Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

2009.06.17. 00:48
Várhatóan nem lesz téma az előrehozott választás a július 4-i MSZP-kongresszuson, viszont meghatározhatják a miniszterelnök-jelölés időpontját, és megfogalmazhatják óhajukat is az új jelölttel szemben. Addig is megy a harc a fiatalok és az öregek között.

Az előre beharangozott pártértekezlet helyett kongresszust tart az MSZP július 4-én – már a harmadikat ebben az évben. Mindez az MSZP-nek nagy pofont hozó (4 mandátum, 17,37 százalék) európai parlamenti választás után dőlt el.

19

A kongresszuson és az esetleges pártharcokon múlik, hogy kitartanak-e Bajnai Gordon válságkezelő kormánya mellett, vagy borul minden, és előrehozott választások lesznek. Egy biztos: a párt alapszabálya szerint kongresszuson – habár egyelőre nincs napirenden – lehet tisztújítás, míg pártértekezleten erre nincs lehetőség.

Nem akarnak előrehozott választást

A pártot vezető trojka – Lendvai Ildikó pártelnök, Kiss Péter és Szekeres Imre ügyvezetők – esetleges leváltása azt üzenné: hibás döntést hozott az előző kongresszus, hiba volt támogatni a Bajnai-kormányt. Ez pedig egyértelműen előrehozott választásokat hozna. Márpedig a megyei elnökök múlt heti ülésükön világossá tették, hogy sem fejeket, sem előrehozott választásokat nem akarnak, annyit viszont igen, hogy az MSZP a kormány mellett egy önálló, baloldali arculatot tudjon felmutatni.

Lehetőleg olyat, ami versenyképes az előretörő Fidesszel, no meg a Jobbik népszerű rendpártiságával. Utóbbira egyébként már születtek is ötletek: például az, hogy a vagyonadóból remélt 50 milliárd forint felét panelfelújításra, második felét pedig a településeken jól látható, jól felszerelt önkormányzati rendőrségre fordítsa a kormány.

Fiatalok kontra öregek

Az MSZP egy fővonal mentén látszott törni: fiatalok kontra öregek.

Az előbbi táborba tartozik Botka László szegedi polgármester, Ficsor Ádám (életkora alapján, bár a jelek szerint ő kevésbé kötődik ide) titokügyi miniszter, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Molnár Csaba MEH-miniszter, Oláh Lajos gazdasági államtitkár, Ujhelyi István MEH-államtitkár. (Életkorát tekintve ide sorolható Mesterházy Attila frakcióvezető, aki azonban a jelenlegi status quo fennmaradását tekinti célszerűnek.)

Hagyó Miklős
Hagyó Miklős

Az öregek között van Baja Ferenc infokommunikációs államtitkár, Szili Katalin házelnök, Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes, honvédelmi miniszter, Lendvai Ildikó pártelnök, Kiss Péter tárca nélküli miniszter, MSZP-alelnök.

A fiatalok többé-kevésbé egységesnek tűnnek, a régi funkcionáriusokat más és más célok vezetik. Az egyik forgatókönyv, amit Bajához és Szilihez kötnek a pártban, látszatra egy nagy, generációs kiegyezési paktum. Lényege: a lehető leggyorsabban megnevezni az új miniszterelnök-jelöltet, akit a fiatalok adnak, és a jövőben az új ember kommunikál majd a párt nevében. Továbbá a miniszterelnök-jelölt nem pusztán formális poszt, elnyerése azt jelzi, hogy ki lesz a párt új erős embere, aki egyébként majd át is veheti az MSZP-t, hiszen a 2010-es vesztett választások után a jelenlegi vezérkarnak értelemszerűen mennie kell.

