Bajnai viszontválaszában megnyugtatott mindenkit, hogy a kormánya továbbra is higgadt marad, és nem vagdalkozik. Úgyhogy köszönte Navracsicsnak a kritikát, de szerinte a fideszes frakcióvezető többször tévedett, mert Magyarország nincs is annyira eladósodva, adóságállománya például a GDP 80 százaléka alatt marad.
Az őszi első ülésnapon Szili Katalin nyolcvannyolc hónap után leköszönt parlamenti elnöki tisztéről. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a mostani lehet az utolsó válságkezelő költségvetés. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető szerint a kormányfői beszéd akár Gyurcsány Ferencé is lehetne.
Harrach szerint persze nem csak a szigor javíthatja a közállapotokat, hanem a foglalkoztathatóság megteremtése. Erre szerinte jó lenne az út a munkához program, de azt nagyon felpuhították, és valószínűleg csak a választásokig tart ki.
Draskovics szerint a kormány keményen dolgozik a közbiztonságért, megerősítette a rendőrséget, átdolgozta a büntetőtörvénykönyvet. Mégpedig az igazságügyminiszter szerint alaposabban, mint ahogy azt az ellenzék "Három csapás" törvénye tette volna, ugyanis az nem tért ki rendesen a fegyverrel elkövetett bűncselekményekre, illetve nem garantálta volna a védtelen áldozatok jogait.
"Az élet nagy ajándékának tartom, hogy közel hét évig házelnökként szolgálhattam. Politikai indítékból és lelkiismereti okokból döntöttem úgy, hogy most lemondok" - búcsúzott a parlamenttől Szili Katalin házelnök. Ezután arról beszélt, hogy mindig az elesettekért dolgozott, meg a nemzeti közösségekért. "Így ma is vállalom a kettős állampolgárság ügyében kimondott szavaimat" - utalt arra, hogy ő a szocialista párttal szemben támogatta a kezdeményezést. Beszélt arról, hogy büszke megalapítója a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának.
"Lesz-e felelősségre vonás, vagy mindenki elmehet a zsákmányával" - tette fel interpellációja címében a kérdést a pénzügyminiszternek Tasó László fideszes képviselő. Szerinte az MNV Zrt. helyzete arra is rávilágít, hogy hogyan alakulhatott így az ország helyzete. "Eladják, kiszervezik az állami vagyont" - mondta. Az iránt érdeklődött, hogy a Pénzügyminisztérium tervezi-e kivizsgálni a visszaéléseket, és levonják-e a személyi konzekvenciákat. Oszkó Péter pénzügyminiszter helyett Katona Tamás államtitkár válaszolt. Ő az Állami Számvevőszék jelentésének olvasgatását javasolta Tasónak, mert abban nincsen szó az állami vagyon elherdálásáról. Állítása szerint az 55 ezer milliárd forintnyi állami vagyonról részletesen is tudomásuk van. Az MNV beszámolóit minden illetékes szerv elfogadta, mondta. A képviselő nem fogadta el válaszát, annál inkább a parlament.
A kereszténydemokraták egészségpolitikusa, Nagy Kálmán szerint nővéreket exportálunk az USÁ-ba. Valójában arról van szó, hogy a nővérek itthon 85-90 ezer forintot keresnek, míg az Egyesült Államokban ennek akár tízszeresét is, tehát a nővéreket nem kell exportálni, mennek maguktól is. Valójában Nagy sem állított mást, csak az interpellációja címében. Az nem derült ki, hogy tulajdonképpen mire is kiváncsi. Székely Tamás egészségügyi miniszter viszont válaszolt, például azt, hogy a szocialisták emelték kétszeresére a kórházi dolgozók fizetését, és hogy ha az USÁ-ban 670 ezer betöltetlen nővéri állás van, akkor "ott sincs kolbászból a kerítés". Hogy ezzel mit akart mondani, az szintén nem derült ki. Nagy képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament viszont igen, ami már csak azért is meglepő, mert ezek szerint értették, hogy miről volt szó.
Gulyás József, az SZDSZ nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó képviselője interpellációban kérdezte Bajnai Gordontól, hogy mikor kívánják végre meghozni az állampárti titkosszolgálatok adatainak nyilvánosságát garantáló törvényt, amit először tavaly decemberre, legutóbb az őszi ülésszak elejére ígértek. A témával bővebben is foglalkoztunk. Bajnai Gordon helyett végül Draskovics Tibor válaszolt, bár alapvetően inkább nem válaszolt. Lett viszont újabb ígéret, Draskovics szerint október elején szakértői egyeztetéseket kezdeményeznek az új törvényről, amit majd nyilván csak ez után terjeszthetnek egyáltalán a parlament elé. Arra is ígéretet tett, hogy Kenedi János megkaphatja azt a nyolc minisztériumi iratot, amelynek átadására a strassbourgi bíróság kötelezte a magyar államot. Gulyás nem fogadta el a választ, hiszen nem is kapott választ a kérdésére. Bár az SZDSZ és a volt MDF-esek is nemmel szavaztak, elég Fideszes hiányzott ahhoz, hogy 179 szocialista elfogadja a miniszteri választ.
Petkó András azon kesergett, hogy amúgy is adócsapdában vergődik az ország, a kormány pedig olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek súlyosan sújtják a nagycsaládosokat. Az MDF-es honatya szerint például az hátrányos, hogy a családi pótlékot beleszámít az adóalapba, úgyhogy annak akinek sok gyermeke van, annyira megugurhat az adója, hogy két hónapnyi családi pótléknak megfelelő összeget fizet ki, egyfajta gyereksarcként.
Katona Tamás szerint nincs szó adócsapdáról, csak a kormánynak döntenie kellett, hogyan arányosíthatja a leginkább a közteherviselést, és igen, a családi pótlék jövedelem, úgyhogy ha kicsit adóznak miatta, az nem baj. A pénzügyi államtitkár szerint így a családi pótlékból - átételesen - 2009-ben 5, 2010-ben 30 milliárd plusz folyik be a költségvetésbe.
