Megszerveztünk négy jó kórházat

Mit gondol, miért éppen Egerben ütköztek elemi erejű felháborodásba és tiltakozásba?

Ez volt a legnagyobb kórház, amelynek a működtetését valaha pályázaton kiírtak. Egerben a megjelenésünket megelőző néhány évben négy főigazgató váltotta egymást, az ottani lobbi meg tudta akadályozni részlegek bezárását, több mint száz önálló szakrendelés működött. Ismert volt, hogy mit tervezünk, és több főorvos látta, hogy az érdekei sérülni fognak. Gyöngyös és Hatvan után lehetett tudni azt is, hogy ha megkapjuk az egri kórházat, ott is felbontjuk az előnytelen önkormányzati szerződéseket, és emiatt bizonyos beszállítók rosszul járnak. Megjelent egy kis és hangos csoport is, amely a politikai egzisztenciáját akarta ezen a történeten felépíteni.

A tiltakozásban biztosan sok érzelmi és politikai motívum volt, de egy jogerős bírósági ítélet szerint a pályázat nem volt szabályos, a Nógrád Megyei Bíróság első fokon mondta ki azt, hogy érvénytelen a Heves megyei önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződésük az egri kórházra.

Nem vagyok jogász, ezért nehéz ezt értékelni. Eljárási hibára hivatkoztak, de emiatt törvényes szerződést még sohasem semmisítettek meg Magyarországon, ezért is csodálkoztam a Nógrád Megyei Bíróság ítéletén. Szeptember 9-re ki van tűzve a másodfokú tárgyalás. Sok per folyt ellenünk, de közös sajátosságuk az volt, hogy első fokon elveszítettük, másodfokon viszont megnyertük őket.

Önökről azt mondják, hogy szocialista hátszéllel juthattak idáig.

Az országban van egy politikai és egy gazdasági tér. Mi az utóbbiban mozogtunk. Ha baloldali vállalkozás lennénk, akkor nem tartanánk itt. Akkor azok a problémák, amelyek a jogszabályok öszehangolatlanságából adódtak, megoldódtak volna. Akkor nem ült volna az adóhivatal két évig a nyakunkon. Az ÁNTSZ annyit nem vizsgált kórházat ebben az országban, mint a mieinket.

Az azért jól jött a Hospinvestnek, hogy 2007-ben módosították az egészségügyi törvényt, nem? Eszerint mellőzhető a közbeszerzési eljárás, ha önkormányzatok magántársaságoknak adják át működtetésre az egészségügyi intézményeiket.

Ezt a módosítást eredetileg nem az egészségügy miatt hozták, és a kezdeményezés nem is szocialista oldalról érkezett. Hatvant már átvettük, amikor ez a törvény keresztülment. A Hospinvest szempontjából mindegy volt, hogy a pályáztatás az államháztartási vagy a közbeszerzési törvény szerint zajlik. Előállt azonban egy olyan helyzet, hogy a két törvény ellentétben állt egymással: ha megfelelünk az egyiknek, akkor megszegjük a másikat. A gyöngyösi pályázatot megtámadták, és ebből egy nonszensz ítélőtáblai ítélet született, ami azt mondja, hogy az önkormányzat a törvények szerint járt el, de mégsem tartotta be őket. Kökény Mihály ezután javasolta, hogy harmonizálják a két jogszabályt.

Ha a Hospinvest nem baloldali cég, és nem a politikai mezőben dolgoznak, miért van az, hogy csak szocialista önkormányzatokkal állapodtak meg?

A mi működtetési modellünk szimpatikus volt több önkormányzatnak. Ezek között eredetileg jobboldaliak is voltak, velük is komoly tárgyalásokat folytattunk. Miután a Fidesz választmánya úgy döntött, hogy az általuk vezetett önkormányzatok nem vághatnak bele ilyen ügyekbe, a fideszeseknél nem lehetett tovább tárgyalni. Politikai stratégia kérdése, hogy az egészségügyben lévő forráshiányt hogyan finanszírozzák: a jobboldali önkormányzatok ezt kötvénykibocsátással oldják meg, a többiek úgy döntöttek, hogy a hitel után futkosást magánbefektetőre bízzák.

Önökről is azt tartják, hogy tőkét nem nagyon vontak be, hanem a megkapott OEP-támogatásból és hitelekből működtették a rendszert.

Ezt csak azok mondják, akik próbálják demagóg módon kisebbíteni az érdemeinket. Ebbe a rendszerbe tőke szinten legalább két és fél milliárd forint került be. A körülmények miatt azonban ezt a tőkét a veszteségek pótlására kellett fordítani, a fejlesztésekhez pótfinanszírozásra volt szükség.

Hogyan fogják kifizetni a 2,7 milliárd forintos tartozásukat?

Eredetileg a még befolyó három havi OEP-bevétel 3,9 milliárd forint lett volna, csakhogy a finanszírozási rendszer júliusban megváltozik, ami miatt várhatóan csak 3,3 milliárd jön be. Ebből le kell vonni az adókat és az utolsó hónap fizetéseit. Ha az OEP-bevételeket valamilyen okból nem kaphatjuk meg, akkor bajban leszünk.

Hogyan adják vissza a kórházakat? Az egri szerződésük azt tartalmazza, hogy azokat a fejlesztéseket, amelyeket maguk csináltak, vissza kell önöknek fizetni.

Amikor a kórházakat átvettük, megnéztük a tartozásokat és a követeléseket. Ezt egymás mellé raktuk és ezzel elszámoltunk. Most visszafelé is lesz egy elszámolás. Ha ennek a szaldóját nézzük, a mi követelésünk lényegesen nagyobb, mint az önkormányzatoké. Jól működő kórházakat fogunk átadni, és ennek van egy ára. A kérdés, hogy ehhez az árhoz hozzá tudjuk-e juttatni a hitelezőinket.

Mit tudnak csinálni? Elviszik az orvosi műszereket? Mi lesz az energetikai vagy az informatikai fejlesztésekkel?

Több ezer eszközről van szó. Ezek egy része az önkormányzat tulajdona, egy része a miénk, és vannak olyanok, amelyeknek a lízingeléséből néhány vagy több részlet hiányzik. Szerintem az önkormányzatok érdeke is, hogy ezeket átvegyék, és a finanszírozásukat is átvállalják.

Mekkora összegről van szó?

Ezt még pontosan ki kell számolni.

Mit mondana annak, aki a jövőben belevágna egészségügyi intézmények üzemeltetésébe Magyarországon?

Azt, hogy a problémát a kiszámíthatatlanság és az egymásnak ellentmondó jogszabályok halmaza jelenti. Ez a terület teljesen szabályozatlan, és enélkül nagyon nehéz eredményt elérni. Érthető, hogy a befektetők távolságtartással figyelik ezt a területet, és nem invesztálnak.

Ha fölszámolják a céget, mit fog csinálni?

Azt nem mondom, hogy többet nem megyek az egészségügy közelébe, de ilyen vállalkozásba még egyszer nem kezdek. Csendesen figyelem majd, hogy akik minket támadtak, szembesülnek vele, hogy nincs más út az egészségügy ellátórendszerének rendbetételére, mint amivel mi próbálkoztunk.