Válságtanácskozást tartanak a vesztesek

Szombatra összehívták az SZDSZ országos tanácsát. Ez a testület hivatott a fontos kérdésekben dönteni, jelentette be Fodor Gábor, miután véget ért az SZDSZ ügyvivői testületének hétfő reggeli ülése. Az alig félperces sajtótájékoztatón Fodor megerősítette: „elszánt abban”, hogy lemondjon a pártelnöki tisztről. Fodor az SZDSZ EP-választási szereplését kudarcnak minősítette, de a részletes értékelés az országos tanács dolga lesz majd.

Az SZDSZ ügyvivői testülete tudomásul vette Fodor Gábor pártelnök lemondási szándékát, de a döntés az országos tanács kezében van, mondta a hétfői ülésről távozóban Demszky Gábor.

Arra a kérdésre, hogy az ügyvivői testület ülésén volt-e valaki, aki bejelentette lemondási szándékát, azt válaszolta, hogy sok minden elhangzik az ülésen, amit nem a sajtónak szánnak, de ezt így senki sem mondta ki. Arra, hogy a jövőben támogatják-e a Bajnai-kormányt azt mondta, hogy ebbe a kérdésbe nem ment bele az ügyvivő testület. Az előrehozott választásokra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy nem szabad elhamarkodott döntést hozni, de ez nem is került szóba.

Az MSZP elnöksége is hétfőn reggel ült össze, hogy értékelje a választás eredményét. A szocialisták négy mandátumot szereztek, a liberálisok egyet sem; 2,16 százalékos eredményüket még a néhány hónapja alakult LMP is felülmúlta.

A szocialista vezetők a választás éjszakáján rezignáltan vették tudomásul az előre tudható vereséget, a szabad demokratáknál viszont képlékeny a helyzet, mivel Fodor hétfőn felajánlja lemondását a pártelnöki tisztségről.

A Jobbik felülírta

Az MSZP-nél nem várható ugyan palotaforradalom a papírforma-vereség miatt, de a szocialistáknál sem zárható ki semmi.

Egy előrehozott választás hasonlóan nagyarányú Fidesz-győzelmet hozhat, így a szocialisták csak abban bízhatnak, hogy Bajnai Gordon kormányának válságkezelő intézkedései nyomán a jövő év elejére javul a gazdasági helyzet, ezzel népszerűségük is növekszik valamelyest.

Az előrehozott választás kikényszerítése, legalábbis egyes spekulációk szerint, az MSZP-s polgármesterek körében lehet népszerű forgatókönyv. Ha jövő tavasszal, azaz az eredetileg tervezett időpontban rendeznék a parlamenti választást, akkor fennáll annak lehetősége, hogy a közeli, őszi önkormányzati választás elsodorja a helyben nem mindenhol népszerűtlen szocialista polgármestereket is. Ha viszont egy év van a két választás között, akkor a Fidesz varázsa akár meg is kophat ennyi idő alatt, és valamivel nagyobb eséllyel szerepelhetnek az MSZP polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltjei.

A Jobbik váratlanul jó szereplése azonban felülírta ezt a forgatókönyvet, mivel éppen a hagyományosan szocialista többségű megyékben, budapesti kerületekben szerepeltek várakozáson felül, több helyen meg is előzték az MSZP-t. A polgármestereknek így már nem annyira sürgős egy előrehozott választás.

A Jobbik megerősödése mellett az SZDSZ történelmi veresége is a szocialista lázadás esélyét csökkenti. A választás éjszakáján ugyanis az MSZP-s vezérkar leginkább a szövetséges jövőbeni kiszámíthatatlansága, és nem az MSZP középpárttá zsugorodása miatt aggódott.

Nem biztos, hogy Fodor megy

Az SZDSZ Gyurcsány Ferenc lemondása után eljátszotta annak esélyét, hogy a kilencvenes évek óta először másképp viszonyuljon a szocialistákhoz, és ne törekedjen mindenáron a megmentésükre. Könnyen előfordulhat, hogy Fodor lemondását még elődje, Kóka János sem támogatja, hiszen annak idején ő is a Bajnai-kormány támogatása mellett szavazott, és nagy valószínűséggel ez a döntés vezetett az SZDSZ mélyrepüléséhez.

Egy esetleges új elnök új arculatot építene, amibe valószínűleg nem férne bele a Bajnai-kormány támogatása, ez viszont előrehozott választáshoz vezetne. Ha mégis új elnök jönne, akkor is várhatóan támogatnák a kormányt – ha a párt nem is, a frakció nagy többsége mindenképp. Ha másért nem, az egzisztenciájuk miatt. Valószínűleg azzal tisztában vannak, hogy a párt elveszett, a számításaik szerint az LMP-re és az MDF-re szavazó szimpatizánsaikat nem szerezhetik vissza, de egzisztenciálisan nem mindegy, hogy néhány hónapig vagy egy évig maradnak még a Magyar Köztársaság Országgyűlésében.