Retkes Attila lett az SZDSZ új elnöke

Az SZDSZ új elnökkel igyekszik – ahogy több felszólaló is fogalmazott – „utolsó esélyt adni” a párt túlélésének. Június elején a párt mindössze 2,1 százalékot kapott az EP-választáson. A kiábrándító eredmény után Fodor Gábor pártelnök lemondott és hárman jelentkeztek, hogy rendbe tennék, megújítanák a pártot.

Nagy többséggel a párt küldöttei Retkes Attilát, az eddig szinte teljesen ismeretlen zenetörténész-közgazdászt választotta elnökéül. Retkes eddig kulturális területen tanácsadóként vett részt az SZDSZ körüli munkában.

Retkes Attila egyértelműen a Fodor Gábor által képviselt vonal folytatója lenne. Mellette állt Demszky Gábor budapesti főpolgármester és Szent-Iványi István egykori EP-képviselő is, utóbbi kampányolt is a jelölt mellett. Retkes tulajdonképpen Kóka János frakcióvezető ellenfeleinek jelöltje volt.

Ez egyértelművé vált Retkes győzelme után, hiszen az új elnök első tette az volt, hogy felszólította Kóka Jánost, mondjon le a frakció vezetéséről. Erről gyorsan meg is szavaztatta a küldötteket, akik üdvrivalgással küldték el Kókát. Az egykori pártelnököt nem köti formálisan ez a szavazás, sorsa a frakció kezében van.

"Nem mondok le, és a frakció is marad" - szögezte le Kóka János a küldöttgyűlés után. Eddig az előző elnök támadta sorozatosan a frakciót, ezután pedig Retkes Attila fogja, aki mellette távozásra szólította fel a frakció több tagját: többek között is Kuncze Gábort, Pető Ivánt és Magyar Bálintot is, áll a frakcióvezető közleményében. Továbbra is a frakció az egyetlen működőképes testületünk, és a válságkezelésnek is folytatódnia kell, tette hozzá.

Retkes fő ellenfelét, Badacsonyi Szabolcs elnökjelöltet inkább Kókához kötik az SZDSZ-ben. A harmadik jelölt, Weinek Leonárd nem köthető egyik nagy csoporthoz sem a vetélkedő pártelitből, kezdettől neki volt a legkisebb esélye a győzelemre.

A vasárnapi küldöttgyűlésen Retkes 228, Badacsonyi 106 Weinek pedig 72 szavazatot kapott.

Retkes bocsánatot kért az SZDSZ bűneiért

Az SZDSZ új elnöke négy ügyben is bocsánatot kért megválasztása után a magyar társadalomtól. Elsőként a korrupciós ügyek miatt követte meg a magyarokat. Azt mondta, hogy a korrupciós ügyektől megtisztítja a pártot, akkor is, ha nagy nevek is áldozatául esnek a rendcsinálásnak. Bocsánatot kért a határon túli magyarság és a vidék ügyeinek elhanyagolásáért. Továbbá elnézést kért az SZDSZ korábbi vezetőinek arroganciája és agresszivitása miatt is.

Első elnöki sajtótájékoztatóján vállalhatatlannak nevezte, hogy az SZDSZ megszavazta Medgyessy Péter száznapos programját, hogy az őszödi beszéd és a 2006 október 23-i rendőri erőszak után is kiálltak a Gyurcsány-kormány mellett, hogy 2008 májusa óta „álkoalícióban" maradt a párt.

Arról nem beszélt világosan, hogy a Bajnai-kormányt meddig támogatja az SZDSZ. Karakteres ellenzékiséget ígért, ugyanakkor bizonyos válságkezelő intézkedések támogatását is fontosnak tartja.

A következő két hétben dől el, hogy kit jelöl az SZDSZ frakciójának élére. Kóka Jánost mindenképpen távozásra akarja bírni, bár Kóka reagálás nélkül távozott a küldöttgyűlésről.

Retkes azt mondta, hogy felkészült arra, hogy Kóka hívei bíróságon támadják meg elnökké választását. A párt etikai bizottsága már korábban jelezte, hogy alapszabály-ellenes, ezért bíróságon megtámadható a küldöttgyűlés, mert nem választottak új küldötteket az előző gyűlés óta. Retkes szerint viszont nincs bíróság, ami kétségbe vonhatná megválasztásának legitimitását.

Fodor: A frakciót megvették

Fodor Gábor lemondott elnök azt állította, hogy őt lényegében az SZDSZ parlamenti képviselői buktatták meg, tulajdonképpen már 2008 őszén. Fodor már akkor szakértői kormány alakítására kellett volna rábírni a parlamentet. Mint azóta Lengyel László elmondta, létezett egy forgatókönyv Surányi György egykori jegybankelnök miniszterelnökké választására, amit a Fidesz is semlegességgel eltűrt volna. Valószínűleg erre utalt Fodor, amikor méltatta saját akkori stratégiáját és az összes parlamenti párt elnökével tartott tárgyalásait.

