Rövidebb lesz a gyes

Az adózásról tart napirend előtti felszólalást a parlament hétfői ülésén Bajnai Gordon. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hogy a miniszterelnök nem előre megírt szövegből dolgozik, munkatársai csak vázlatokat készítettek neki, amiket ő maga átírt.

Bajnai Gordon mellett napirend előtt szólal fel még a fideszes Tállai András a kormányzati teendőkről, a szocialista Tukács István a válságkezelésről, a szabaddemokrata Fodor Gábor az EP-választások tétjéről, és a KDNP-s Rétvári Benve az elüldözött fiatalokról.

"Alig több mint egy hónapja alakult meg az általam vezetet kormány, amely rendkívül elszántan halad előre a válságkezelés terén" - kezdte napirend előtti felszólalását Bajnai Gordon miniszterelnök. Mint mondta, fájdalmas, sok éve halogatott intézkedésekre vállalkoztak, hogy kezeljék a válságot és beindítsák a gazdasági növekedést. A kormányfő szerint érzékelhető már a bizalom növekedése is, bár ez még törékeny.

Bajnai szerint a múlt pénteken a legnagyobb lépést már megtették, benyújtották adócsomagjukat, amely szerinte drámai mértékben átalakítja az adózás rendjét annak érdekében, hogy a vállalkozások terheit, a munkát terhelő adókat csökkentsék. "Az általunk benyújtott 2010-es adücsomag egyértelmű nyertesei a munkavállalók. Azoknak akarunk segíteni, akik az ország szekerét kihúzhatják a kátyúból" - mondta.

"A most javasolt adócsökkentés nyomán tíz magyar munkavállalóból kilenc a legalacsonyabb adósávban fog majd adózni" - mondta Bajnai. Szerinte mindössze tízezer ember van Magyarországon, akinek nőni fognak a terheik. "Mondhatnám azt, hogy ők a felső tízezer, akiktől szolidaritást várunk" - mondta. Egy átlagkereső viszont másfél havi bérrel gazdagszik majd az új szabályok szerint.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Folytatja a kormány a járulékcsökkentést is, mondta Bajnai. A munkaadók terheinek csökkentése érdekében megszüntetik az egészségügyi hozzájárulást is - ez egyben segíthet a legalacsonyabb jövedelműeknek is, akiknél fajlagosan nagy terhet jelentett az egységes összegű járulék. A munkaadói terhek csökkentése Bajnai szerint új energiákat szabadíthat fel és megalapozhatja a növekedést.

"Adócsökkentésről szívesen beszélnek, arról már kevésbé, hogy mivel ellensúlyozzák a kieső bevételeket" - mondta Bajnai. A kieső szja-bevételeket a vagyont és a fogyasztást terhelő adókkal ellensúlyozzák. "A vagyonadó minden fillérjét munkahelyek teremtésére kívánjuk fordítani" - mondta. A nagycsaládosok egészen százmillió forintig kedvezményeket kaphatnak a vagyonadóból, jelentette be. Ezután azokról beszélt, akik minimálbérre vannak bejelentve, de villákban laknak és terepjáróval járnak. "Az ő számukra a vagyonadó végre valós terhet jelent, rájuk gondoltunk, amikor a vagyonadót bevezettük" - mondta.

Beszéde végén megismételte, hogy kormánya célja  Magyarország felkészítése a válság utáni időkre, hogy "a most megszünő munkahelyek ne Szlovákiában, Romániában vagy Mexikóban szülessenek újra".

Navracsics Tibort nem hatotta meg Bajnai, ő arra jutott,: onnan lehet tudni, hogy közeledik a választás, hogy az MSZP adócsökkentésről beszél. Aminek a Fidesz frakcióvezetője szerint tartalmi része nincs, csak kommunkációs gyakorlat.Mert ugye, az hogy az IMF hajlandó belemenni a hiánycél elengedésébe (3,9 százalék) azt bizonyítja, hogy nem sikerült helyreállítani az egyensúlyt.

Ahogy Navracsics szerint a gazdaságot sem sikerült felpörgetni, a munkanélküliségi ráta, illetve az államháztartási hiány az 1993-as szintet mutatja most 2009-ben.

