Ki legyen az MSZP erős embere?

• Születési hely, idő: Szeged, 1968
• Első diploma: nemzetközi gazdasági kapcsolatok, Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (1991).
• Pártállami múlt: reformista KISZ-tag, Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű szervezet megalapítása (1988).
• Parlamenti mandátum: nincs.
• Legmagasabb múltbéli tisztség: miniszter, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2008).
• Jelenlegi pozíció: miniszterelnök.

Nem tagja a pártnak, és nem a kedvenc nótája az Internacionálé. Bajnait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére kérte fel Gyurcsány, és nem örvendett különösebb népszerűségnek sem a pártban, sem a frakcióban. Például 2006 őszén komoly vihart okozott a szocialista képviselők között, hogy össze akart vonni két vidékfejlesztési hálózatot, amit az MSZP-sek úgy értelmeztek: a szocialista káderekből álló kistérségi megbízottak rendszerét le akarja nyelni Bajnai félfideszes, „Házhoz megy az NFT” néven futó hálózat. Aztán az önkormányzati minisztérium átvétele után higgadtak a szocialista kedélyek, majd amikor Bajnai innen a gazdasági minisztériumhoz igazolt, elfogadták, hogy a tárca egyfajta válságkezelő minisztériumként működik.

Miután a majdnem kéthetes kormányfőkereső procedúra végén csak Bajnai maradt állva, mint Gyurcsány lehetséges utódja, az MSZP-nek végképp meg kellett barátkozni Bajnaival. Aki meglehetős empátiával viszonyul a frakcióhoz, például a vagyonadót is gyorsan átdolgoztatta, amikor azt eredeti formájában nem akarták elfogadni a szocialisták. Ezzel párhuzamosan Bajnai különböző javaslatokat tesz az MSZP-nek, miképp kellene rendbe tenni a pártot. Ez azonban egyelőre csak annyit jelent, hogy nem szeretné, ha az MSZP kiesne a válságkezelő kormány mögül, a pártcsatákba a kormányfő nem folyik bele, inkább egyfajta békítőként lép fel.

• Születési hely, idő: Tiszaföldvár, 1973
• Első diploma: jogász, Általános Jogtudományi Kar, szegedi JATE (1997).
• Pártállami múlt: nincs.
• Parlamenti mandátum: 1994 – egyéni képviselő (Szeged), 2002 – egyéni képviselő (Szeged), 2006 – egyéni képviselő (Szeged).
• Legmagasabb múltbéli tisztség: Csongrád megyei elnök (2000), a fiatalokat tömörítő Mozaik klub egyik fő alakja.
• Jelenlegi pozíció: Szeged polgármestere (2002), Csongrád megyei elnök.

Botka Lászlót 21 évesen egyéni képviselői mandátumhoz segítette hozzá 1994-ben a szocialisták elsöprő előretörése. Ugyan a következő parlamenti ciklusból kimaradt, de Szegeden építkezett: a megyei közgyűlés alelnöke lett, illetve az MSZP megyei elnöke. Közben részt vett a Mozaik Klub létrehozásában, de növekvő politikai súlyát nem az országos politikában, hanem Szegeden kamatoztatta. Mindössze egyszer kívánt magának országos tisztséget, amikor 2003-ban elindult az MSZP választmányának elnökségégért, de a fiatalok favoritjaként alulmaradta régi gárda pártolta Jánosi Györggyel szemben.

Gyurcsány hatalomra kerülésekor rebesgették, hogy alkalmas lenne miniszterelnöknek, de kitartott Szeged mellett. Az idei politikai mozgásai is azt mutatták, hogy a szegedi polgármesteri szék megőrzése a legfontosabb célja, a márciusi kongresszus után a „mindenáron elkerülni az előrehozott választásokat” irányt képviselte, akkor egyébként pont az öregek ellenében. Most fordult a helyzet, míg a régiek a párt konszolidált egyben tartását tekintik fő célnak, Botka a többek között Hagyó és Ujhelyi nevével fémjelzett törekvést támogatja, miszerint a kongresszuson kérjen bizalmi szavazást maga ellen az elnökség.

• Születési hely, idő: Miskolc, 1980
• Első diploma: Gazdálkodástudományi Kar (2004), Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.
• Pártállami múlt: nincs.
• Parlamenti mandátum: nincs.
• Legmagasabb múltbéli tisztség: miniszterelnöki kabinetfőnök (2008).
• Jelenlegi pozíció: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter (2009), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnök, Magyar Progresszív Platform elnöke (2007).

