Bajnai a csomagját népszerűsítette a parlamentben

Bajnai Gordon napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament május 25-i ülésnapja. A miniszterelnök adócsomagját népszerűsítette, magyar politikustól szokatlan módon nem csak a könnyítéseket, hanem az ezeket lehetővé tevő szigorításokat is ismertetve. A beszéd sok újdonságot nem tartalmazott, ismét megtudhattuk, hogy a kormány alapvetően akarja átalakítani adórendszerünket, a munkaadók és a munkavállalók terheit csökkenteni, a megtakarítások helyetti fogyasztás és a vagyon utáni terheket növelni akarják. Az ötlet lényege, hogy az adók eltolásával a munkahelyteremtés szempontjából előnyösebb adórendszert alakítsanak ki.

A miniszterelnök felszólalása nem hatotta meg az ellenzéket. A fideszes Navracsics Tibor és a kereszténydemokrata Hargitai János is kommunikációs szemfényvesztésnek minősítette az adórendszer átalakítását. Mindketten kétségbe vonták, hogy ez valóban adócsökkentés lenne, pedig a kormány számításai szerint az átlagjövedelműek jövőre másfél havi bérrel vihetnének haza, az új terhek pedig javarészt a felső tízezret érintenék - a kormány szerint az ingatlanadó kétszázezer magyarországi ingatlant érint, a jövedelemadó új szabályai szerint pedig szó szerint a felső tízezer fizetne többet, a dolgozók kilencven százaléka pedig konkrétan a legalacsonyabb adókulccsal adózna csupán.

Szemére vetették a kormánynak az IMF-fel kötött múlt heti egyezséget is, mely alapján idén 3,9, jövőre pedig 3,8 százalék lehet a költségvetés hiánya. Bajnai a felvetésekre válaszolva elmondta, hogy a magyar hiány még így is bőven alatta lesz az EU-ban prognosztizált, átlagosan 6, illetve 7,3 százalékos hiányoknál. Az adórendszer átalakítása pedig független szakértők és a pártok megkérdezésével lett kidolgozva még akkor, amikor Oszkó Péter pénzügyminiszter a Reformszövetség adószakértője volt, az akkor megfogalmazott célok alapján. Igaz, ezt már Oszkó Péter válaszolta a fideszes Tállai Andrásnak, aki szerint amúgy a kormány valójában hatmillió ember adóját növelte - tekintve, hogy kétmillió adófizető van az országban, ez még a kormánytól is szokatlan gonoszságnak tűnik.

Az interpellációk közül kettő emelkedik ki. Az első Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselőé volt, aki egy minisztériumi válaszból arra a következtetésre jutott, hogy az államnak nincs naprakész nyilvántartása vagyonáról. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint valójában már tavaly december óta van egységes nyilvántartás, de arra nem válaszolt, hogy ha van nyilvántartás, akkor miért nem képesek válaszolni az állam vagyonára vonatkozó kérdésekre. A parlament mégis elfogadta válaszát, bár az SZDSZ nemmel szavazott, azaz, ha valamennyi fideszes képviselő szavazott volna, elutasíthatták volna a választ.

Kovács Tamásnak már nem volt ekkora szerencséje - igaz, az ő válaszát a fegyelmezettebb szocialisták támogatásával szavazta le az SZDSZ. A legfőbb ügyészt a szabaddemokrata Gusztos Péter interpellálta, sorozatban sokadszor. Gusztos, mint eddig is, a kurucinfóval kapcsolatban érdeklődött, de most nem azt kérdezte, hogy miért nem indít hivatalból eljárást közösség elleni izgatás, illetve személyi adatok titkosságának megsértése miatt az ügyészség, hanem azt, hogy ha bírák és ügyészek a sértettek, akkor hogyan tud mégis hivatalból eljárást indítani. Kovács eddigi válaszaiban mindig azt sugallta, hogy az ügyészség a lehető legszűkebben értelmezi a hivatalból értesülést, konkrétan úgy, hogy csak azt tekintik ilyennek, ha egy másik ügy hivatali vizsgálata során értesülnek újabb jogsértésekről.

Most viszont azt mondta, hogy a bírák és ügyészek adatainak nyilvánosságra hozataláról egy igazságügyi minisztériumi értekezleten, azaz hivatali munkája során értesült. Gusztos erre visszakérdezett, hogy ezek szerint, ha a parlamentben egy interpellációra válaszol, az nem része hivatali munkájának, hiszen, ha máshol nem, ott értesülhetett volna ezekről az ügyekről. De erre Kovács már legfeljebb az alkotmányügyi és rendészeti bizottság ülésén válaszolhat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!