Az uniós tagság sem hozott túl sokat a konyhára, vélekedett Navracsics, noha korábban Bajnai irányította miniszterként az uniós fejlesztéseket. Magyarország ugyanis a frakcióvezető szerint egyre távolodik Európától.

Kóka János könyvismertetéssel kezdi, egy rangsorral a világ 57 legjoban teljesítő országáról, amely listán Magyarország a 47. helyre csúszott, míg tavaly még a 40.-et birtokolta. Ez persze nem a Bajnai-kormány szegénységi bizonyítványa, mondta a szabad demokrata frakcióvezető, hanem az elődöké, akik ódzkodtak a reformok végigvitelétől, és az állam túlburjánzásának lenyesésétől.

Aztán Kóka felszólította a miniszterelnököt, hogy tárja a parlament elé a számokat, amikkel a kormány kalkulál, hogy végre mindenki tisztában legyen vele: a Fidesz által emlegetett adónövelésről van szó összességében, vagy pedig érdemi adócsökkentésről. (Ha az előbbiről, azt az SZDSZ nem támogatja.)

A KDNP-s Hargitai János jót derül Kókán, amikor az Bajnait mentegeti, hiszen minisztere volt ő a liberális frakcióvezető bírálta Gyurcsány-kormánynak. Aztán Bajnainak szólt be, mondván: nem Magyarország felejtette el megbescülni a munkát, hanem a kormányzati politika. Abban viszont egyetért a miniszterelnökkel miszerint változtatni kell azon, hogy Máltán kívül Magyarországon dolgozik a legkevesebb aktív korú ember.

Azt meg végképp nem érti Mesterházy, hogy miért fáj a Fidesznek, ha csökkennek a járulékok, és az adók. Amit persze természetesen ellentételezni kell. Ugyanis ha nem teszik, akkor csak hitelből lehetne finanszírozni az adóprogramot, márpedig a Fidesz nem akar további kölcsönöket. Ilyen feltételekkel, viccelődött Mesterházy, még Kádár János sem tudott fellendülést produkálni.

"Navracsics frakcióvezető úr azt mondta, hogy a kormány csak beszél az adócsökkentésről, de nem cselekszik. Én azt gondolom, hogy a kormány cselekszik, pénteken benyújtotta törvénytervezetét, három hete pedig már elfogadtatta a 2009. évi adójavaslatát, melyben máris csökkentette a munkát terhelő adókat" - reagálta a reakciókra Bajnai Gordon. "Annak viszont örülök, hogy Hargitai képviselőúr egyetért az irányokkal, a munkát terhelő adók csökkentésével" - mondta, hozzátéve, hogy arról is beszélt, milyen terhek emelkednek majd az adócsökkentés miatt.

"Szükségünk van a vagyonadóra, hogy csökkentsük a munkára rakódó terheket, de egyben megjelenik a szolidaritás is ebben a javaslatban, hiszen a gazdagabbakat terheli" - mondta Bajnai Navracsics válaszára reagálva. A hiánynövekedést a világgazdasági válság számlájára írta, hiszen az EU-ban idén átlagosan 6, jövőre 7,3 százalékos hiányt várnak, ehhez képest a tervezett magyar 3,9, illetve 3,8 százalékos hiány felfelé lóg ki az átlagból. Arra is reagált, hogy Magyarországon a legnagyobb az adóék. Mint mondta, ezt most éppen csökkentik, 54 százalékról 45 százalékra csökkentik.

Tállai András fideszes frakcióvezető-helyettes szerint elhibázott a kormány adócsomagja, szerinte nem csökkennek a terhek, hanem ponthogy növekednek, ezt neki meg nem nevezett szakemberek mondták. Ezután azért kárhoztatta a kormányt, mert elvették a 13. havi nyugdíjat és a köztisztviselők 13. havi bérét, meg mert visszaemelték 25 százalékra az áfát. Szerinte hatmillió embernek nem lesz jobb. A kormány részéről Oszkó Péter próbálta megválaszolni a felvetéshalmazt. Mint mondta, annak idején, még adószakemberként szakértőkkel és politikusokkal egyeztetve egyértelművé vált, hogy az elvárt irány a munkákra rakódó terhek csökkentése, a vagyon és a megtakarítások helyetti fogyasztás adóztatása. Hiszen munkahelyet úgy lehet teremteni, ha csökkentik a munkára rakódó terheket. A vagyonadó bevezetése szerinte nem igazságtalan, hiszen mintegy kétszázezer ingatlant érint csak az adó a jelenlegi formájában.