Az MSZP agrár-, illetve nemzeti fejlesztési tagozatából bukkant elő. 2004-ben többek között Mesterházy Attila és Hagyó Miklós lobbizásának eredményeképpen jutott be az agrártárcához, ahol a politikai államtitkárság titkárságát vezette, majd szakállamtitkár lett, és ebbéli minőségében ő készítette el a 2007 és 2013 között 1300 milliárd forint uniós forrás fölött rendelkező Új Magyarország Vidékfejlesztési tervet. Szervezői képességei és munkabírása miatt gondolta úgy Gyurcsány, hogy a 28 éves fiatalemberrel pótolja távozó kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt.

Közben Ficsor szépen építette pártországát is, ő lett az elnöke a 2007-ben alakult Magyar Progresszív Platformnak (a pártban csak gyurcsányista platformnak becézték), amelyik azzal a nem titkolt szándékkal jött létre, hogy kitermelje az új párt- és kormányzati elitet. Most, hogy az MSZP-ben dúl a korosztályos harc, Ficsor a fiatalok között található meg, de Információink szerint vannak fenntartásai a régi szocializációjú fiatalokkal szemben.

• Születési hely, idő: Jászberény, 1967
• Első diploma: üzemmérnök, 1989, Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai kara, Szeged.
• Pártállami múlt: nincs.
• Parlamenti mandátum: 2002 – országos lista, 2006 – budapesti területi lista.
• Legmagasabb múltbéli tisztség: az MSZP XII. kerületének elnöke (2002) és a fiatalokat tömörítő Mozaik Klub oszlopa.
• Jelenlegi pozíció: vagyongazdálkodási és városüzemeltetési főpolgármester-helyettes.

Hagyó Horn Gyula-rajongóként lépett a pártba, és a keményen jobbosnak tartott XII. kerületben próbált építkezni. Négy év alatt sima párttagságból kerületi elnökségig vitte, és ebben az évben, 2002-ben lépett be az ifjú szocialista politikusokat egybe fogó Mozaik Klubba, ahol igencsak adtak a szavára. Mindenesetre nem kapott rossz helyet az országos listán, bekerült az országgyűlésbe, és ekkortájt kapott lábra az a pártházi legenda, miszerint ő Puch László munkatársa, egyesek szerint helyettese lenne. Hagyó nyilatkozatai szerint erről szó sem volt, mindössze egy közös tárgyalót használtak egy ideig, ezt a tényt fújhatták túl egyes párttagok.

Szövetségi rendszereit a fővárosi politikában kezdte építeni, meghatározó háttéremberként vett részt a Mozaikhoz hasonló, Budapest23 vélemény- és érdekérvényesítő, szintén fiatalokból álló kör megszervezésében, és erről a startkőről sikerrel vette át a fővárost (erejét jelzi, hogy az ő nevével fémjelzett, a 2010-es választásokra összeállított budapesti listát mintegy 65 százalékos többséggel fogadták el a fővárosi szocialisták). Budapest támogatásával (a főváros 140 küldöttet delegál a körülbelül 650 fős kongresszusra, így ha egységes, igen komoly erőt képvisel) Hagyó kilépett az országos porondra.

A márciusi tisztújító kongresszusra egész jelentős megyei szövetséget kovácsolt, hogy átrendezze az erőviszonyokat, akkor úgy tűnt leginkább a régi gárda egyes tagjaival, például Kiss Péter akkori kancelláriaminiszterrel van baja. Akkor nem sikerült átalakítani az erőviszonyokat, most azonban lehet, hogy a többek között Hagyó és Botka László nevével fémjelzett fiatal csoport ismét nekifut az akadálynak, és megpróbálja eltávolítani a régi funkcionáriusokat. Persze valószínűleg nem mindegyiket, ha háború lesz, vélhetően a jelenlegi ügyvezetői trojkát akarják lecserélni a fiatalok.

• Születési hely, idő: Pécs, 1974
• Első diploma: Nemzetközi Kapcsolatok Szak, 1997, Budapesti Közgazdasági Egyetem.
• Pártállami múlt: nincs.
• Parlamenti mandátum: 2004 – országos lista (a Brüsszelbe távozó Fazakas Szabolcs helyét veszi át), 2006 – országos lista.
• Legmagasabb múltbéli tisztség: politikai államtitkár, Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium (2002), országos elnökség tagja (2003).
• Jelenlegi pozíció: parlamenti frakcióvezető (2009), MSZP alelnök (2009), a Harmadik hullám Platform elnöke (2001).

