizetések 15 százalékos csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatról dönt ma várhatóan az Országgyűlés. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse.

A javaslat szerint az állami vezetők nem válthatják ki pénzben a ki nem vett szabadságukat, ha hatáskörgyakorlásuk megszűnésétől számított harminc napon belül ismét állami vezetővé választják őket. A harmadik rendelkezés arról szól, hogy a jövőben a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár nem lesz jogosult jubileumi jutalomra, ez a juttatás csak a szakállamtitkárok esetében marad fenn.

(MTI)

Egy olyan programot valósítunk meg, ami elviselhető mértékű áldozatot és lemondást követel mindenkitől – nyilatkozta Bajnai Gordon a Parlament folyosóján. Az igazságosság és a szolidaritás jegyében az államnak magán kell kezdenie a spórolást – mondta a miniszterelnök. Bajnai arra kéri a képviselőket, hogy támogassák ma délután azt a törvénymódosítást, mely szerint 15 százalékkal csökkenne a miniszterek fizetése, az államtitkárok javadalmazása pedig nem emelkedhet a korábban megállapított plafon fölé. A külföldi napidíjak az eddigi felére csökkennek, és a felső vezetők körében törölnék a jubileumi jutalmak rendszerét is.

Bajnai bejelentette: javasolni fogja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az állami tulajdonú társaságok, vállalatok igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tiszteletdíjait 50 százalékkal mérsékeljék. A kezdeményezés az állami cégek menedzsereinek fizetésére is kiterjed: az igazgatói bérek bruttó kétmillió forint fölötti részét visszautaltatnák, illetve jótékony célra fordíttatnák. A jótékony célt Kiss Péter társadalmi egyeztetésért felelős tárcanélküli miniszter határozná meg.

"Az elmúlt napokban egyre több olyan gazdasági adat került napvilágra, amely alapján kijelenthető, hogy az MSZP-kormány megszorításai értelmetlenek" - kezdte napirend előtti felszólalását Varga Mihály, a Fidesz gazdasági megmondóembere. 82 százalékos GDP-arányos adósságról és 586 ezer munkanélküliről beszélt. Utána az ingatlanadóról beszélt, de azon kívül, hogy ellenzi, nem mondott újat, csak annyit, hogy aki nem akar ingatlanadót, az szavazzon a Fideszre.

Varga Mihály felszólalására Katona Tamás még semmitmondóbb választ adott. "Nem örültünk annak, hogy a munkanélküliség magasabb lett" - mondta például. "Nem lehet eltekinteni a világgazdaságtól" - tette még hozzá.

"Gyakran használjuk ezt a magyar fordulatot, ha egy vitában tisztázatlanok az álláspontok" - magyarázta címadását a szocialista képviselő, aki nem akarja privatizálni a vízvagyont. De nem csak ő nem, hanem szerinte a szocialista párt és a kormány sem. A mút héten a Fidesz vetette fel, hogy szerintük a kormány el akarja adni a vízközműveket. Oszkó Péter akkor azt válaszolta, hogy dehogy, csak hatékonyabbá akarják tenni a vízközművek működtetését. Orosz Sándor ehelyett arról beszélt, hogy a víz "a modern társadalom alapfeltétele, ezt a feltételt minden körülmények között biztosítani kell". A vitát "privatizációs álvitának" minősítette.

Szabó Imre vízügyi miniszter válaszából megtudhattuk, hogy évente 550 millió köbméter - 220 ezer olimpiai méretű úszómedencényi - ivóvizet használunk fel. Ő is elmondta, hogy nem akarják privatizálni a vízközműveket.

