Orbán sem tudja, mi a frász lesz itt

"Hogy mi lesz itt a következő választás után, hát tudja a frász, de Orbán Viktor sem tudja" – vázolt bizonytalan jövőképet a K&H Alapkezelő „Gazdaság és befektetés” konferenciáján Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint a Fidesz elnöke csak egyet tud: minél nagyobb arányban akar nyerni, pártja programjából addig nem árul el semmit, és megteheti, hiszen rendelkezik akkora fölénnyel, hogy hallgasson a következő négy év terveiről. Amik egyébként még nem forrottak ki, Tölgyessy ugyanis úgy látja, hogy Orbán a győzelemet követő egy hétben dönti majd el, hogyan kormányozza az országot. Annyi biztos, hogy a válsággal, vagy legalábbis utóhatásaival kezdeni kell valamit a Fidesz elnökének.

A magyar modell válsága

A jelenlegi krízis Tölgyessy szerint több válság összefonódása. Az első komponens a magyar modell válsága. Ennek lényege: a magyarok alapattitűdje a mértéktelen fogyasztás, legyen szó szegényekről, vagy gazdagokról, mindenki túlköltekezik, így a társadalom hihetetlen hitelállományt görget maga előtt. Miközben Magyarországon nincs mobilitás, a magyar munkavállaló otthon marad és kesereg, de nem próbál meg az ország más részén, vagy külföldön boldogulni. Hihetetlen a feketegazdaság aránya: az áfa- és az szja-kasszából egyaránt ezer-ezer milliárd forint hiányzik.

Végül a gazdaságot nagyon megterheli a költségvetés notórius túlköltése. Az utóbbi 40 évben emiatt osztogató és megszorító ciklusok váltogatták egymást, nem véletlen, hogy Kádár János, Grósz Károly és most Bajnai Gordon is gyakorlatilag ugyanazokkal a válságkezelő terminusokkal áll elő. És persze a magyar modell válságát durván súlyosbítja a világgazdasági válság. Hiába teszik egyes elemzők 3 százalékosra a gazdasági növekedést a harmadik negyedévben, senki nem tudhatja, mit hoz még a válság, óvatoskodott Tölgyessy.

Hazugságcsapdák

Úgyhogy a politikai elemző szerint ha a Fidesz elnöke továbbra is azt darálja, hogy a kormány passzióból sanyargatja a népet, de egy adócsökkentéssel minden megoldható, akkor Orbán is könnyen belesétálhat egy hazugságcsapdába. Márpedig minden kormánynak van egy partraszállási szakasza, amikor megpróbál megkapaszkodni, és Gyurcsány Ferencnek ez épp azért nem sikerült, mert a beígért adócsökkentés helyett adóemeléssel nyitott, az őszödi beszéd már csak ráadás volt. (Tölgyessy szerint egyébként egy kabinet hatalomra kerülése után leghamarabb kilenc hónappal fordulhat szembe választási programjával, Horn Gyula is ennyit várt a Bokros-csomaggal, és talpon is maradt.)

Hogy mit csinál majd Orbán, arra leginkább abból lehet következtetni, mit tett 1998-ban. Akkor, vélekedett Tölgyessy, kurucosan viselkedett a szavakban, és labancosan cselekedett, azaz nagyokat mondott, és racionálisan intézkedett.

Például az orosz válság alatt Orbán hajtotta végre az utóbbi húsz év harmadik legnagyobb megszorításait, miközben arról beszélt, hogy vállalkozásbarát, keresletélénkítő piac kell. Illetve a politikai elemző szerint Orbán pontosan tudta, hogy nem csak kenyérrel él az ember, az más kérdés, hogy a Fidesz sután osztogatta a lelki tartalmat, a párt mondanivalója kimerült abban, hogy legyetek keresztények és szavazzatok a Fideszre.

Gyerekállításokkal jönnek a szocialisták

Ráadásul, érvelt Tölgyessy, Orbán kézben tudta tartani a pénzügyeket: míg az MSZP olyan erős lobbik pártja, amelyek sikerrel marakszanak a pénzen, a Fidesznél gyengébbek ezek a csoportok, és a főnök uralja a kasszát. Orbánnak Tölgyessy szerint a pénzügyi naptára is jobb volt, mint a szocialistáké, akik ciklus elején szórták a pénzt, addig a Fidesz vezetője a negyedik évre tartalékolt.

Éppen ezért, jelentette ki Tölgyessy, gyerekállítások azok a baloldali tézisek, hogy csak a baloldal tud kormányozni. Orbán a saját hibáiból vesztett, a szocialisták két dolgot tettek hozzá a győzelmükhöz: egyrészt azt, hogy léteztek, azaz a Fideszből kiábrándultaknak volt hova menekülniük, illetve az MSZP a kampány végére megtanult ugyanolyan szemérmetlenül ígérgetni, mint a Fidesz. Erre jó példa a 13. havi nyugdíj. Csakhogy a kis győzelmi különbség miatt a szocialisták úgy érezték Tölgyessy szerint, hogy legitimálniuk kell magukat, ezt pedig Kádári-módon tették. Valóban bevezették a 13. havi nyugdíjat, és 22 százalékkal növelték a reálbéreket. (Ilyesmi utoljára 1957-ben esett meg, amikor a forradalom után Kádár akarta magát elfogadtatni.)

Bajnaiék is kádári tüneteket produkálnak

Ezzel az MSZP azonnal tönkre is tette a rendszert, de Gyurcsány pontosan tudta, hogyha hozzányúl az államháztartás bajaihoz, akkor már mehet is nyugdíjba.