A miniszterelnöki kabinetirodán – osztályvezetőként – bukkan fel először a politikában, majd ahogy sokan mások, a Fiatal Baloldal országos elnökségében egyengette pártkarrierjét, ahonnan egyenes út vezetett a fiatal politikusokat összefogó Mozaik Klubba. (Ami erőteljesen támogatta Medgyessy Pétert.) Sokáig ebben az érdekkörben mozgott, majd miután politikai államtitkársága megszűnt a 2006-os választások után, a képviselőcsoportban kezdett építkezni, és frakcióvezető-helyettesé emelkedett. A jelek szerint így szilárd bázist tudott kiépíteni, mindenestre a 2007-es tisztújító kongresszuson sikerrel aspirálhatott volna alelnöknek. Csakhogy akkor a mozaikos kör (többek között személyesen Hagyó Miklós győzködte) visszarántotta, mondván: a fiataloknak az addig is alelnökként tevékenykedő Ujhelyit kell támogatniuk.

Mesterházy a 2009-es márciusi kongresszuson lépett előre, amikor Lendvai Ildikó frakcióvezetőnek ajánlotta maga helyett, a képviselők pedig megválasztották. A jelek szerint azonban Mesterházy nem az ügyvezető trió irányvonalával ért egyet, hanem korábbi mozaikos szövetségeseivel. Ugyanis a keddi elnökségi ülésen, amikor Ujhelyi felvette, hogy az országos elnökség kérjen maga ellen bizalmi szavazást a július 4.-ei kongresszuson, Mesterházy beállt az ötlet mögé. Ami egyébként némi politikai bátorságra vall, hisz az általa vezetett frakcióban messze nincs többsége a fiatalok álláspontjának. (A frakció az egyetlen hely, ahol még a budapesti képviselők között is kisebbségben van a főváros első szocialistája, Hagyó Miklós.)

• Születési hely, idő: Csorna, 1975
• Első diploma: tanító, győri Tanítóképző főiskola (1997).
• Pártállami múlt: nincs.
• Parlamenti mandátum: 2006 – Győr-Moson-Sopron megyei területi lista
• Legmagasabb múltbéli tisztség: közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (2008), Győr-Moson-Sopron megyei pártelnök (2004).
• Jelenlegi pozíció: MEH-miniszter (2009), Magyar Progresszív Platform alelnöke (2007), Győr-Moson-Sopron megyei pártelnök.

Melegváltásban vette át a Győr-Moson-Sopron megyei pártelnökséget, amikor Gyurcsány Ferenc 2004-ben miniszterelnök lett. Megyei elnökként egyenes útja volt a területi listából a parlamentbe, a frakcióban mint Gyurcsány elkötelezett hívét tartották számon. Hűsége a miniszterelnökhöz és a reformokhoz a 2008-as kormányátalakításkor kamatozott: Bajnai Gordon alatt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára lett, majd átvette az infrastrukturális tárcát. A 2009-es kormányváltáskor Bajnai maga mellé emelte a válságkezelő csúcsminisztériumnak szánt MEH élére. Ahol, frakcióbeli és minisztériumi vélemények szerint akadnak gondjai a kodifikációs munkával.

Kinevezése egyébként részben egy politikai csatározás része volt, aminek során Bajnai, legalábbis a kulcsposztokon, függetleníteni próbálta magát a szocialista nagy emberektől (ez esetben Kiss Pétertől.) Molnár most is a régieket és a fiatalokat elválasztó törésvonal mellett mozog, és várhatóan a fiatalok oldalán sorakozik majd fel a július 4.-ei kongresszusi csatában. Ennek ellenére, szűkebb értelemben vett szövetségesével, Ficsor Ádámmal együtt mindketten kilógnak egy kicsit a fiatalok közül. Ugyanis míg a Hagyó, Botka, vagy Ujhelyi csak kora alapján nevezhető fiatalabbnak, de pártszocializációjuk alapján nem sokban különböznek az öregektől: a területi alapú bázissal szeretnének felemelkedni a pártban. Ezzel szemben a gyengébb területi hátországgal rendelkező Molnárnak (és Ficsornak) jobban kedvezne egy centralizáltabb, nagyobb központi hatalommal bíró MSZP, ugyanis egy középpárt esetében a területi erőcsoportok vetélkedése megnehezíti a párt működését és irányítását.