Fodor azonban azzal szembesült, hogy a szerinte „látszat-ellenzéki” politikát a frakció nagy része nem akarta feladni Gyurcsány támogatását és sorra megszavazták a Gyurcsány-kormány előterjesztéseit. „Ezzel a pártnak és az országnak is kárt okoztak” – mondta képviselőtársairól Fodor. Szerinte a képviselőknek a személyes ambíciók ezeknél fontosabbak voltak.

Fodor ismét elmondta, amit az elmúlt hetekben már többször is: akkor úgy döntött, hogy a párt egysége fontosabb mint kormánybuktató stratégiájának végigvitele. Hogy ne legyen többet hasonló szakadék a pártelnök és a frakció között, lemond parlamenti mandátumáról, hogy az új elnök neki tetsző emberrel dolgozhasson. „Lemondok arról, ami nekem a legdrágább, a hivatásomról” – zárta elnöki búcsúját.

Fodor neveket ugyan nem mondott, de lényegében világossá tette, hogy szerinte Kóka János frakcióvezető és a hozzá csapodó képviselők tehetnek a párt válságáról. Arra is utalt, hogy ők lényegében korrupt emberek, akiket a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok személyes előnyökért állítottak maguk mellé.

Fodor kritizálta a Horn-kormány támogatását, Medgyessy Péter támogatását a D-209-es botrány után, és a 2006 október 23-i rendőri erőszak védelmét. Ugyanakkor e kritizált döntéseknek korábban maga is résztvevője volt.

Kóka János a küldöttgyűlés előtt az Inforádiónak azt mondta, hogy Fodor elnöksége tette tönkre az SZDSZ-t, ezért jobb lett volna, ha egy szó nélkül távozik.

Retkes Fodorral értett egyet

Az elnökjelöltek közül először felszólaló Retkes Attila hasonlóan támadta a párt frakcióját mint Fodor. „A pártnak van frakciója és nem a frakciónak pártja” - mondta, hozzátéve, hogy ha ő lesz az elnök, akkor mindent megtesz, hogy ez tényleg így legyen.

Retkes tovább vitte a korrupt SZDSZ-es képviselőkről szóló gondolatot. Azt mondta, hogy „álkoalícióban vagyunk egyéni politikai és gazdasági érdekek alapján” és ezzel szakítani kell.

Retkes az SZDSZ elmúlt 15 évének legtöbb fontos döntését nagy hibának nevezte, kezdve a Horn-kormány támogatásával. Az összes eddigi koalíciót kárhoztatta, de közben tartózkodott attól, hogy a mostani kormány megbuktatását kezdeményezze.

Sokat beszélt arról, hogy az SZDSZ vidéki szervezeteit kell erősíteni és vidéki bázisokról kell újjáépíteni a pártot.

Badacsonyi filmet vetített

Badacsonyi Szabolcs elnökjelölt fotókat vetített az SZDSZ történetéből, a kampánybeszédére kapott idő felében. Maradék idejében kevés konkrétumot mondott, Retkesnél óvatosabban támadta a párt eddigi politikáját. Badacsonyi inkább arra koncentrált, hogy kommunikációs hibák: túlzott arrogancia és kevés egyértelmű üzenet okozta a párt legutóbbi rossz szereplését. Éppen ezért új arculatot és új üzeneteket, új szervezeti felépítést ígért.

Weinek: A vonaton mindenki kezében kézifék van

A három jelölt közül a leghomályosabb beszédet Weinek Leonárd zuglói polgármester mondta el, leginkább hosszú metaforákkal jelezve, hogy hisz a párt megújulásának lehetőségében. Érdekes, hogy Weineket a zuglói SZDSZ-esek nem támogatják, sőt, éppen ők az elnökválasztás őszre halasztását javasolták a küldöttgyűlés elején (a javaslatot a küldöttek nagy többsége elvetette).

Demszky: Kókának ki kellett volna állnia

Az elnökválasztás után Demszky Gábor főpolgármester sajnálkozott, hogy Kóka János nem állt ki lemondani a frakcióvezetésről, amikor az új elnök és a küldöttek is felszólították erre. Szerinte ez "rossz jelzés" volt. Demszky arról is beszélt, hogy 2010-ben biztosan nem indul a főpolgármesterségért.

Horn Gábor egykori koalíciós együttműködésért felelős államtitkár azt mondta, hogy a párt befelé fordult, elvesztette a kapcsolatot a választókkal. Vesztes ügynek nevezte Kóka János korábbi támogatását, mert kiderült, hogy kívülről jött ember nem tudja hitelesen képviselni a pártot. Ugyanakkor kérte, ne csak kudarcok sorozataként értékeljék a küldöttek az elmúlt évek politikáját.