Külsős főpolgármester-jelöltet is kereshet az MSZP
További Belföld cikkek
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
Minden fővárosi botrány ellenére kitart az MSZP amellett, hogy még ősszel kiszemeli főpolgármester-jelöltjét. Hogy ez sikerül-e, illetve milyen körből mazsolázhatnak városvezetőt a szocialisták, az több dologtól függ. Elvben két lehetőség közül választhat a fővárosi bal: kívülről hoz jelöltet, vagy saját erős emberét indítja. A külsős jelölt esetében két alternatíva kínálkozik. Az első, hogy az MSZP teljesen függetleníti magát a pártpolitikától, és egy népszerű közéleti személyiséget beszél rá, hogy legyen a párt arca.
Hogy ez mennyire életképes ötlet, az kérdéses, hiszen a Bajnai Gordon miniszterelnöki jelölését megelőző miniszterelnöki casting megmutatta: senki nem tolong azért, hogy az MSZP címerfigurája legyen. Egyébként az MSZP történetében csak egyszer esett meg, hogy külsős embert állított rajtvonalhoz, de 2006-ban is a koalíciós politikai kényszer vitte rá a szocilistákat, hogy Demszky Gábort támogassák. Egyébként mindig pártember indult a posztért: 1994-ben Baráth Etele, a parlament környezetvédelmi bizottságának akkori elnöke, 1998-ban a most házelnökké emelkedő Katona Béla, illetve 2002-ben a fővárosi frakciót vezető Gy. Németh Erzsébet. (1990-ben a szocialisták nem állítottak főpolgármester-jelöltet.)
A második külsős verzió, hogy egy lecsorgó országos politikus startol rá a főpolgármesteri posztra. (Ebben az esetben persze borul az időrend, és a valódi jelölt nem most, hanem az országgyűlési választások után áll ki a rivaldafénybe.) A belső pletykák arról szólnak, hogy a nagyok közül esetleg Lendvai Ildikó pártelnök, Kiss Péter alelnök, illetve a Táncsics Mihály Alapítványt vezető Gyurcsány Ferenc állna rajtvonalhoz. Az olasz modell alapján (amikor a baloldal megtartotta Rómát, és a fővárosra támaszkodva próbálja újraépíteni magát) van ráció egy országos politikus átigazolásában, jelenleg azonban úgy tűnik, az említett három ember nem ambicionálja túlzottan Budapestet.
Úgyhogy egyelőre a harmadik opció, az erős belső ember tűnik reális forgatókönyvnek. A kérdés az, ki marad talpon a fővárosban. Tény, hogy a BKV-botrány nagyon sokat reszelt Hagyó Miklós pártnépszerűségén, és többen jelzésértékűnek tartják, hogy az MSZP országos választmánya budapestiek közül azt a Tóth József tizenharmadik kerületi polgármestert emelte be a pártot a választások végéig irányító országos választási bizottságba, aki a fővárosi ellenzék egyik erős embere. Miután Hagyó kénytelen volt lemondani főpolgármester-jelölti álmairól, úgy tűnt Horváth Csaba, a másik főpolgármester-helyettes avanzsálhat jelöltté. Ez még ma is egy nyitott lehetőség, az ügyben az dönt, hová áll Hagyó az embereivel. Ugyanis bármi is történt, vélekednek forrásaink, a főpolgármester-helyettes képes lesz megőrizni a budapesti szervezetekben a többségét.
Azt egyébként, hogy BKV-ügyben ennyire elfajult a helyzet, többen a kormány és a főváros elégtelen együttműködésének tulajdonítják. Többek között annak, hogy a kabinet csak a Koscis-ügy után kezdett el foglalkozni a BKV-helyzetével, és a fővárosi szocialistákkal, előtte pedig hagyta, hogy Demszky Gábor és Hagyó Miklós a saját feje után menjen. Pedig, érvelnek különböző források, lett volna egy fórum, ahol ezeket az ügyeket kibeszélhetik, csak éppen a Bajani-kormány hatalomra kerülése után elsorvadt. Emlékeztetőül: a kormányzat és a főváros között megkötött, úgynevezett Budapest szerződést kezdetben egy miniszterelnöki megbízott koordinálta, majd az SZDSZ kiugrása után létrejött a Budapest Fejlesztési Tanács aminek a gazdasági, a pénzügyi tárca, a Miniszterelnöki Hivatal képviselői voltak a tagjai a kormány részéről, és öt fővárosi szocialista politikus, többek között Hagyó, Horváth, és Steiner Pál frakcióvezető.
A tanács összesen két ülést tartott, mire beütött a válság, és mivel az üléseken Gyurcsány Ferenc is részt vett, a miniszterelnök azt kérte, hogy a válságkezelés végégig ne gyűljenek össze a tanács tagjai. Ám a válság nem múlt, a Gyurcsány-kormány viszont igen, és a tanács hiába próbálta tisztázni, hogy a akkor a Bajnai-kormány alatt van-e, vagy nincs. Az tény, hogy az új miniszterelnök leült a városvezetőkkel áttekinteni Budapest helyzetét, ám a megbeszélésen Bajnain kívül Demszky, a kabinetfőnöke, Gyekiczki András, illetve Hagyó vett részt. Abból, hogy a tanácskozáson Hagyó volt az egyetlen szocialista, többen arra következtettek, hogy a kormányzat a főváros erős MSZP-sei közül csak Hagyóra számít. Ezt erősítette, hogy kormányzati források szerint a tanács megszűnt, és a jövőben a kormányzat egy új rendszerben menedzseli a fővárosi kapcsolatokat. (Az mindenesetre tény, hogy csak a BKV-s válság kirobbanása után ült le egyszer Bajnai a régi körrel.)
Persze akadnak más vélemények is, miszerint rendkívül egyszerű a képlet: a miniszterelnök a főpolgármestert hívta tárgyalni Budapest ügyében, és Hagyó is csak azért volt ott, mert Demszky ragaszkodott jelenlétéhez. Ebben az olvasatban egyébként a Budapest Fejlesztési Tanács sem volt egyéb egy bábszínháznál, ahol a fővárosi ambíciókkal rendelkező országos politikusok, és a fővárosi szocialisták között kellett mediálni.