Harrach Péter kicsit kacérkodott az Elefánt a porcelánboltban címmel, de aztán meggondolta magát, és csak szimplán arra inti a miniszterelnököt, hogy a válságkezlési fűnyírót ne tolja rá a kutatás-fejlesztés, az oktatás, illetve a családi intézmények rendszerére. Márpedig a famíliákat veszély fenyegeti. Aztán arról beszél, hogy van a biológiai determináció, és a társadalmi, azaz a tudatos nemét valahogy mindenki szabadon választja. De Harrach marad az egymásra találó férfinél és nőnél is társadalmi szempontból, hiszen ők hozzák létre a harmadik lényt, akit nevelni kell, de ezt megnehezíti a kormány, amikor emeli az áfát, nyírja a családi pótlékot, kurtítja a gyest és a gyedet. Bezzeg a Fidesz családpolitikája, nosztalgiázik Harrach. Felszólalásának lényege a végére csúszik: a KDNP egy családi csődvédelmi szisztémát szeretne bevezetni, amelyik védi a famíliákat a hitelek beszakadása után.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Korózs Lajos nyugtat mindenkit, senki nem csapolja egy forinttal sem a családi pótlékot. A kabinet annyit tesz, hogy a családok átalakult szerkezetéhez igazítja a támogatási rendszert, amit hiba lenne a többévtizedes sablonok szerint működtetni. Mert például fejlődik a mobil és információs technológia, így ha egy édesanya három gyermek miatt kiesik kilenc évre a termelésből, legfeljebb betanított munkásnak mehet vissza, végzettségétől függetlenül. Éppen ezért a kormány célja az, hogy a nőket, magyarázta az államtitkár, visszavezesse a munkaerőpiacra. (Ehhez persze nem ártana rendes óvodai háttér sem, ugyanis 1990 és 2003 között 50 ezer óvodai férőhely fele szűnt meg, de bezzeg 2007 és 2008 között 4800 új jött létre.)

Fodor Gábor szerint az utóbbi időben éles vita alakult ki a szélsőségekre adott reakciókról. Orbán Viktor két pofont adna a náciknak, a szocialisták az alkotmányt módosítanák. Az egyik szerinte nem működik, a másikra nincs lehetőség. "Mit lehet tenni?" - tette fel a költői kérdést, amire költői választ is adott: "valódi megoldást kell találni". Szerinte amúgy a jogszabályi keretek adottak, csak a rendőrségnek és az ügyészségnek kéne végeznie a dolgát. A végén még megkérdezte, hogy elvezethet-e a gyűlöletbeszéd ahhoz az erőszakhoz, ami már létezik.

Válaszában Avarkeszi Dezső sajnálkozott, hogy az utóbbi időben sokat kell beszélni erről a témáról, majd idézett Bőhm András ma elmondandó interpellációjából, amivel mélyen egyetértett. Magára az interpellációra is ő fog majd válaszolni, hiszen annak címzettje főnöke, Draskovics Tibor igazságügyi miniszter. Avarkeszi a végén azt javasolta, hogy alkossanak törvényt a holokauszttagadás ellen, bár Fodor pont ezt minősítette kivitelezhetetlennek felszólalása elején.

Török Zsolt az óvodákért és bölcsödékért aggódik öninterpellációban, és Korózs Lajos me is nyugtatja, hogy az operatív programokból több ezer új férőhely jön majd létre a következő években, és ezzel visszavezethetők az anyukák a munkahelyekre. Törököt megnyugtatja, hogy több millirád forintot költöttek már e célra, és több milliárd kerül még erre. Aztán Török letolja az ellenzéket, hogy ők csak ne beszéljenek a családi pótlék megkurtításáról, mert négy évig egy fillérrel nem emelték azt. Jól beszél, kiabálnak be támogatólag a baloldalról.

A sövénykúti fogyatékosokért szólt a KDNP-s Hoffman Rózsa, azt firtatva, miképp fordulhat elő, hogy bezárnak egy olyan intézményt, ami életesélyt nyújthat a fogyatékos embereknek, illetve hogyan lehet utcára tenni 30 pedagógust a Bakony rengetegében. És Hoffman azt tanácsolja a szociális miniszternek, hogy kezdje egy jó ponttal pályafutását, és mentse meg az intézményt.

Korózs Lajos szerint nem indokolatlan a bezárás, az intézménybe alig jelentkeznek, ami nem is baj, hiszen a fogyatékosokat az úgynevezett többségi iskolákban kell szocializálni. Az államtitkár szerint felére csökkent a tanulói létszám (2003-ban még több mint 80, tavaly szeptemberben mintegy 40 diák, jövőre pedig csak 20-an jelentkeztek.) Ráadásul Korózs úgy látja: komoly szakmai gondok is lehetnek az intézménnyel, hiszen 27 diákból 11 bukott.

