Floridai könyvelők beperelték a magyar külügyet

Magyarország külügyminisztériumát és a tárca két megbízottját is beperelte egy floridai könyvelőiroda. Négyszer hetvenötezer dollárt és a bíróság által később megállapítandó kártérítést követelnek, mert szerintük hiába dolgoztak Magyarországnak, nem kapták meg a pénzüket. A magyar külügy szerint nincs mit kifizetni, sőt azt állítják, hogy a feljelentésről sem tudnak – bár a bírósági beadvány az interneten is elérhető.

Az H. Elliott Greene & Associates nevű, a floridai Boca Ratonban bejegyzett cég idén március és június között teljes felhatalmazással tárgyalt a magyar állam nevében New York város önkormányzatával. Magyarországnak ugyanis a város vezetése szerint 1991 óta 121 millió dollár (22,5 milliárd forint) adótartozása halmozódott fel diplomáciai testület által használt épületek után be nem fizetett ingatlanadóból.

A floridai céget a külügyminisztérium azzal bízta meg, hogy egyezzenek meg a várossal a tartozás egy részének elengedéséről. A munkáért komoly sikerdíjat is ígértek a társaságnak: minden második lealkudott dollár őket illette volna, vagyis a kiharcolt kedvezmény ötven százalékát ígérte Magyarország a floridai közvetítőknek.

Az H. Elliott Greene & Associates idén március 13-án kapta meg a felhatalmazást a magyar államtól a tárgyalások megkezdésére. Az 1991 óta húzódó vitában gyors eredményt értek el: június 17-én megállapodtak New York városával, hogy nyolcvannyolcmillió dollárt (tizenhatmilliárd forintot) elengednek, ha a magyarok fizetnek végre. Ezzel a magyar adósság 32,5 millió (6,5 milliárd forint) dollárra csökkent. Ezt kellett volna New Yorknak kifizetni, és persze a sikerdíjat a floridai közvetítőknek, akik igényt tartottak az elengedett nyolcvannyolcmillió dollár felére, negyvennégymillióra (nyolcmilliárd forint).

A megállapodás után azonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy elengedi néhány ország évek óta halmozódó New York-i ingatlanadó-tartozását. A szerencsések között volt India, Mongólia és Magyarország is. Erre hivatkozva a magyar állam nem akar fizetni a floridai közvetítőknek. Szerintük viszont a munkát elvégezték, ezért kártérítés jár nekik.

Hogy valóban alkudtak, arra bizonyíték lehet, hogy Clinton bejelentésekor 32,5 millió dolláros magyar adósság elengedését hirdették ki. Vagyis azt az összeget emlegették, amit a floridaiak néhány nappal Clinton bejelentése előtt kialkudtak, és nem azt a százhuszonegymilliót, ami a teljes tartozás volt.

Sefteltek a magyarok a diplomatalakásokkal?

Magyarország gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem fizetett ingatlanadót New Yorkban. A magyar álláspont szerint ugyanis tévesen akart a város adót szedni a városban szolgáló magyar konzul és a magyar ENSZ-követség közös épülete után. A diplomáciai testületek épületei ugyanis adómentesek.

New York városa szerint azonban ezek csak részben diplomáciai épületek. Valójában a házban van nyolc vendéglakás és egy kulturális központ is. A vendéglakásokat a magyarok rendszeresen bérbe adják, vagyis New York szerint ezek kereskedelmi szálláshelyek, épp úgy adókötelesek, mint az ott lévő Magyar Kulturális Központ.

Amikor 2004 őszén a New York-i önkormányzat ráállt az ingatlanadók beszedésére, ellenőröket küldtek a magyarok épületébe is, hogy megállapítsák, tényleg csak a diplomáciai mentességet élvező személyek laknak-e benne. A Nydailynews akkori riportja szerint a magyarok nem engedték be az ellenőröket a házba, ezért a város az egész ingatlant adőkötelesnek nyilvánította. Ha beengedik őket, elég lett volna csak a vendéglakások és egyéb nem konzuli és követi részek után fizetni.

Magyarország évek óta a legnagyobb adósa a városnak, jellemzően ázsiai és afrikai országok mellett. A már említett Indián és Mongólián kívül a Fülöp-szigeteknek, Nepálnak, Nigériának és Guineának volt hasonló vitája a várossal.

A magyar külügy semmiről sem tud

A magyar külügyminisztériumban nem tudnak arról, hogy az általuk korábban megbízott floridai iroda beperelte volna őket. „A Külügyminisztérium a perről nem tud” – írta kedden Kohári Lajos helyettes szóvivő. Ez azért furcsa, mert a feljelentést New York Déli Kerületének Bírósága már július 28-án iktatta.

Az is furcsa, hogy a külügy nem kívánt részleteket közölni arról sem, hogy milyen feltételekkel kérték fel a floridai céget a közvetítésre. Kohári Lajos szerint ugyanis a cég „a szerződés részleteinek ismertetésére nem adott felhatalmazást”. Ugyanakkor a bírósági honlapról letölthető a feljelentés szövege, amiből elég részletesen kiderülnek a szerződés megkötésének körülményei. (Oldalanként nyolc centért bárki letöltheti.)

