Szegénységhez láncolt magyar orvosok

„Az uniós tagországok háromnegyedében a szakorvosi képzés költségeit magának az orvosnak kell vállalnia. Magyarország abba az egynegyedbe tartozik, ahol az állam fizeti a költségeket. Tehát teljesen érthető elvárás az, hogy az állam támogatásával kiképzett szakorvosok legalább annyi ideig maradjanak Magyarországon, amennyi ideig kiképezték őket” - mondta Székely Tamás.

Aki meg akarja ismerni a külföldi munkamódszereket, annak lehetősége van arra, hogy a rezidensképzés előtt vagy a szerződés lejárta után szerezzen tapasztalatot, válaszolta kérdésünkre az egészségügyi miniszter. A rezidenseket képviselő szövetség elnöke szerint azonban, ha valaki végzett szakorvosként megy el külföldre, az valószínűleg a családjával együtt indul, és sohasem tér vissza.

Szakmába betonozva

Vitatják azt is, hogy az új rendszer bebetonozza-e az orvost egy szakmába. Az egyetem végén el kell dönteni, hogy sebész, nőgyógyász vagy aneszteziológus akar valaki lenni. Csak ezután ismeri meg a szakmát, és ha nem tetszik, akkor már késő lesz váltani. Aki hiányszakmát választott és ezért többlettámogatást kapott, később viszont más – nem hiányszakmának számító – területre szeretne átnyergelni, annak a képzési idejére kapott többlettámogatást (havi bruttó 64 750 forint) vissza kellene fizetnie. Nagy probléma, mondta Papp Magor, hogy nem lesz lehetőség a változtatásra, még akkor sem, ha az orvos a választott szakterületét nagyrészt átfedő területre szeretne átmenni, például belgyógyász helyett kardiológus lenne.

Az állam tehát sokat fizet a szakorvosok képzéséért, de mennyire érzik ezt hasznosnak a fiatal orvosok? Gyakran lehet hallani arról, hogy a gyakorlatok szinvonaltalanok. Akárcsak más területeken, itt is előfordul, hogy a gyakornokok csak papíron végeznek el bizonyos gyakorlatokat, feladatuk sokszor az egészségügyi adminisztrációban merül ki. Az idősebb kollégáknak gyakran nem érdekük, és idejük sincs rá, hogy foglalkozzanak a jelöltekkel.

Az orvoshiány viszont több területen arra kényszeríti a kórházakat, hogy a szakorvosjelölteket a mélyvízbe dobják. Előfordul, hogy egyedül kell olyan bonyolult esetekkel foglalkozniuk, amilyenekhez még nincs kellő tapasztalatuk. A Weborvos orvosi portál számolt be olyan esetekről, amikor hajnali kettőkor egy rezidens próbálta felmérni, mit tegyen egy eszméletlen, fejsérülést szenvedett beteggel, végül a hozzátartozó keresett elő egy több klinikai tömbbel távolabb dolgozó orvost.

Olyan is előfordult, hogy egy intenzív osztályon egyedül ügyelt az aneszteziológus rezidens, és nem tudott megfelelő kezelést adni egy súlyos szívritmuszavarral küzdő betegnek, aki végül meghalt. Egy másik kórház intenzív csecsemőosztályán az egyedül hagyott szakorvosjelölt hazaküldte a pár hetes csecsemőt, akin három nap múlva életmentő műtétet kellett végrehajtani.

Lássanak beteget is

A kórházszövetség elnöke szerint az ilyen esetek semmiképpen sem a rezidens, mégcsak nem is a rendszer hibái: ez minden intézmény egyedi felelőssége, mondta Varga Ferenc. Papp Magor szerint a jellemzőbb az, hogy a szakorvosjelöltek éppen tapasztalatlanságuk miatt megfontoltabbak, alaposabbak, de emiatt lassabbak is. A baj akkor van, amikor magukra hagyják őket. Papp szerint ezért hasznos lenne, ha pontosítanák a szakorvosképzés feltételeit és a jelöltek kompetenciáit.

Jó lenne előírni azt is, hogy a jelölt legalább adott számú esetet lásson a gyakorlata alatt. Az egészségügyi miniszter is egyetért azzal, hogy a szakmai kollégiumok feketén-fehéren leírják, a szakorvosjelöltek milyen feladatokat láthatnak el, és miket nem a képzésük alatt. A szakmai kollégiumok vezetőivel éppen a napokban tárgyalt erről a kérdésről, és késznek mutatkoztak a kompetenciakör pontosítására.

A rezidensszövetség elnöke szerint az új rendelet számos pozitívumot tartalmaz, nem rajzol fel azonban megfelelő jövőképet az orvosoknak. Az új rendszerrel inkább csak a szankciók lépnek életbe, előnyeit a fiatal orvosok nem látják. Aki az orvosi pályát választja, annak kevés szabadideje marad, az állandó stressztől bizonyítottan rövidebb életű, de kérdéses, hogy ilyen bérek mellett vállalja-e ezt, mondta Papp Magor.

Az egészségügyi miniszter szerint az új rendelet kiszámítható jövőt nyújt az orvosoknak. Mindenki tudhatja, hogy ha szakorvos lesz, lesz állása. „A bérek emeléséről nem szeretnék felelőtlen ígérgetésbe kezdeni” – mondta a miniszter. Bár a tárca tavaly kidolgozott egy bérfelzárkóztató programot, a világgazdasági válság miatt ezt egyelőre nem lehet megvalósítani. A miniszter ugyanakkor nagyon fontosnak tartja nemcsak az orvosok, de a kórházi szakdolgozók bérének rendezését is.

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!