A honvédelemhez irányították Kenedit

A Kenedi János által kért állampárti titkosszolgálati iratok nem az Önkormányzati Minisztériumnál (ÖM), hanem a honvédelmi tárcánál vannak, közölte az ÖM hétfőn. A kutató által kért dokumentumok titokgazdája 2004 óta a Honvédelmi Minisztérium (HM), melynek egyik intézményénél helyezték el az iratokat, állították.

Kenedi János a dokumentumokat több mint egy évtizede kéri az államtól. A magyar bíróságok már évek óta több ítéletben jogerősen is elrendelték azok kiadását, 2009 májusában pedig a strasbourgi bíróság is jogsértőnek ítélte a magyar állam eljárását, ám még mindig nem tudni, hogy a kutató mikor tekinthet be az iratokba. Igaz, az iratok kiadására a strasbourgi bíróság ítéletében nem is kötelezte a magyar államot.

Szombaton az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azt közölte, hogy Kenedi János és az Önkormányzati Minisztérium között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon jelenleg is végrehajtási eljárás van folyamatban.

Az ÖM álláspontja ugyanakkor az, hogy "téves az a megállapítás, mely szerint az iratok kiadása tekintetében a Belügyminisztérium jogutódja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, illetve az Önkormányzati Minisztérium lenne". "Mindezekből fakadóan az üggyel kapcsolatban további közölnivalónk nincsen" - zárul az ÖM hétfői írásos tájékoztatása.

Ugyanakkor szombaton az IRM sem válaszolt az MTI-nek azokra az írásban feltett kérdéseire, melyek azt firtatták: milyen jellegű iratokról van szó, mi az oka, hogy az IRM, illetve korábban a Belügyminisztérium sem a magyar bíróságok jogerős döntéseit nem hajtotta végre, sem a strasbourgi bíróság jogi álláspontjából nem volt hajlandó levonni azt a következtetést, hogy az iratokba a betekintést lehetővé kell tenni Kenedi Jánosnak.

Kenedi pert nyert az állammal szemben

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009. május 26-án adott igazat Kenedi Jánosnak a magyar állam ellen indított perben. A strasbourgi bírói fórum megállapította, hogy az ügyben az eljárás túlzott elhúzódásával sérült a panaszosnak a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, a Belügyminisztérium folyamatos ellenállásával pedig a véleménynyilvánítás szabadságának joga.

Ugyanis a magyar hatóság folyamatosan ellenállást tanúsított a bíróság ítéletének végrehajtásával szemben. Ez a magyar joggal is ellentétben álló, önkényes hatósági magatartás volt - olyan obstruktív cselekménysor, amelynek következményeként megállapítható: sérült Kenedinek a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, hiszen nem fért hozzá akadálytalanul ahhoz a forráshoz, amelyet a tanulmány elkészítéséhez szükségesnek ítélt.

A strasbourgi bíróság a nem vagyoni kár megtérítéseként hatezer eurót, a felmerült költségek megtérítése címén hétezer eurót ítéltek meg Kenedinek.

Titokban kellett volna tartania

A történész 1998 szeptemberében az állampárti titkosszolgálatokról szóló tanulmány elkészítése céljából kért betekintést olyan iratokba, amelyek a belügyminisztérium birtokában voltak. Az év novemberében a belügyi tárca megtagadta a kérés teljesítését, amit Kenedi megtámadott a bíróságon. A következő év januárjában a bíróság kimondta, hogy lehetővé kell tenni a betekintést a kért iratokba.

A belügyminisztérium 1999 novemberében felajánlotta a betekintés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Kenedi titoktartási nyilatkozatot ír alá. Ő ezt elfogadhatatlannak minősítette, és kérte a számára kedvező bírósági ítélet érvényesítését. A bíróság ezt 2000 decemberében el is rendelte. A belügyi tárca azonban ezután is akadályozta, hogy Kenedi közzétehesse az iratokból nyerhető információt.

A minisztérium kétszer is bírságot fizetett, mert nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. Végül aztán 2003 decemberében a szóban forgó iratokat - egy kivételével - átszállították az Országos Levéltárba, és ezzel ezek az iratok nyilvánossá váltak. A fennmaradó egy dokumentumhoz Kenedi azóta sem kapott korlátozásmentes hozzáférést.