E szerint a külügyminisztérium részéről Faller Jenő államtitkár és Horvthné-Fekszi Márta kabinetfőnök írták alá a megbízást, a részletekről két közvetítő, Csaba Tamás és Pék Erzsébet tárgyaltak. A véglegesített szerződést Csaba Tamás adta át a cég képviselőjének New Yorkban.

A szerződésről a magyar külügy csak annyit közölt, hogy az adóamnesztia után a megállapodást felmondták. Arra sem kívántak válaszolni, hogy Csaba és Pék pontosan kicsodák.

Kártérítést követelnek

A floridai cég most négy jogcímen, egyenként hetvenötezer dollár (kb. tizennénymillió forint) kártérítést követel. Egy amerikai magyar jogász szakértő azt mondta, hogy jellemző megoldás az USA-ban, hogy párhuzamosan több jogcímen is követelnek kártérítést, növelve az esélyt, hogy legalább egy részüket megítélik. Így a négy beadvány között szerepel a szerződésszegés, de az is hogy, hogy a külügy, illetve Pék és Csaba eleve rosszhiszeműen kötötték meg a szerződést velük. A konkrét ügyet nem ismerő, csak a feljelentés szövege alapján tájékozódó szakértő szerint a négyből legfeljebb két esetben lehet reális, hogy a bíróság a floridaiak javára ítél.

Azonban további problémát jelenthet, hogy a négyszer hetvenötezer dolláron kívül a cég azt is kéri a bíróságtól, hogy ítéljen meg kártérítést is a kiesett negyvennégymillió dolláros bevételért. A beadványban konkrét összeg nem szerepel, és a szakértő szerint nem valószínű, hogy a negyvennégymilliós összeget megítélnének. Ilyenkor a kártérítés összege nem a kiesett bevételtől függ, hanem egyfajta büntetés azért, mert az alperes viselkedésével a jogbiztonságot veszélyeztette. Azért tekinthető kártérítésnek, mert a pénzt a felperes kapja.

Furcsa megbízás

Több furcsaság is árnyalja a megbízás történetét. Egyrészt a H. Elliott Greene & Associates nem tűnik nagyon komoly cégnek. A vállalkozásnak nincs honlapja, és egy Boca Raton-i irodaházban van bejelentve százhetvenegy másik céggel együtt. Az épületben működő cégek közül többnek nagyon hasonló neve van: a magyar államnak eddig dolgozó H. Elliott Greene & Associates mellett van H. Elliott Greene & Assoc illetve H. Elliott Breene & Associates továbbá H. Elliott Greene & Assoc Iates is.

Megkerestük a céget. Tudtak a magyarok ellen indított perükről, de csak a tulajdonos, Elliott Greene nyilatkozhatott volna, ő azonban az iroda munkatársai szerint szabadságon van. Azt ígérték, hogy hétfőn rendelkezésünkre áll majd.

A cég könyveléssel és adótanácsadással foglalkozik. Ennél több információt nem találtunk a vállalkozásról és a tulajdonosokról, ami azért érdekes, mert a magyar állam sok pénzzel kecsegtető megbízást adott nekik, ráadásul a cég szerint olyan szerződést kötöttek velük, aminek alapján teljes felhatalmazással, szabadon tárgyalhattak a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának nevében. Egyáltalán nem világos, hogy egy kevéssé ismert floridai könyvelőcég hogyan kaphatott ilyen komoly megbízást a magyar államtól.

Érdekes, hogy a floridaiak alig néhány nappal az előtt állapodtak meg New Yorkkal, hogy a külügyminisztérium elengedte volna minden külföldi képviselet tartozását. A floridaiak a szerződést június 17-én írták alá New Yorkkal a magyarok tartozásának nyolcvannyolcmilliós csökkentéséről, míg a magyar külügy a floridaiakkal kötött szerződést egy június 23-án kelt washingtoni feljegyzésre hivatkozva mondta fel.

A feljelentés szerint tehát a magyar kormány már június 23-án tudta, hogy nem kell majd egy fillért sem fizetnie, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel Washingtonban már hat nappal korábban is dolgoztak az adóamnesztián. Vagyis nem zárható ki, hogy mire a magyar tartozást lealkudták, addigra a washingtoni külügyi körökben jól informáltak tudhatták, hogy az egészet hamarosan elengedik, és értelmetlen az egész megbízás.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca nevében július 13-án azt mondta a Népszabadságnak, hogy „váratlanul ért minket az adó elengedése”. Ez azért fura, mert a külügy egy három héttel korábbi washingtoni feljegyzésre hivatkozva bontotta fel a szerződést a floridaiakkal. A magyar külügy arra kérdésünkre sem válaszolt, hogy mennyire érte őket váratlanul az adóamnesztia.

Clinton is furcsán jött ki

Az amerikai külügyminiszter sem jött ki túl szerencsésen az adóamnesztiából. A külügyminiszter ugyanis 2004-ben még New York szenátoraként keményen követelte többek között a magyar adósság beszedését. Akkoriban még arról beszélt, hogy azok az országok, amelyek adósai a városnak, ne kaphassanak semmilyen pénzügyi támogatást az USA-tól, amíg nem rendezik tartozásukat. Azt is nyilatkozta akkoriban, hogy fel van háborodva, mert miközben a város lakóin behajtanak minden tartozást, a külföldi diplomaták megússzák.

New York polgármestere fel is háborodott az adóamnesztián, és bíróságon igyekszik megtámadni a külügy mostani döntését.