• Születési hely, idő: Szolnok, 1950.
• Első diploma: vegyipari rendszermérnök, 1974, Veszprémi Egyetem.
• Pártállami múlt: 1985-től Veszprém Város Tanácsának tagja, majd elnökhelyettese.
• Parlamenti mandátum: 1994 – egyéni képviselő (Jászapáti), 1998 – egyéni képviselő (Jászapáti), 2002 – Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista, 2006 – egyéni képviselő (Jászapáti) Legmagasabb múltbéli tisztség: egyszerre az MSZP alelnöke, parlamenti frakcióvezetője, kampányfőnöke 1998-ban.
• Jelenlegi pozíció: az MSZP ügyvezetője (2009) és elnökhelyettese (2009), honvédelmi miniszter (2006-).

Ha bemegy az ember egy vidéki pártirodába, akkor Szekeres Imre gépel ott, és tény, hogy az MSZP elnökhelyettese majdnem 16 éve ül valamelyik pártvezetői székben. (Az MSZP minduntalan emlegetett támogatását még ő hirdette meg az 1993-as szegedi kongresszuson.) Egyedül 1998-ban ingott meg, amikor a vesztett választás után Horn Gyula miniszterelnök lemondott, és őt, mint a kampány irányítóját kevésbé szerették. Mindenestre széles megyei hálózata (a megyék delegálják a kongresszusi küldötteket) megóvta a komoly bukástól, sőt az utóbbi öt évben Gyurcsány talán őt tekintette a hatalmára legveszélyesebb pártnagyságnak.

A miniszterelnök-pártelnök lemondása után az Index információi szerint akadtak pártelnöki ambíciói, de amikor rájött, hogy Lendvai biztos befutó, megelégedett az ügyvezetői rendszer forszírozásával. Jelenleg egyszerre mozgott a két ügyvezető irányába, a fiatalok felé is nyitottnak bizonyult, illetve az öregek között különutas elképzeléseket valló Szili Katalin – Baja Ferenc párostól sem zárkózott el. Az azonban, hogy Ujhelyi István a fiatalok képviseletében bedobta, hogy az elnökség kérjen maga ellen bizalmi szavazást a július 4-i kongresszuson,leszűkítette Szekeres mozgásterét.

• Születési hely, idő: Barcs, 1956
• Első diploma: jogász, Janus Pannonius Tudományegyetem (1980).
• Pártállami múlt: MSZMP-tag (az, hogy a pécsi tanács osztályvezetője volt, nem számít feltétlenül ebbe a kategóriába.)
• Parlamenti mandátum: 1994, 1998, 2002, 2006: egyéni képviselő (Baranya megye 2-es választókörzet)
• Legmagasabb múltbéli tisztség: parlamenti alelnök (1998), MSZP-elnökhelyettes (2000) Jelenlegi pozíció: az országgyűlés elnöke (2002).

Pécsi önkormányzati képviselőként kezdte a szocialista politikát, miközben az országgyűlési frakciónak adott környezetvédelmi tanácsokat. Az 1994-es ciklus nem csak parlamenti képviselőséget, de politikai államtitkárságot is hoz neki. Főnöke a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban Baja Ferenc. Akivel nem csak a tárcánál, de a pártpolitikában is együtt működik. Például az MSZP népi bal szárnyával, a szakszervezeti mozgalomból erős szocialistává kinövő Nagy Sándorral együtt közösen veszik át lényegében a pártot 2000-ben. Ekkor Szili alelnökké avanzsál, a csata vesztese pedig a gyakorlatilag pártvezetői funkció nélkül maradt Kiss Péter lett.

Miután elnökként átvette a Tisztelt Házat, Szili kiszállt a pártcsatározásból, mégis pártpolitikai alapon kapta élete egyik legnagyobb pofonját: a parlamenti pletykák szerint MSZP-s átszavazók miatt bukott el a 2005-ös köztársasági elnökválasztáson. Azt követően Szili egyfajta belső ellenzéke lett Gyurcsánynak, társadalmi-ideológiai alapon bírálta a kormányzat hatalomgyakorlását, illetve a túlhajszolt reformokat.

Bár Szilit megverték a pécsi polgármester-választáson (kampányfőnöke Baja volt), jóval pártja országos átlaga felett teljesített, így az MSZP-n belül nem érte vád. A miniszterelnök távozása és az EP-választások után Szili volt az, aki először követelte (és nem suttogó propaganda útján), hogy kongresszus és ne pártértekezlet értékelje a választási vereséget. A jelek szerint Szili most ismét azzal a Bajával repül együtt, akinek jövőbeni tervei között szerepel a pártelnökség menesztése.