Amikor újraválasztása után mégis megtette, mondta Tölgyessy, egy nagy közgazdasági bakit is elkövetett, hiszen nem vonta vissza a 13. havi nyugdíjat. Igaz, ha megteszi, a szocialisták legitimációját zúzza széjjel, így reformokkal próbálta magát legitimálni, de a változtatások csak káoszt szültek, aztán már jött is a nagy gazdasági válság. És Tölgyessy szerint a kormány fél évig nem csinált mást, csak piározott és csúcsozott, pedig egyértelmű volt, hogy 5-10 milliárdok levágásával nem lehet orvosolni a bajt – csak a 13. havi nyugdíj 160 milliárd.

Bajnai ugyan végül megszüntette, de csak azért, amiért Kádár emelte a tej árát: másképp nem ment. Azonban, figyelmeztetett Tölgyessy, a Bajnai-kormány is produkál kádári tüneteket, amint van egy kis mozgástér.

Itt az ingatlanadó, példálózott a politikai elemző, amit deklaráltan csak a nép 5 százaléka fizet, hiszen a jelenlegi felfogásban ez az 50 milliárdos bevételt hozó adó egy büntetés, amit a budai luxuspolgárok fizetnek. Illetve Tölgyessy szerint szintén kádárista tünet, hogy a költségvetés megszavazásáért cserébe a szocialisták a távhő áfájának csökkentését kapják.

Elől szájalnak, hátul folytatnak

Megeshet, mondta Tölgyessy, hogy történelmi hibát követett el a baloldal, amikor tavaly ősszel nem állt az előrehozott választások élére. Orbán igazolhatta volna, hogy mit tud, vagy nem tud, most viszont, ha 2010-ben egy kicsit enyhül a válság, és javul a helyzet, nagyon sokan elhiszik majd, hogy Orbán kézrátétellel gyógyít.

A nagy kérdés, hogy mit csinál majd hatalomra kerülése után. Amit Tölgyessy szerint biztos nem csinál: nem megy szembe a kapitalizmussal. És ez bizony, mondta a politikai elemző, óriási kihívás, ugyanis van egy új jobboldali párt, ami pont a kapitalizmus ellenében lépne fel, így amikor Orbán valóban elkezd kormányozni, nagyon sok híve a Jobbikhoz pártolhat. Azt szintén nem teszi, hogy egy az egyben folytatja a Bajnai-vonalat. Ez mindenféle gazdasági szemponttól függetlenül Tölgyessy szerint lehetetlen lenne, hiszen a Fidesz-kommunikációban Bajnai egyenlő Gyurcsánnyal, azaz a sátánnal.

Amit Orbán tehet: valóságos teljesítéspolitika nagy szájalással. Azaz megy a Bajnai-vonalon, de az előző kormány látványos intézkedései közül párat (gyes megkurtítása, ingatlanadó) eltöröl, brutálisan nekimegy a szocialistáknak, akár szabályosan leszámol velük (lásd: gazdasági ügyek végig vitele), és foganatosít egy-két gazdaságpolitikai lépést is.

Mindez persze attól függ, milyen arányú a győzelem, ha elég nagy, akkor a Fidesz megpróbálhat kitörni a jelenlegi keretekből. Például úgy, ahogy a románok, akik megállapodtak a Valutaalappal, hogy 7,2 százalék lehessen a hiányuk – ez Magyarország esetében mintegy 400 milliárd pluszforintot jelentene, amit ebben az esetben Tölgyessy szerint Orbán adócsökkentésre fordítana.

A politikai elemző azt jósolja, hogy a Fidesz jó kelet-európai módon a pénzpiacokról is lehúzhat valamit, hiszen ezt a szektort nem érintette olyan keményen a válság, és a nép is örül a bankok sanyargatásának.

Ha kétharmad, akkor rendszer-átalakítás

De hogy miként alakul a helyzet, azt Tölgyessy szerint még Orbán sem tudja. Kérdés, hogy mekkora lesz a GDP növekedés (1 százalék 160 milliárd pluszt jelent), függ a miniszterek személyétől no meg a politika állapotától. Ugyanis ha csak a Fidesz, MSZP és Jobbik jut be a parlamentbe, akkor nem a mandátumszám a kérdés, hanem az, hogy ki a hiteles. Ha az MSZP például 60 helyet szerez, és azt volt államtitkároknak, minisztereknek osztják szét, akkor az MSZP hitelesség szempontjából nincs. Márpedig ha nem épül fel a következő egy évben egy új párt, akkor a választók Tölgyessy szerint a következő ciklusban csak a Jobbikhoz tudnak menni. (Ahol jobban működött a kapitalizmus, ott a Jobbik a Fidesztől vitt el szavazatokat, ahol rosszul – és cigánykérdéssel volt fűszerezve – ott a szocialistáktól, emlékeztetett Tölgyessy.)

Éppen ezért, mondta a politikai elemző, kiáltó szükség lenne egy új politikai erőre, mert a gazdaságnak más se kell, minthogy a Fidesz a Jobbikkal versenyezzen. Ami egyébként már megkezdődött, hiszen Orbán a teljes költségvetés visszavonását követelte, holott pontosan tudja, hogy ennél rosszabb üzenet nincs a piac számára. És persze nagyban függ Orbán cselekvése attól, hogy mennyire nyeri túl magát a Fidesz. Ha kétharmados többséget szerez, akkor Orbán a belső nyomás miatt aligha nem ússza meg, hogy valami rendszer-átalakítást hajtson végre. Ez neki sem jó, mondta Tölgyessy, mert egy ilyen folyamat mert túl sok támadási felületet ad.