A szocialista Tukacs István a munkahelyek megtarttásáról értekezett, s remélte, hogy e célt összkonszenzussal lehet majd megvalósítani. Hiszen a képviselő szerint az összes ágazat megsínyelette a válságot, amit két módszerrel lehet túlélni. Az egyik a költségcsökkentés (lásd: kirúgás), a másik a piacok megtartása bármi áron. Ehhez azonan, mondta Tukacs, mindenki az állam segítségét kérte. És az állam próbál is segíteni, először egy 6 milliárdos programmal, ami gyorsan elfogyott, majd jött egy 10 milliárdos mankó, amiből egyelőre még futja. Persze, a rendszert bírálja az ellenzék, noha az egyik kritikus választókörzetében az egyik üzem 400 millió forintra pályázott sikerrel. A lényeg, hogy a kormány továbbra is segítsen megtartani a munkahelyeket.

Az uniós munkanélküli ráta 9,5 százalékra emelkedik, reagált Tukacsra Herczog László, aki szerint Magyarországon is hasonlóképp alakul a ráta. De, reménykedett a munkaügyi és szociális miniszter, egyre kevesebb a csoportos leépítés, eddig több mint 120 vállalat hóna alá dugtak pénzügyi mankót, és összességében mintegy 18 ezer munkahelyet sikerült megőrizni. A munkahelymegtartásra egyébként jelenleg mintegy 56 milliárd forint áll rendelkezésre.

Fodor Gábor az EP-választásokról tágítja a népi fejeket. Mert ő büszke, hogy Európában ma a konzervatívok, a szocialisták, illetve a liberálisok uralják az uniós parlamenti porondot. Már csak azért is mert, önmagukban a konzervatívok és a szocialisták kevesen vannak ahhoz, hogy egyedül döntsenek. Így fontos, hogy magyar képviselő is üljön az uniós mérlegfrakcióban.

És Fodor szerint az is komoly baj, hogy Lettországon kívül Magyarországon a legerősebb az uniós szkepticizmus, ami csak erősödik a szélsőséges erők izmosodásával.

Az "elüldözött fiatalokról" szólt napirend előtt a kereszténydemokrata Rétvári Bence. "A kormány mindig a radikális szavazóktól óv, pedig a legradikálisabb szavazatot azok a fiatalok adták le, mintegy százezren, akik elhagyták az országot" - mondta. Szerinte a fiatalok nem tudnak előre számolni, mert folyamatosan változnak a keretek. Szerinte a tandíj bevezetésével is elüldözik a fiatalokat, akik szerinte külföldön könnyedén szereznek ösztöndíjakat. A kormány részérő Herczog László szociális miniszter minősítette gyakorlatilag hülyeségnek a Rétvári által elmondottakat.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Pelczné Gál Ildikó a Fidesz részéről azt kérdezte, hogy az áfaemelés vonatkozik-e az európai uniós támogatásra pályázó vállalkozásokra is, mindezt egy kormányellenes filippikába burkolva. A kormány részéről Varjú László nem értett egyet Gállal. Az áfaemelés szerinte a vállalkozásokat nem érinti, csak az önkormányzatokat, de azokat sem úgy. Mindenesetre a vállalkozások is jobban teszik, a július 1-től az aktuális áfaszabályokkal számolnak, nem pedig a nemlétezőkkel. Pelczné nem fogadta el a választ, a parlament ellenben igen.

"Érezhető-e változás a magyar közoktatás teljesítményében" - kérderzi az oktatási minisztertől a szocialista Deák Istvánné. Anélkül, hogy végighallgatnánk, azt tippeljük, hogy igen, és ez meg fogja nyugtatni Deáknét.