Ez egyébként a KIDNP-s képviselő szerint nem mérvadó adat, hiszen enyhe szellemi fogyatékosokról van szó. A parlamentet ez hidegen hagyta, elfogadták a választ.

Szép lassan talán betartathatja az ügyészség a közösség elleni izgatás szabályait az ügyszség, átvilágítkja az összes ilyen ügyet, illetve a legjobb esetben átalakítja-e a jelenlegi szabályrendszert, reménykedett Böhm András. Az SZDSZ-s honatya arra volt kiváncsi, a rendőrség is végez-e hasonló átvilágítást, és egyébként a közösségi izgatással szembeni fellépéssel bevárják-e a gyűlöletbeszédről szóló törvényt.

A rendőrség addig nem vizsgálhatja felül a közösségi izgatással kapcsolatos álláspontját, amíg az ügyészség (a nyomozások ura) maga meg nem teszi, mondta Avarkeszi Dezső. Az igazságügyi államtitkár szerint az ügyészségi gyakorlatot pedig az Alkotmánybíróság korlátozó állásfoglalása befolyásolja. De majd lesz valami, mert nagy az igény.

Nagyon keményen dolgoznak a több műszakban robotoló ápolónővérek (például gyermekápolók), zömük levertnek, fáradtnak érzi magát, és bizony több mint 70 százalékuk nem alussza ki a nyolc órát, panaszkodott Nagy Kálmán. A KDNP-s honatya szerint nem csoda, ha az orvosok elvándorlását a nővérek elvándorlása követi. Meg kellene emelni a juttatásokat, mondta Nagy, és nem kellene az MSZP által előidézett rossz gazdasági helyzetre hivatkozni.

Minden ápolói panasz jogos, ismerte el Vojnik Mária. Az egészségügyi államtitkár szerint azonban kapnak ám juttatásokat, pótlék formájában. (Ennek összege eltérő végzettség és ledolgozott idő alapján.) Aztán érdemben Vojnik annyit mond, hogy nagy a zaj, de pár embert csak érdekel az egészségügy annyira, hogy odafigyel.

Nagy szerint Vojnik semmitmondása csak verbális agrsszió, úgyhogy nem fogadta el a választ. A parlament igen.

Révész Máriusz megszólalását nagy szocialista "halljukozás" előzi meg. A fideszes honatya arró mesél, hogy ismerőse (felsőoktatásban tanul) gyermekét kórházba vitték, műtötték, majd a szülők azzal szembesültek, hogy gyerekük nincs biztosítottként számontartva. Állitólag ez nem egyedi probléma, ugyanis a TB-nek jelenleg egy, az oktatási minisztérium alá tartozó iroda jelenti, küldi át a felősoktatásban tanulók adatait, de a rendszer rossz, mikor működik már végre, érdeklődött Révész.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Tény, hogy sok ezer jogosult hallgatót nem jelentettek be, így kérdéses volt a biztosítotti jogviszony, ismerte el Hiller. De reparálják a rendszert, és az oktatási hivatal már javában fésüli össze az adatbázisokat.

Ismét működött a kormánytöbbség, kényelmes többséggel elfogadták Hiller válaszát.

Nyitrai Zsolt a digitális táblák ügyében interpellálta a nemzeti fejlesztési minisztert, mivel a táblák beszerzésére kiírt pályázatból kétéves előkészítés ellenére kiszorultak a magyar vállalkozások, miközben a befogadott pályázatokról kiderült, hogy az ajánlatok összefüggőek. Hiába írt ki új pályázatot az NFÜ, a feltételeket nem változtatták meg, így nem nyilt esély nagyobb versenyre. Varju László államtitkár szerint már az első pályázati kiírás is átlátható volt, a feltételeken a pályázat volumene miatt nem lehetett enyhíteni, de mégis megtették. Szerinte nem voltak jogtalan átfedések az ajánlatok között, hiszen ha lettek volna, az érvénytelenítené a pályázatot. A pályázat mérete miatt valóban nem pályázhatnak önállóan magyar középvállalatok, de a két pályázó konzorcium alvállalkozóként sok magyar céget foglalkoztat. A pályázat amúgy nem szabálytalan, hanem érvénytelen volt, ezért kell megismételni. Nyitrai Zsolt nem tudta elfogadni a választ, nem úgy a parlament, ami igen.