Gusztos Péter ismét a legfőbb ügyészt interpellálta, ismét a kurucinfo ügyében. Megdícsérte az ügyészséget, hogy már megérkezett a bíróságra a lap főszerkesztője elleni feljelentés az ügyben, hogy ügyészek és bírák telefonszámát tették közzé a lapon. Viszont ha ez ügyben képesek voltak hivatalból vizsgálatot indítani, miért nem tudtak a többi, személyiségi jogaiban sértett ügyében hivatalból eljárni, kérdezte. "Milyen hivatalos észlelési módszerekkel vették észre, hogy a kurucinfo ügyészek és bírák adatait tette közzé, és miért nem alkalmazható ez a módszer egyébb esetekben" - kérdezte Kovács Tamást. A legfőbb ügyész válaszában megismételte a korábban elmondottakat, hogy az ügyészség csak akkor indíthat eljárást, ha hivatali munkakörükben értesülnek a bűncselekményről. A bírák és az ügyészek ügyéről pedig hivatali munkakörükben értesültek, mert egy igazságügyi minisztériumi értekezleten mutatták meg nekik. "Ha jól értem a válaszát, ha a legfőbb ügyész a parlamentben egy interpelláció során értesül bűncselekményről, az nem hivatali munkakörében történik" - válaszolta Kovácsnak Gusztos Péter, aki nem fogadta el a választ, ahogy a parlament sem, köszönhetően 22 tartozkodónak.
A kisebbségi kormányzás időszaka alatt a hatodik alkalommal fordult elő, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a legfőbb ügyész vagy helyettese válaszát egy interpellációra.