Az már más kérdés, hogy egy ilyen kvázi deklarált hatalomátadást mennyire lehet simán levezényelni, vélhetően a háttérharcokban mindkét oldal meggyengül, és akkor jöhet a nevető harmadik, például Szili Katalin, aki a folytonosságot képviseli, házelnökként érintetlen maradt a belpolitikában, nemzeti balos politikája kedvesebb lehet az MSZP-től elpártoló szimpatizánsoknak, és jóval népszerűbb a pártjánál.

Szili Katalin
Szili Katalin

Bajnai is beszállna

Hogy hol áll Szekeres, az sokak számára nem nyilvánvaló. Többen úgy érzik, egyszerre nyitott a pártértekezlet kongresszussá minősítésében fontos szerepet játszó Szili, a fiatalok, és a trojka másik két tagja felé is. A helyzet valóban képlékeny, túl sok feszültség halmozódott fel a pártban az EP-választás után, Szekeres pedig híres arról, hogy nem lehet tudni róla, hol áll, talán ennek is köszönheti hosszú pártkarrierjét.

Azt sem tudni, hol áll a miniszterelnök. A választmányon elővezetett pártjobbító ötleteiből, illetve a párt felsővezetésének, polgármestereinek, választókerületi elnökeinek küldött hírlevéből a továbbkormányzásról és a baloldali tábor egyben tartásáról, bővítéséről ír. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy Bajnai is beszállni készül a pártjátszmákba, mégpedig a jelenlegi rend fenntartása érdekében.

A miniszterelnök továbbra is tartja magát „az alapvetően nincs dolgom a párt belső ügyeivel”-elvhez. Mindössze arról van szó, hogy ha sikeresen akar kormányozni, akkor nem jön jól neki egy bénakacsa MSZP. És pártügyekben joggal fogalmazhat meg kéréseket, hiszen a párt a politikai bajok megoldását (lásd a közbiztonság sikeres meglovagolása a Jobbik kampányában) a kormánytól várja.

Negyven alatti és sikeres

Egyelőre magát az alapszabályt sem a fiatalok, sem az öregek nem akarják megváltoztatni, azaz a jelenlegi hatalmi struktúrák felborítása senkinek sem érdeke. Nem csoda, amennyiben létrejönne egy centralizáltabb működés, akkor a területi lobbik, például Budapest, visszaszorulnának, a hatalom pedig valóban a vezérkar kezében koncentrálódna. Így most egy szélesebb, a párt középvezetői rétegeiig nyúló kompromisszum felé halad a meccs. Az esetleges kiegyezés főbb elemei: a listás helyek, Budapest, a miniszterelnök-jelölés, több nyilvánosság a fiataloknak.

07

Ennek szellemében a jelenlegi vezetés garantálja, hogy az országos listán bőven kapnak helyet a fiatalok, úgy tűnik egyelőre, hogy húsz százalékos lesz az ifjúsági kvóta. És mivel feltehetően az első 30-40 hely lehet befutó, az ifjúsági kvótát nem a lajstrom egészére arányosítják, hanem az 1-20 helyre, a 21-100 helyre, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy 6-8 fiatal biztos bejut az országgyűlésbe.

A jelek szerint a miniszterelnök-jelölt kiválasztásával szintén a fiataloknak tesznek gesztust, ugyanis az aspiránsnak deklaráltan egy fiatalabb politikusnak kell lennie. Hogy mikor is szemelik ki, illetve milyen elvek alapján, arról a jelenlegi kongresszus tárgyal, annyi biztosnak tűnik, hogy vélhetően nem lépi túl a 40-et, ajánlott valamilyen kormányzati tapasztalat, (de az is célszerű, ha a szocialista regnálás nyolc éve alatt nem végig volt kormánytag), illetve jó, ha van egy a nevéhez köthető, társadalmilag is sikeres ügy.

Egy az egyben nem találunk olyan szocialista politikust, akire a fenti kritériumok jellemzőek lehetnek, kisebb-nagyobb megszorításokkal viszont Molnár Csaba, Bajnai Gordon vagy Ficsor Ádám is lehet az új szocialista erős ember.