Deákné tulajdonképpen azon aggódik, hogy "a médiákban" megjelent értesülések szerint a magyar nebulók nem tudják a gyakorlatban hasznosítani megszerzett tudásukat. "Igaz-e ez, miniszter úr" - kérdezte. "Az elmúlt másfél évben öt különböző nemzetközi felméréssel találkoztunk [...] a magyar oktatásügy teljes és általános helyzetére ezekből végkövetkeztetést levonni nem lehet. A természettudományokkal foglalkozó felmérésben a magyar tanulók kitűnően teljesítettek, az eredmények 95-höz képest javultak [...] matematikai mérésben a negyedikesek eredményei javultak, de nincsenek az első egyharmadban, a nyolcadikosok viszont a világ élvonalába tartoznak. Az olvasási felmérésben a negyedikesek 2006-hoz képest nagyon jónak tekinthető eredményt értek el. A PISA-felmérésben Magyarország a 19-23. helyet érte el, a javulás nem szignifikáns" - mondta Hiller. Deákné elfogadta a választ és megköszönte a pedagógusok munkáját.

"Ki tudja, hogy mennyi vagyona van a magyar államnak" - érdeklődött interpellációjában a kereszténydemokrata Medgyasszay László, mert az MNV Zrt-től kapott egyik válaszból arra a következtetésre jutott, hogy nincs naprakész nyilvántartás a nemzeti vagyonról. Utána komcsizott egy jóízűt, majd botrányokat emlegetett. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint Medgyasszay téved, hiszen nem azt mondták, hogy nincs lista, hanem hogy kérésre összeállítják. A vagyonlista nagy, "elkészítése hosszabb időt vesz igénybe". Medgyasszay nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, pedig az SZDSZ nemmel szavazott, tehát ha a fideszesek jelen lettek volna, leszavazhatták volna az államtitkárt.

Petkó András független képviselő arról érdeklődött, hogy hogyan áll az egységes közigazgatási személyügyi rendszer, amire az EU egymilliárd forint támogatást ígért. Mert ha nem valósul meg időben, akkor elbukhatjuk az egymilliárdos támogatást. Molnár Csaba kancelláriaminiszter szerint a munka folyik, ha minden igaz, szeptemberben már látni fogjuk az eredményeket. Szerinte egyetlen európai fillér sincs veszélyben, a kormány fel tudja használni a forrásokat. Petkó úgy látja, hogy előremozdulás van az ügyben, ezért további ösztönzésképpen nem fogadja el a választ. A parlament szerint a kormány eléggé ösztönzött lehet, mert elfogadta a miniszteri választ.

Gusztos Péter ismét a legfőbb ügyészt interpellálta, ismét a kurucinfo ügyében. Megdícsérte az ügyészséget, hogy már megérkezett a bíróságra a lap főszerkesztője elleni feljelentés az ügyben, hogy ügyészek és bírák telefonszámát tették közzé a lapon. Viszont ha ez ügyben képesek voltak hivatalból vizsgálatot indítani, miért nem tudtak a többi, személyiségi jogaiban sértett ügyében hivatalból eljárni, kérdezte. "Milyen hivatalos észlelési módszerekkel vették észre, hogy a kurucinfo ügyészek és bírák adatait tette közzé, és miért nem alkalmazható ez a módszer egyébb esetekben" - kérdezte Kovács Tamást. A legfőbb ügyész válaszában megismételte a korábban elmondottakat, hogy az ügyészség csak akkor indíthat eljárást, ha hivatali munkakörükben értesülnek a bűncselekményről. A bírák és az ügyészek ügyéről pedig hivatali munkakörükben értesültek, mert egy igazságügyi minisztériumi értekezleten mutatták meg nekik. "Ha jól értem a válaszát, ha a legfőbb ügyész a parlamentben egy interpelláció során értesül bűncselekményről, az nem hivatali munkakörében történik" - válaszolta Kovácsnak Gusztos Péter, aki nem fogadta el a választ, ahogy a parlament sem, köszönhetően 22 tartozkodónak.