IRM: letartóztatott polgármester nem kaphat fizetést

Az IRM-et az MTI kereste meg, miután a Fidesz vasárnap közölte: az előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s Hunvald György, VII. kerületi polgármester számára február 10-e óta - amióta nem jár be a munkahelyére - az önkormányzat havi 742.560 forint juttatást adott, vagyis az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen 5.940.480 forintot kapott.

A minisztérium szerint a jelenlegi szabályozásból az következik, hogy a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni. Az előzetes letartóztatást pedig nyilvánvalóan ilyen oknak kell tekinteni, ami miatt munkáltatói szankcióra - például a munkaviszony megszüntetésére - nem kerülhet sor, de tekintettel arra, hogy munkavégzés nem történik, díjazás, vagyis fizetés sem jár a jogszabály szerint erre az időre - közölte a tárca.

A polgármesterek és önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozást ugyanúgy alkalmazni kell, tehát nekik sem jár tartós akadályoztatásuk - mint az előzetes letartóztatás - esetén fizetés.

A VII. kerületi önkormányzatban az Indextől értesültek az állásfoglalásról, ezért a minisztériumtól kérnek felvilágosítást a részletekről. A kerületben eddig úgy gondolták, hogy a polgármesterek jogállásáról szóló törvény világosan rendelkezik az önkormányzati elöljáró fizetéséről.

Gergely József, alpolgármester a hétfői ülésen, ahol a fideszesek napirendre akarták tűzni a polgármester fizetésének ügyét, pofátlanságnak minősítette a javaslatot. Gergely akkor Deutsch Tamás példájára hivatkozott, aki annak ellenére felvette képviselői fizetését, hogy egy teljes évig nem ment az önkormányzat tájára. Az alpolgármester hétfőn azt állította, hogy a tövény szerint a képvselőtestület nem jogosult a honorárium megvonására, azt csak maga Hunvald tehetné meg.

Sebes Péter, Hunvald ügyvédje is értetlenségét fejezte ki, a minisztériumnak tulajdonított megnyilatkozása miatt, mert szerinte az IRM nem törvényértelmező szerv. De – hangsúlyozta Sebes – abban az esetben, ha mégis a tárca álláspontja válna elfogadottá, a kifizetett fizetések akkor sem kerülhetnek bírói zár alá, hiszen azok a jövedelmek nem bűncselekmény gyanújával keletkeztek. Ezt a jogi meccset később a munkáltatónak és a munkavállalónak egy esetleges munkaügyi bírósági eljárás keretében kell lejátszania.

Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség tucatnyi tényállás kapcsán többek között hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, melyeket bűnszervezetben követett el, így a gyanúsításban foglalt bűncselekményekért a törvény szerint akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható.