Karácsonyi ajándék volt a lakókat elfalazó hotel?

Meginogni látszik a hatóságok legfőbb érve, amellyel azt igazolták, hogy az ötödik kerület egyik háztömbjének udvarára épült szálloda körül minden rendben van. Az indoklás szerint azért építhettek fel a két ház közrefogta udvarra egy szállót, mert az udvar, amire a lakások néznek, valójában légudvar. A birtokunkba került alapító okiratban azonban a szóban forgó terület egyértelműen udvar.

Az udvar csodás átalakulása

Ahogy írtuk, Szy Sándor vállalkozó egy hatemeletes szállodát épített az ötödik kerületi Havas utca 2. és a Molnár utca 35. számú házak által közrezárt udvarra. Az építkezés csak úgy volt lehetséges, hogy az udvart légudvarnak minősítették, amely elé építhető másik épület. A lakók szerint azonban az udvar, amelyre ablakaik nyílnak, valódi udvar. Az ablakoktól két méterre álló tűzfal viszont nagy mértékben csökkenti az ingatlanok lakhatóságát.

Igaz, az önkormányzat, később a Közigazgatási Hivatal, és végül a cikkünk megjelenése utáni felzúdulás közepette felkért igazságügyi szakértő is arra jutott, hogy az építési engedélyt szabályosan adták ki, az a terület, amire a lakások néznek, légudvar.

A Havas utca 2. alapító okirata azonban udvarként hivatkozik a kérdéses területre.

Az 1993. december 10-i keltezésű alapító okirat az a dokumentum, amelynek alapján az önkormányzati tulajdonú lakásokat a lakók megvásárolták. Tehát az itt rögzített viszonyok – a közös helyiségek, udvarok, légudvarok, üzlethelyiségek meghatározásának – ismeretében dönthették el, hogy üzletet kötnek-e az önkormányzattal, vagy sem.

Önkormányzati forrásaink szerint később ugyan módosíthatták a terület besorolását, de ilyenről a lakók nem tudnak. Sőt mi sem találtuk nyomát annak, hogy az egykori udvarból hogyan lett lichthof.

A kerület főépítésze, Cselovszki Zoltán elzárkózott attól, hogy információkkal segítse munkánkat. Az áldozatkész sajtós azonban eljuttatta hozzánk a most hatályos rendeletet, amelyben szó van az épület átépíthetőségéről, a tetőreklámok elhelyezéséről, a műemléki státuszról, de az ügyben fontos kérdésről, az udvar légudvarrá minősítéséről nincs.

Megkaptuk a már hatályát vesztett 2000-es szabályozást is, amelyben megint nem találtuk nyomát a módosításnak. Viszont szó van arról, hogy ha udvarra építenek, akkor a két ház közti távolság minimálisan 12, de inkább 16 méter kell hogy legyen. („Ha a szomszédos telek udvari homlokzatai a beépítendő telekre tekintenek, akkor a szomszédos meglévő oldalhomlokzatok és az új épület, épületrész homlokzatai meghatározásánál az oldalkertre néző építménymagassgának megfelelő homlokzatok közötti távolságot kell megtartani, mely azonban nem lehet kisebb 16 m-nél. Ha azt a telekszélesség és az építménymagasságok indokolttá teszik ezt az értéket 12 m-re lehet csökkenenteni.”)

Nyitott kérdés tehát, mire alapozza az elvi építési engedély, majd az eennek alapján kiadott építési engedély azt a megállapítást, hogy a terv a településrendezési és építési szabályokkal nem ellentétes. Hiszen ha a meglévő házak előtt udvar van, akkor ilyen közel hozzájuk nem kerülhet másik épület.

Nagyobb emelet, szűkebb utca

Nem ez az egyetlen probléma a jelenleg is gőzerővel épülő Bohém szállóval. Az építési engedélyt Szy Sándor beruházása úgy kapta meg, hogy az új épület és az utca közt álló régi tömb homlokzatát megtartja. Ehhez képest a második emeletet és a tetőt teljesen lebontották.

A hivatal megbüntette 4,5 millió forintra a szállodát építő Béke Irodaház Kft.-t, amely fellebbezett, a fellebbezést később visszavonta, de a pénzt azóta sem fizette be.

Jelenleg az eredeti falvastagságnál vékonyabb vasbetonból építik újjá az elbontott homlokzatot, így végül is nagyobb lesz a szint alapterülete.

További furcsaság, hogy a beruházónak április végén lejárt az a területhasználati engedélye, amelynek alapján konténereket tárolhatott a ház előtt, elkeríthette az utca egy részét, és szabadon parkolhatott munkagépeivel. Újabb engedélyt azóta nem kaptak, de a Molnár utca egy részét most is elkerítve tartják, és használják.

Misztikum és ajándék

Az ügyben nyomozva találtunk néhány olyan tényt is, amelyre nehéz magyarázatot találni, de az biztos, hogy nem segít a Bohém szálló körüli köd eloszlatásában.

Az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértő, ahogy legutóbbi cikkünkben megírtuk, az építési engedély körül mindent a legnagyobb rendben talált. Végül a tervezőkben lelte meg a bűnöst, akik a megengedettnél nagyobb szintterületi mutatójú házat terveztek.

Bonyolult szakmai kérdés, hogy a szintterületi mutató összetettebb, mint a rövid definíció: az épület összes szintjének alapterülete osztva a telek területével. Az épület területéből ugyanis egyes helyiségek, például bizonyos belmagasságnál alacsonyabb részek alapterületei levonandóak, így a számítás nem olyan egzakt, mint amilyennek látszik.

Érdekesebb, hogy az önkormányzat által felkért független szakértő, Frigy Antal az önkormányzat felettes szervénél dolgozik, és így egyáltalán nem tekinthető függetlennek. Frigy munkáltatója ugyanis az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium, ahol a szakértő az építésügyi osztályon vezető főtanácsos.

Az összeesküvés-elméletek kedvelőinek küldjük a Pásztor Tibor, ötödik kerületi MSZP-s képviselő által hozzánk eljuttatott dokumentumot. A hotel építési engedélyét 2007. október 11-én készítették el, és Nagy Szabolcsnak, az építési osztály vezetőjének nevét nyomtatták a végére. A dokumentum kiadványozása, tehát az aláírás, a pecsételés és az irat átadása később történt: 2007. december 24-én.

Azaz karácsonykor, amely abban az évben pihenőnap volt, a hivatalnokok 22-én, szombaton dolgozták le a hétfői napot.

A szignó nehezen kivehető, az első betű valószínűleg K, utána mintha SZ-következne, de ebben nem vagyunk biztosak. Abban sem, hogy miért volt jó valakinek karácsonykor bemenni az üres önkormányzatba, hogy kiadjon egy építési engedélyt. Vagy miért kellett vissza- esetleg előredátumozni az iratot? És ha igen, miért pont karácsonyra datálta a papírt? Hacsak nem egy szép ajándékról van szó.